Vasárnap Logó

Barátaink, a szentek


Svéd Szent Brigitta a mennyei
sugallatok lejegyzése közben

Svéd Szent Brigitta

 

Július 23-án emlékezünk Svéd Szent Brigittára, akit II. János Pál Pápa 1999-ben Sienai Szent Katalinnal és Szent Teréz Benediktával (Edit Stein) együtt Európa társvédőszentjévé nyilvánított.

Svéd Szent Brigitta a 14. század egyik legmegnyerőbb, ugyanakkor egyik legbátrabb, igencsak szókimondó asszonya volt, akit a pápa éppen azért választott ki erre a szerepre, mert egyénisége nagyon is modern, mély istenkapcsolata, jellemessége és alázata példa lehet számunkra.

 

De mit is tanulhatunk tőle?

 

Az igazság és az igazságosság szeretetét

Brigitta arisztokrata családban született 1303-ban, Birger svéd herceg leánya volt. Szülei udvari éltre nevelték: sok hasznos ismeretre tett szert, felnőve igencsak otthonosan mozgott a világi és egyházi befolyásos személyek világában. Okos, éles eszű fiatal lány majd asszony volt, aki rögtön felismerte a bűnt a politikai és gazdasági életben is. De nem csak felismerte, hanem küzdött is ellene. Egyszerre tudott engedelmes és hajlíthatatlan lenni: engedelmes volt, ha szüleiről volt szó (édesapja már 13 évesen férjhez adta, holott ő kolostori életre vágyott), de hajlíthatatlan volt olyan esetben, amikor valakinek a becsületét, igazát kellett megvédenie. A birtokukon ügyes „gondnoknak” bizonyult, rá hárultak olyan gazdasági és diplomáciai feladatok, amilyenek abban a korban általában nem nők feladata volt. Ő ezeket is nagy odaadással végezte, és arra használta fel a különféle helyzeteket, hogy Jézus békéjét és igazságosságát tegye élővé környezetében.

 

Imádságos lelkületet

Brigittáról legtöbb embernek az jut eszébe, hogy látomásai voltak, amelyeket le is írt, és van 15 imádsága – ezek nagyon népszerűek voltak, régi magyar nyelvű imakönyveinkben is megtalálhatóak. Pedig nála nem a látomások az igazán fontosak. Ezek Isten ajándékai voltak, mert a középkorban elsősorban ilyen módon értették meg az emberek Isten hangját és szeretetét. De Szent Brigitta maga is tudta, hogy bár ez nagy kegyelem, mégsem ez a lényeg. Már gyermekként is volt része ilyen rendkívüli istenélményekben, ezért Istennek szerette volna szentelni az életét, apja kérésére mégis férjez ment Ulf Gudmarsson närkei főbíróhoz, és nyolc gyermeket hozott a világra. Tudta, hogy mindez nem fogja őt megakadályozni abban, hogy Jézust teljes odaadással szeresse, és parancsait teljesítse. Gyermekeit a Biblia és a szentek életének olvasására tanította, jócselekedeteket gyakorolt, segítette a szegényeket, gondját viselte a betegeknek, buzgón imádkozott, böjtölt… férjét is közelebb vezette Krisztushoz, aki hajlandó lett volna egy zarándoklat és Brigitta egy látomása után tisztaságot fogadni és kolostorba vonulni – de 1341-ben meghalt. Ezt követően szerzetesrendet alapított: az ún. brigittás nővérek ma is élik sajátos lelkületét…

 

Talpraesett egyházias szellemet

A másik dolog, amiről híressé vált Szent Brigitta, egyháztörténelmi vonatkozású. Próféciáival rávilágított nemcsak világi, hanem egyházi személyek bűneire, hibáira is, keményen támadta azokat a szerzeteseket és papokat, akik elhanyagolták szolgálatukat, a prédikálást, a misézést, megrótta a lanyha keresztényeket, ugyanakkor bátorította mindazokat, akik a jó úton jártak. Sienai Szent Katalinnal együtt ő volt az, aki az Avignonba menekült pápát rávette, hogy térjen vissza Rómába. Mindehhez nagy bátorságra volt szüksége, hiszen magatartása egyáltalán nem volt szokványos abban az időben, nem mindenki vette jó néven bátorságát, nem mindenki örvendett próféciáinak... Ő viszont végig alázatos maradt, alávetette magát mindenben az egyház törvényeinek és tekintélyének - és ezzel igazolta leginkább revelációinak valódiságát. Hatására sokan megtértek – papok, szerzetesek és világiak egyaránt.