Vasárnap Logó

Mária, bűnösök menedéke, szomorúak vigasztalója

Mint édesanyjához ragaszkodó és közelebb húzódó gyermek, a jó keresztény így fejezi ki a Szűzanya iránti szeretetet, hódolatot, tiszteletet. A loretói litániában a gyermeki szeretet többféleképpen szólítja meg az égi édesanyát, Máriát. Valóban szeretetreméltó anya, mert Jézust adta nekünk, és minden gyermekének a sorsát a szívén viseli. Aggódik a világért. Sok helyen a Szűzanya megjelenései és könnyezései a féltő, aggódó anyai szeretetének a megnyilvánulásai. Többek között nemrég három Mária-kegyhelyen is járt az egyházmegyei papi zarándokcsoport, amelyek a könnyező Szűzanya kegyhelyei.

Április 19-én Máriapócson a szakadó eső is mintha érzékeltetni akarta volna a Szűzanya fájdalmát. Háromszor is könnyezett a máriapócsi ikon: 1696 novemberében, 1715-ben és 1905-ben. La Salette-ben, a majdnem 1800 méter magas csúcson a Szűzanya szobra épp azt jeleníti meg, amikor 1846-ban a Madonna sírt. A két pásztorgyermek, a 11 éves Maximin Giroud és a 15 éves Mélanie Calvat által üzent a világnak, és az imádság engesztelő erejét hangsúlyozta. Győrben pedig a Madonna képe a kis Jézussal szintén a könnyező fájdalom jelét mutatta. Ugyanígy még sok helyen kifejezte az Égi Anya aggódó szeretetét és fájdalmát. Nem a kegyhelyek elemzése a lényeg, hanem Máriának a bűnösök menedékének irántunk való anyai aggódó szeretete és intelme. A Szent Szűz nagyon sok embernek eszközölte ki a megtérés kegyelmét. A szentek közül ismeretesek Kortonai Szent Margit, Szent Ágoston, Loyolai Szent Ignác és sok más esete, akik a Szűzanya segítségével nagy szentjei és csillagai lettek az egyháznak.

A loretói litániában a szomorúak vigasztalójának is hívjuk Máriát. A litánia utáni imában kérjük: Anyám, ó jöjj, segíts szenvedni… És ő nemcsak segít elviselni a szenvedést, hanem meg is nyugtat, vigasztal. S ebben sokan követik példáját. Ahogy nevezik, az újkor Szent Ágnese, Szent Goretti Mária rózsafüzérrel a kezében járta végig a tanya betegeit, hogy gondozza és lelkileg erősítse őket. Hasonlóan tett Szent Erzsébet, magyar szentünk. Szűzanyánk kérése: vigasztaló szavakkal erősítsünk másokat. Jó anyám a kórházban szintén rózsafüzérrel a kezében öntött sokakba bizalmat. Pedig ő sokszor betegebb volt, mint mások. Szűzanyánk az irgalmas lelkek által akar magához ölelni. Vigasztaljunk, hogy vigasztaltassunk. Mások vigasztalásával magunkat is vigasztaljuk. A szomorúak vigasztalójához Kis Szent Teréz egy versikéje: „Az én reménységem – a Szent Szűz karjába szeretnék én szállni / pihegő szívemet szívén pihentetni / És tőle fogadni, égi jó Anyámtól / az első szent csókot, mely békét varázsol…”

Tamás József plébános