Vasárnap Logó

Tatár Zoltán és Antku István első miséje

A szatmári egyházmegye három újonnan felszentelt papjából kettő – Tatár Zoltán és Antku István – közvetlenül a szentelésük utáni hétvégén, míg Czumbil Wilhelm július 11-én tartotta meg első miséjét.

Tatár Zoltán már szentelésének napján, július 3-án megtartotta prímiciáját a Szent János apostol és evangélista-templomban. A megható alkalomra egybegyűlt rokonok, barátok és hívek előtt Tatár Zoltán mellett az egyházmegye papsága is jelen volt, az ünnepi szónok pedig Vik János, a BBTE RK Teológia Karának adjunktusa volt. Prédikációjában egy kérdést állított a hívek elé: Miért lesz ma valaki pap? Megválaszolásához oknyomozó riporterként igyekezett különböző szempontokból közelíteni.  A pap oldaláról az újmisés motivációjáról beszélt, amely bár időben változhat, de mindig krisztusi kell hogy maradjon. A hívek oldaláról igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, miszerint azért választaná ma valaki a papi hivatást, hogy megszabaduljon a hétköznapi, erőfeszítő munkától, vagy épp a felelősségtől, hiszen a papi hivatás teljes helytállást követel a hét minden napján. Végül a Szentíráshoz fordult, és a napi olvasmány alapján válaszolta meg a kérdést: Jeruzsálemért lesz valaki pap.

Antku István július 4-én a Kis Szent Teréz-templomban tartotta meg elsőmiséjét. Ünnepi szónokként Ilyés Csaba ugocsai esperest kérte fel, aki prédikációjában a papi meghívásra csodaként tekintett. Ilyés Csaba a papság lényegét az intenzíven megélt Krisztus-követésben fedezte fel.

Ahogy a primícia szertartásához hozzátartozik, a szentmise végén Antku István is elsőmisés áldását adta először az édesanyjának, majd nővérének, sógorának és unokaöcsének, közelebbi rokonainak, hozzátartozóinak, a jelenlevő papságnak, a kispapoknak, végül pedig a híveknek.

Czumbil Wilhelm primiciája július 11-én volt a szatmárnémeti Szent János apostol és evangélista-templomban.

Józsa János