Vasárnap Logó

Keressen a katolikhos.ro oldalain:

Rendelje meg a teljes Szentírást

Ár: 30 lej

 

 

Ár: 50 lej

 

 

A politika aktuális kérdései

A periférián maradunk vagy immár valósan is integrálódunk az Unióba: ez a tétje az államelnök-választásnak – így fogalmazta meg Kelemen Hunor államelnökjelölt a véleményét október 21-én a Kolozsvár Társaság székhelyén megszervezett értelmiségi találkozón. „Az elmúlt húsz év alatt volt egy kvázi konszenzus az országban arra vonatkozóan, hogy merre kell haladni, mik a célok: csatlakozni az Észak-atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz. Miután ezeket elértük, ma távlati célok nélkül maradtunk. Ez az egyik oka a jelenlegi politikai válságnak is” – foglalta össze az RMDSZ államfőjelöltje, aki azt is elmondta: nem készült politikusnak, állatorvosnak tanult, rádióriporterként dolgozott, amikor a politika forgószele felkapta, eredeti elképzelése szerint csupán egy parlamenti ciklusra, amiből íme, mostanra államfői jelölés lett. S hogy ennek a lépésnek mi a célja, amikor nincs reális esély arra, hogy megválasszák? Elsősorban az, hogy álláspontját, a magyar közösség gondjait és terveit, ajánlatát hitelesen fogalmazhassa meg a román közönség előtt is. Hiszen jelöltként olyan déli falvakba is eljutott, ahol magyar embert még hírből sem igen ismernek, ahol ezért vagy a pánik, az alaptalan félelem, vagy a szintén indokolatlanul nagy tisztelet a jellemző. De fontos a félinformációkat és tendenciózus félretájékoztatást kapott román lakosságot első kézből, higgadtan tájékoztatni a magyar célkitűzésekről s arról, ezek valójában a többség javára is válnak. Mint ahogy a helyi önkormányzatok nagyobb önrendelkezési joga a moldvai megyék javát is szolgálja, és az egykamarás parlament nem Romániának, nem az állampolgárnak az érdeke, hanem a hatalom koncentrációját szolgálja csupán, s egy ellenőrzési lehetőséggel kevesebbet hagy meg. „Szükség van a történelmi régiók autonómiájára, ezen belül pedig újra kell gondolni a fejlesztési régiók felosztását, hiszen figyelembe kell vennünk az erre vonatkozó uniós előírásokat is” – mondta Kelemen. „A szenátus a régiók tanácsává kell váljon, a képviselőház pedig kisebb létszámmal kell működjön, a két intézmény egymástól jól elhatárolt feladatok mentén kell dolgozzon. Szűkíteni kell az államelnöki hivatal hatáskörét, át kell gondolni az alkotmánybíróság szerepét és módosítani kell az alkotmányt” – összegezte a tennivalókat. Ez utóbbi kérdésben azt tartja fontosnak és sürgetőnek, Romániát az alkotmány hogyan határozza meg: továbbra is nemzetállamnak vagy többnemzetiségű államnak? „Ebben az országban a lakosság 10 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. Ha Románia elismeri azt, hogy nem nemzetállam, akkor elismeri azt is, hogy a nemzeti kisebbségek léte érték az ország számára.”

A külön államfőjelölt állításának még mindig a magyar szavazók, magyar szavazatok egységes megjelenése a célja és tétje: addig van ereje a magyarságnak, amíg meghatározó mértékben tud jelen lenni a porondon. Ezért mondhatjuk még mindig azt: luxus kisebbségben a szétforgácsolódás, a pártosodás. Nehéz feladat az egység, de keresztényekként Jézus parancsára mi amúgy is erre törekszünk. Isten országába csak így juthatunk be. Remélhetőleg az emberek országában is talpon tudunk maradni, értékeinket képviselni általa.

Bodó Márta