Vasárnap Logó

Az Arany Kódex vagy Lorscher Evangeliar


Márk evangélista ábrázolása az
Arany Kódexben

A Gyulafehérváron és a Vatikáni Könyvtárban őrzött Lorschi Kódex másolatát ajándékozta a pápa II. Erzsébet királynőnek Nagy-Britanniában tett látogatása során.

XVI. Benedek az első pá­pa, aki hivatalos állami látoga­tást tett az angol királynőnél. II. Er­zsébet, Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Ki­rály­ságának és még 17 do­­mí­ni­um­nak a királynője egyúttal az anglikán egyház feje is. Szeptember 18-án XVI. Be­ne­dek pápa az edinburghi skót királyi rezidencián, Holy­rood­house-ban II. Erzsébet király­nőnek átadta ajándékát, a Lor­schi evangéliumos könyv hasonmás kiadását, amelynek a királynő láthatóan örült.  Mivel az eredeti evangéliumos könyv egy része a gyulafehérvári Batthyaneumban van, így a szentatya látogatása kapcsán a világ figyelme a „mi” Arany Kódexünkre is irányult, amely Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete szerint a világhírű könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspök tulajdona. Mégis 1949-től a román kommunista, most demokrata állam megtagadja a visszaszolgáltatást.

Nagy Károly császár aache­ni udvarában 810 körül készült az a 474 oldalas liturgikus olvasókönyv gyönyörű miniatűrökkel, színes oldalkeretekkel, amelyet a császár halála (814) után a hesseni Lorsch kolostorának adományoztak. A borjúbőr pergamenre arany tintával írt kódex neve a tinta színe után Arany Kódex, Codex Aureus, első őrzési helyéről Lor­scher Evangeliar a neve német nyelvterületen. Mindkét fedele elefántcsontból készült ötrészes dombormű rézkeretben. A kódex a négy evangéliumot tartalmazza, mert a 9. században még nem bontották fel a lekcionáriumokat napi szentmiséhez rendelt szentleckékre és evangéliumokra. Ezért a kötet végén jelzik a vasárnapi és ünnepnapi „perikopáriumot”, vagyis az előírt evangéliumi szakaszokat a korabeli szentírási beosztás szerint. A 16. században a háborúk idején ismeretlen körülmények közt a kolostorból négy részre osztva három városba és négy múzeumba jutott el a kódex. Jelenlegi őrzési helyei: az első fedél a londoni Victoria and Albert Museumban, a hátsó fedél a vatikáni Sacro Museóban, Máté és Márk evangéliuma a gyulafehérvári Batthyaneumban, míg Lukács és János a vatikáni apostoli könyvtárban van. A két vatikáni rész 1623-ban került Rómába hadizsákmányként. A legszebb szövegrész a gyulafehérvári. Valamikor Migazzi Kristóf (1714–1803) bécsi érsek (1757–†), ugyanakkor váci püspök 1756–1757, majd adminisztrátor) 1781–1782-ben adta el könyvtárával együtt Batthyány Ignác (1741–1798) erdélyi püspöknek (1780–†), aki a volt fogolykiváltó trinitárius templomból nyilvános könyvtárat alakított 1794-ben. Az Arany Kódexet is abban őrizték. A Batthyaneum a mindenkori erdélyi püspök tulajdona, de 1949-ben elvette a román kommunista állam, hivatalo­san azonban csak 1961-ben álla­mosították. A változások után azonnal visszaigényeltük, de csak 1998-ban adták vissza – pa­píron – a július 7-én kelt 13. számú sürgősségi kormányrendelettel. Ám a visszaadást megtámadták. A per azzal zárult, hogy fogadjuk el: a román állam és az érsekség társtulajdonos. Mivel elutasítottuk ezt a megoldást, Strassbourghoz fordulhattunk. A per azóta is folyik, ezalatt nincs változás: a Batthyaneum és benne az Arany Kódex most is a román állam tulajdona, mi is csak bukaresti írásbeli engedéllyel mehetünk be a Batthyaneumba, saját tulajdonunkba! Az igazság kedvéért megemlítem, hogy ezt az engedélyt mindig azonnal megadják.

Korunkban – és csak most – karoling művészeti kiállítás alkalmával kétszer hozták össze a négy részt, 1964-ben Aachenben és 1999-ben Paderbornban, Lorschban és Luzernben. A román állam hatalmas óvadék ellenében kiengedte a gyulafehérvári részt a kiállításra. Mindkét alkalommal hasonmás kiadást készítettek a kódexről. Először 1967-ben a müncheni Prestel Verlag. Itt a fedeleket csak fényképmásolatban közlik. A kiadásból Románia hat példányt kapott. Ebből egyet mutatnak meg a látogatóknak, nem az eredetit. A másik kiadás 2000-ben készült el a Faksimile Verlag Degener Luzern svájci kiadó és Biblioteca Apostolica Vaticana közös kiadásában. Itt az elefántcsontfedelek hasonmása is elkészült. Ezért csak 333 példányban adták ki, 47  ezer német márka volt az ára. Ebből a teljes hasonmás kiadásból a kiadó tulajdonosa, Manfred Deiss 2004-ben egy vatikáni látogatás során egy példányt ajándékozott a vatikáni könyvtárnak, amelyet az akkori apostoli könyvtáros, Jorge Maria Mejia bíboros vett át. Szentatyánk angliai útjának az előkészítésekor dr. Christine Grafiger, az apostoli könyvtár munkatársa választotta ki ezt az értékes hasonmás kötetet, hogy a szentatya az angol királynőnek ajándékozza.

Jakubinyi György érsek