Vasárnap Logó

Ferences és nemzeti örökség

Létkérdés számunkra,

miként őrizzük meg kincseinket,

és hogyan tudjuk felmutatni őket a világnak.

(Szőnyi Erzsébet)

 

A kolozsvári Sigismund Toduţa Zenelíceum dísztermében – az egykori ferences rendház refektóriumában – került bemutatásra a Régi Magyar Drámai Emlékek 18. század sorozatának 6/1. darabja. A 15 drámaszöveget tartalmazó kötetet Kilián István, Pintér Márta Zsuzsanna, Demeter Júlia szerkesztette. Zenei szakértő: Kővári Réka.

 

Május 13-án, egy csütörtöki borongós tavaszi napon ültünk a Karolina téren néhány magyar szakos egyetemista csoporttársunkkal. A 17 órától kezdődő könyvbemutatóra gyülekeztünk. Amíg várakoztunk a társainkra, a padon ülve beszélgettünk, és csodáltuk amacskakövekkelkirakott teret, a sok műemléket. Találó a tér napjainkban használt másik megnevezése, a Múzeum tér, hiszen a Főtérről a Karolina tér felé vezető utcában található Bocskai István szülőháza (jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székháza), Mátyás király szülőháza is (jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola épülete). A téren további látnivalók: a Karolina-oszlop, a Ferenc-rendi templom és kolostor, illetve itt van a Régészeti és Történelmi Múzeum főépülete is. A múzeum előtt a kolozsvári román történészprofesszor, Constantin Daicoviciu szobra áll. Mindezek megcsodálása közben lassan-lassan összegyűlt kis csapatunk, és indultunk is a zenelíceum dísztermébe. Szünet lehetett, mert diákok csoportja üldögélt az iskola udvarán. Elsők között érkezett meg csoportunk, ezért még jutott néhány perc arra, hogy megcsodálhassuk az épületnek ezt a részét, mely gyönyörűen tükrözi a régi ferences rendház egészének stílusát. Helyet foglaltunk, miközben még érkeztek fiatal és idős tanárok, egyetemisták és más érdeklődők.

Egyed Emese költő, irodalomtörténész, a BBTE Irodalomtudományi Tanszékének oktatója köszöntötte a vendégeket és mutatta be a Magyarországról érkezett előadókat. Olyan szakemberek mutatkoztak be, mint Kilián István professzor, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanára; Demeter Júlia és Czibula Katalin, az ELTE BTK 18–19. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója és Pintér Márta Zsuzsanna, a veszprémi Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszékének vezetője.

A szakemberek a Régi Magyar Drámai Emlékek 18. század sorozatának 6/1. darabját mutatták be, címe: Ferences iskoladrámák I. (Csíksomlyói passiójátékok 1721–1739). A kötet az Argumentum és az Akadémiai Kiadó közös gondozásában jelent meg 2009-ben Budapesten. A rendezvény az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kulturális transzferek: Filológia – Színház – Pedagógia programjának része volt.

Czibula Katalin kezdte a könyv bemutatását. Elmondása szerint mindannyian sok örömet leltek a kötet megalkotásában, ezért „örömkötetnek” is tekinthető. Állítása szerint „külseje nem olyan sokatmondó, de ha megemeljük, a tudomány súlyát is lehet érezni”. Munkájukkal a régi magyar drámák értékességét is hangsúlyozzák, ugyanis a felvilágosodás korát megelőzően hivatásos színjátszás még nem volt Magyarországon, és ennek megfelelően a magyar színjátszás is elmaradott volt. Alkotásuk Kardos Tibor és Dömötör Tekla Régi magyar drámai emlékek kétkötetes munkájára utal vissza.

A későbbiekben Kilián István professzor a könyv keletkezésének főbb mozzanatait ismertette. Megtudtuk, hogy az iskoladrámák iránt való érdeklődését egy drámagyűjtemény és egy passiójáték megtalálása indította el. 1964-ben Miskolcon tanított, amikor iskolatörténeti anyagok keresése közben talált rájuk, így ismerkedett meg az iskoladrámákkal. További kutatásai során eljutott Csíksomlyóra, a 18. századi ferences színjátszás központjába. Kéziratok után kutatott. Az ott élő ferencesek szerint a kéziratok már nem léteztek, régen elégtek. Kilián professzor nem adta fel, hitt benne, hogy meg kell lenniük valahol. 1980-ban megtörtént a csoda Csíksomlyón: a Mária-szobor talapzatának javításakor és az ebédlő falának lebontásakor rátaláltak a háború elől megóvott kéziratokra. Így kezdődött el, sok nehézség után, a kéziratok feldolgozása.

A kötetről azt is megtudtuk, hogy a 940 oldalas betűhív kiadás 15 csíksomlyói passiójátékot tartalmaz. A passiók nem olvasásra, hanem főként előadásra szánt szövegek.

Céljuk a Csíksomlyóra érkezők nagypénteki áhítatra hangolása volt. A kötet drámáinak specifikuma, hogy nincs abszolút komikus szereplője, a középkori darabok pozitív végkifejlete is hiányzik belőlük, ennek oka talán a nagypénteki alkalom lehetett. Minden egyes drámához jegyzetapparátus, szövegkritikai anyag tartozik.

A kötet kiadása több éves munka eredménye, mert a feldolgozott szövegek nehezen olvasható kéziratokban álltak rendelkezésre, feltárásuk is sok időbe telt. Mindezek ellenére most nagy öröm, hogy munkájuk megjelenhetett, és az is, hogy ilyen nagy múlttal rendelkező épületben mutathatják be kötetüket, amelynek népszerű kiadása már 2003-ban megjelent Demeter Júlia szerkesztésében Nap, Hold és csillagok, velem zokogjatok! Csíksomlyói passiójátékok a XVIII. századból címen.

A könyvbemutató végén a résztvevők feltehették kérdéseiket, így a rendezvény jó hangulatú, kötetlen beszélgetéssel zárult.

Portik Klára és Sándor Kinga