Vasárnap Logó

A 11. Háló-találkozó Nagyszalontán


A Puchard Zoltán (Budapest),
a Háló-mozgalom egyik alapítója

Egy év után újra Háló-találkozóra hívtak.  „A Háló-mozgalom, katolikus, de nem kizáró, nyelve magyar, formája közösségi, hagyományőrző, helye a Kárpát-medence, útja Istenhez vezet” – olvashattuk a meghívón.

Közel 100 hálós érkezett Nagybányáról, Szatmárról, Nagykárolyból, Váradról, Bélfenyérről, Aradról, Temesvárról és Székelyudvarhelyről. Most sem hiányoztak az ismerős arcok az anyaországi Gyuláról, Makóról, Algyőről. Eljött a Háló mozgalom egyik megálmodója, a budapesti Puchard Zoltán családjával, Konrád Katalin, a Partiumi Háló vezetője. A reggeli viszontlátás öröme után a szalontaiak lelkes és vendégszerető házigazdákként (Gál Mária és húga, Erdős Anna volt a lelke, motorja) énekkel köszöntötték a jelenlévőket. A program a Szent István-templomban folytatódott. A szentmisét Heinrich József óteleki esperes (Temes megyéből) és a helyi plébános, Gyenge Béla tb. kanonok celebrálta. A vendég a prédikációban a léleknek hasznos gondolatokat próbált átadni. Az egyik fő téma az imádság volt, a másik a megbocsátás. Az ima kapcsolat az ember és Isten között, de ha nincs meg a kellő alázatosság és megbékélés a szívünkben, elveszíti értékét. A betanult, könyvekben lévő imák hasznosak, de ügyelnünk kell, hogy ne váljanak üres rutinná. A kötetlen, szívből jövő elmélkedések és fohászok a szerelmes gondolataihoz hasonlítanak. Jézus megtanított imádkozni a Mi atyánkkal: itt azon gonolkozhatunk el, vajon mi is megbocsájtunk-e az ellenünk vétkezőknek?

A találkozón résztvett Török László polgármester családjával, s gondolatait megosztotta a templom padjait megtöltőkkel. Beszélt a Háló közösségeinek a szerepéről, arról, hogy a mai ember megkapaszkodhat benne. A délelőtti program befejeztével a plébánia udvara megtelt, a finom ebéd elfogyaztása után Puchard Zoltán mesélt arról, hogyan keletkezett a Háló, mit jelent számára. Az ötlet a hajdani faluközösségek példájából született, ezek ugyanis segített a bajban lévő szomszédnak, rokonnak. Az ehhez hasonló, családias összetartozás jóban–rosszban a modern világban háttérbe szorult.  A Háló megpróbálja a Kárpát-medence magyarságát mint egy nagy családot összetartani hitben, reményben, szeretetben.

A következő előadó Karcagi Sándor református tiszteletes volt. Beszéde a hit megőrzéséről szólt. Elmesélte, hogy a hat börtönév során politikai elítéltként talákozott igen jeles személyiségekkel, római és görög katolikus, ortodox, református, más felekezetű lelki vezetőkkel, akik igazi mártíromsággal védték hitüket.

Mivel Szalonta Arany János szülővárosa, nem hiányozhatott a megemlékezés Nagyszalonta híres szülöttjeiről sem Pellok Gabriella tanárnő jóvoltából. A vendégek ezután városnéző sétára indultak, és elzarándokoltak az Arany, Sinka és Zilahy házhoz.

Toth Ioana