Vasárnap Logó

A közösség szellemében (2.)

Pasztorális napok – olyan rendezvény, ahol együtt lehet gondolkodni, dolgozni, tapasztalatot cse­rélni. Csupa jó dolog, még sincs tömeges túljelentkezés.  A részt­vevők minden korosztályt és élet­állapotot képviseltek idén is. Néhány résztvevőt külön is megkérdeztünk arról, milyen személyes indíttatástól vezérelve vettek részt az idei alkalmon, mi újat tanultak, tapasztaltak, miért tartják hasznosnak ezt a rendezvényt.

 

Szentpéteri Mária nyugalmazott hitoktató, Kézdivásárhely: A plébánosom, Kerekes László jóvoltából jutottam el a pasztorális napokra. Őt felkérték, mutassa be az egyházközségünkben működő kisközösségeket. Olyan személyeket hívott magával, akik több kisközösségnek is tagjai, hogy ismertessék az adott csoportok felépítését, célját és munkáját. Én a klasszikus, hagyományos társulatokat és imacsoportokat ismertettem, de beszéltem az ifjúsági csoportról és a bérmálkozók csoportjáról is. Mivel csak a harmadik napon érkeztünk, igazából nem tudtam átlátni teljes egészében az ott történteket – amit most utólag nagyon sajnálok. Amit egynapos ottlétem alatt megtapasztaltam, amire felfigyeltem: nagyon sok lelkipásztor vett részt. Nagy számban voltak teológushallgatók, fiatal papok, középkorúak és az idősebb korosztályból is. Ennek határozottan örültem, mert a korábbi tapasztalataim szerint ők inkább távol maradtak. Jelenlétük igazolja, hogy támogatják és segítik az egyházközségekben működő kisközösségeket. Elmondásuk szerint lelki támogatást és megfelelő helyiséget biztosítanak a működésükhöz, és figyelnek arra, hogy ezek a közösségek megmaradjanak az egyház „kebelében”, kapcsolódjanak be aktívan az egyházközség életébe és dolgozzanak együtt, közösségben egymással. Nemcsak hasznos, hanem fontos is a részvétel az ilyen rendezvényeken, mert az ember így tud másoktól tapasztalatokat szerezni. Megismeri más közösségek munkáját, sikereit, kudarcait, tudomást szerez más dolgairól. Sok jó ötlete támad a résztvevőnek, és kívülről is rá tud látni saját egyházközségének hitéletére is. Együttgondolkodva tudunk haladni a „nagy egységben”, egyházunkban.

Takó István egyetemi lelkész, Kolozsvár: Azért vettem részt az idei pasztorális napokon, mert meghívtak, mert jó ismerősökkel találkozhattam ismét. Azért jöttem el, mert hiszem, hogy jó lenne egy pasztorális terv mentén haladni, egy közös hajóban evezni. Remélem, ezáltal is épül és erősödik a kollegialitás – nem csak a papok között. Az idei alkalmon is láttunk sok jó példát, szélsőségeseket is, olyan plébániákat, ahol kevesen vannak, ennek ellenére áldásos munkát lehet végezni, és olyat is, ahol tömegekkel kell dolgozni, sokfelé és sokféle dologra kell figyelni, és ez is sikerül. Megfogalmazódott bennem, hogy kicsit még fejlődnünk kell abban, hogy ne kötődjenek közösségeink hozzánk, lelkipásztorokhoz, illetve mi is tudjunk szabadok maradni velük szemben.

Azért tartom fontosnak az ilyen rendezvényt, mert szeretem, ha van egy közös irány, egy közös nézőpont, erősít, ha együtt tehetünk dolgokat, de ugyanakkor több szempont is érvényesül. Erre csak akkor van esély, ha egy ilyen pasztorális tervet még egy kicsit közösen átelmélkedünk, mielőtt a „megvalósításhoz” fognánk.

Kovács Blanka egyetemista, Csíkszereda: Szatmárnémetiből származom, tehát szatmári egyházmegyés vagyok. Már  az 5. évemet kezdem a gyulafehérvári főegyházmegyében. Szeretnék bekapcsolódni a helyi egyház életébe, pasztorális tervének életre váltásába, ezért vettem részt a pasztorális napokon is. Ahol én vagyok (egyetemi lelkészség), szeretnék jobban bekapcsolódni a munkába, együtt gondolkodni a vezetőkkel, saját erőmhöz mérten szeretnék jelen lenni benne és segíteni egy közös terv „végrehajtásában”, beindításában. Az idei pasztorális napok alkalmával új volt számomra az aktív csoportfoglalkozás, bár tavaly is volt ehhez hasonló próbálkozás, de az idei jobban sikerült, úgy érzem. Új tapasztalat volt, hogy az idei év a kommunió éve, és nemcsak beszélgetés volt a kommunióról, hanem a műhelymunkák által kicsit meg is tapasztalhattam az egyház közösségjellegét, amit persze tovább szeretnék vinni a saját közösségembe. Azért tartom hasznosnak az ilyenfajta rendezvényt, mert fókuszba helyezi az év tematikáját, segít az együttgondolkodásban, és abban is, hogy együtt próbáljunk elmélyülni ebben, illetve a saját kis közösségeink kommuniós fejlesztésében, valamint hogy ezáltal a kis közösségeinket jobban be tudjuk kapcsolni a nagyközösség véráramába.

Lejegyezte Dénes Gabriella