Vasárnap Logó

Keressen a katolikhos.ro oldalain:

Rendelje meg a teljes Szentírást

Ár: 30 lej

 

 

Ár: 50 lej

 

 

A gazdasági és környezeti rend erkölcsteológiai alapjairól

A Magyar Katolikus Püspöki Kar Felelősségünk a teremtett világért című körlevele írja: „…ha az ember gondolkodásmódja változik, változni fognak konkrét cselekedetei is, ennek alapján a gazdaság rendje és a világ rendje is, továbbá vele együtt az emberiség jövőjét meghatározó természeti környezet ügye is”. A mai főáramú paradigma szerint az ember van a gazdaságért, a gazdaság fő célja a profit maximálása, ennek van alávetve minden más cél. Létezik e gondolkodásmódnak egy alternatívája: az emberközpontú gazdaság, ahol a gazdaság van az emberért. Aquinói Szent Tamás fogalmazta meg először, hogy a gazdasági tevékenység legfőbb célja a közjó, amely emberi kiteljesedést jelent egyéni és közösségi szinten egyaránt. A piaci mechanizmusok az alapvető javak körében érvényesek, míg az értékek nem alkalmasak a piacon való megmérettetésre.

A Quadragesimo Anno kezdetű, XI. Piusz által 1931-ben írt enciklikája a 88. pontban megállapítja, hogy a piaci erőket értékekkel, erkölccsel kell korlátozni, ez a társadalmi igazságosság és a társadalmi szeretet.

II. János Pál pápa Centesimus Annus kezdetű, 1991-es enciklikája is megállapítja, hogy vannak olyan javak, amelyek nem alkalmasak a piaci mechanizmusok szerinti elosztásra. Az erényetikai rendszer nem veti el a profitot, sőt, az egyik legfontosabb termelési tényezőnek tartja, csak a szemléletét változtatja meg. Míg az utilitarizmusban a profitnak célértéke van, addig az erényetikában eszközértéket kap és hasznos jóként az alapvető javak között foglal helyet mint a többi értéket szolgáló jószág. Uralkodás helyett szolgálat lesz a profit jelentése, az értékeket szolgáló minőséggé változik. Így képzelhető el, hogy például egy környezetbarát vállalatnál a profit nem fő cél lesz, hanem szolgálja a környezeti célokat.

Az utilitarista paradigmában a környezetnek csak hasznossági, eszköz jellege van, tehát a profit maximálási motívumnak mint célnak van alávetve a környezet.

Az erényetikában a környezetnek kettős jellege van: egyszerre alapvető, tehát hasznos jószág, eszköz jelleggel, ahol a piac logikája érvényesül, ugyanakkor egyben érték (végtelen érték) a természeti környezet önértékéből, szimbolikus értékéből, beteljesedés értékéből fakadóan.

A természeti környezet javai a gyönyörködtető jó kategóriájába tartoznak.

Vannak magánjavak (telek, alma, ing) és közjavak (óceán, klíma, környezetvédelem). A közjavak a környezet közjó jellegét támasztják alá. Az emberi kiteljesedés szempontjából beszélünk látszólagos javakról és valódi javakról a „jó” objektív jellegének logikájában: a cigaretta és szennyező anyagok csak látszólag teljesítik ki az embert, míg a valódi javak, például a gyógynövények, de tulajdonképpen minden teremtmény az ember valódi kiteljesedését szolgálják.

XVI. Benedek pápa Spe Salvi kezdetű enciklikájában másokra irányuló reménynek nevezi a reményt. Ezt kívánom mindnyájunknak mint motiváló erőt ahhoz, hogy a Föld élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételén munkálkodjunk!

Baritz Sarolta Laura OP

Részlet a szerzőnek a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadásából
(Forrás: Magyar Kurír)