Vasárnap Logó

Virágom-virágom

A virág a Teremtő egyik legtökéletesebb alkotása. Legbenső lényege a szépség. A szép pedig mindig hatott az ember szellemére. A szépség felismerése az emberi tudatosság fejlődésének fontos mozzanata volt. A virágok nem voltak az életben maradás elsőrendű eszközei. A virágoknak köszönhetően az ember életében a régi időktől fogva nemcsak a földi léthez hasznos dolgok kerültek előtérbe. A virág mindig többet jelentett az ember szépérzékének.  A színek és a formák változatosságával elbűvöli az embereket. Nem gondolatainkat, hanem  érzésvilágunkat fogja meg és teszi mélyebbé.  A virág alakja, színe és illata túlmutat az anyagi forma világán. Az illat, az öröm és a szeretet érzése kapcsolódik egymáshoz. Az illat láthatatlansága révén a szemmel nem érzékelhető világok felé irányítja tudatosságunkat. A virágok a híd szerepét töltik be a fizikai formák világa és a lét egy másik szintje között.

A virág egyszerre több érzékszervünkön keresztül hat ránk: színe, illata és harmonikus alakja egyaránt megörvendeztet bennünket.

Általános emberi felfogás szerint a virág a nőiség jelképe, a szépségé, a szerelemé, a növekedésé. A virágok színe is jelentést hordozó.  A vörös a kelő Napot, a szenvedélyt, a szerelmet jelképezi.  A fehér az ártatlanságot, a tisztaságot. A virág bimbója az új lehetőséget, a változásban rejtett fejlődést szimbolizálja.

A virág szépérzékünk kialakulásának nélkülözhetetlen eleme. Nélküle az élet sivár lenne. Az ókor bölcselete ezért hozza kapcsolatba a virágot a teremtés női arcával, az istenanyával.

Minden nép ősi kultúrájában fontos a virág szerepe. Egyetemes kifejező erejéről van szó a hindu és távol-keleti hagyományban. A hindu bölcsesség a virág segítségével az ember belső világának lényegét fejezi ki: „Az önvaló úgy lakozik testünkben, mint illat a virágban”.

A görögöknél a virágok színe és illata jellegzetes emelkedettséget fejez ki. Minden ünnepnek megvan a saját virága. A római hagyományban a virágok istennője Flóra.  A virág ünnepén, a florálián (április 28–május 3.) virágkoszorúkkal ékesítették magukat a rómaiak.

A tibeti hagyományban a virágillatot az ég úrnőjéhez társítják, aki a szellemvilág ura.  A kék tavirózsa az illat és az istenanya jelképe. A tibetiek rítusaik során illatos rudakat és olajokat használnak. Az áldozati illat a munka védőszellemének, a munka angyalának tartozéka. A munka angyalához az illat mellett a tánc, illetve a ritmusos emberi hang is hozzátartozik.

A Bibliában a legszebb virágos kert az édenkert. Szűz Mária legjellemzőbb virágai a rózsa, a liliom és az ibolya. A sírok virágdíszítése az örök tavasz reményét, a feltámadásba vetett hitet fejezi ki.

Népmeséinkben a virág nemcsak a halhatatlanságot, a megújulást jelképezi, hanem a teljes átváltozást, a halált is. Tündérország olykor selyemrét néven fordul elő, mely túl van „a rézhídon, túl az ezüsthídon, sőt az aranyhídon is, és elébb az éktelen magas üveghegyen is keresztül kell törtetni”, amire táltos ló nélkül nem képes az ember. Tündérország rétjén aranyvirágok nyílnak, aranyfák vannak, és ott lakik aranyhajú Ilona. Ide megy ki a hős virágot szedni.

A Júlia szép leány erdélyi balladában Júlia búzavirágot szed, amikor megjelenik előtte a mennybe vezető gyalogösvény.

A virág kelyhe az égi harmat gyűjtőtégelye. Az ókori hitvilág ennek a víznek jótékony, áldást hozó erőt tulajdonított (rózsavíz). A víz jótékony és megszentelő volta a Bibliából is ismerős: a Biblia szerint a harmat égi eredetű. A magyar néphagyomány is összeköti a virágot, a harmatot és az égi áldást. Úgy tartja a hagyomány, hogy a korai harmat gyógyító erővel bír. Ugyanakkor jótékony hatással van a tejhozamra is. Népmeséink, mondáink regélnek a harmaton járásról vagy a harmat gyógyító és ifjító erejéről.  A hajnali harmatszedés, illetve a hajnali felkelés és a napvártával egybekötött lelki egyesülés a szeretet fényével megtalálható népi mondáinkban, népmeséinkben, balladáinkban. Több magyar mesében a mesehős harmatból született királykisasszonyt keres.

A virágok jó hatással vannak közérzetünkre. A virág a legszebb ajándék. Kertjeink, sétányaink, ablakaink szép díszítő eleme a virág. Lakásainkba frissességet, vidámságot varázsol.

Szőcs Katalin