Vasárnap Logó

Szentföldi életképek

Minden év elején, január 18–25. között az egységért imádkoznak a világ keresztényei. Ebben az időszakban azért fohászkodnak közösen a különböző keresztény felekezetek hívei, hogy a különbözőségek ellenére is találják meg az utat a hitben való egységhez.


Raed Abusahlia efraimi plébános
kezében a békemécsessel,
amelyet a világ százezer
templomába akar eljuttatni

A franciaországi Secours Catholique szervezet jóvoltából abban a szerencsében volt részem harmincöt társammal egyetemben, hogy az ökumenikus imahét időszakát a Szentföldön töltsem, azokon  a helyeken, ahol különösen nagy szükség van az egyházak és népek közötti megbékélésre. Január 17–26. között a romániai Caritas-szervezetek munkatársainak egy csoportja ökumenikus békezarándoklatot tartott a Szentföldön, kettős céllal. A zarándoklat több szempontból is ökumenikus volt, hisz a három felekezethez tartozó zarándokok minden nap más és más szertartású szentmisén vettek részt. Rendkívüli érzés volt részt venni a számunkra „hagyományos” római katolikus és görög katolikus szentmisék mellett a kopt ortodox, az örmény ortodox vagy éppen az arab nyelvű görög katolikus szertartású felekezetek istentiszteletein.

A tizenhárom keresztény vallást felsorakoztató Jeruzsálemben (hat ortodox, öt katolikus és két protestáns egyház) különös élmény volt megtapasztalni ezek különbözőségét és azt, hogyan próbálják a különbségek és a nézeteltérések ellenére is a békés egymás mellett élést ezek a keresztény felekezetek.

A zarándoklat másik kulcsszava az ökumenizmus mellett a béke volt. Bizonyos értelemben paradox módon is hathat ez sokak számára a médiumokban is gazdagon bemutatott, éppen hogy befejeződött gázai konfliktus fényében. Annak ellenére, hogy a zarándoklatot megelőzően többször is felvetődött az út lemondásának a kérdése, a szentföldi keresztényekkel való szolidaritás jeleként a csoport nagy része vállalta, hogy a bizonytalan politikai helyzetben is elzarándokoljon Jézus földi életének fontosabb színtereire. Jóleső visszhangra talált békezarándoklatunk ötlete a jeruzsálemi latin pátriárka, Fouad Twal érsek szavaiban, aki nagy örömmel fogadta a csoportot, és arra a kérdésre, hogy mit várnak a szentföldi keresztények a nyugati keresztényektől, csupán a következőket válaszolta: imádságot, projekteket és nem utolsósorban sok-sok szentföldi zarándokot. A szentföldi keresztényeknek ugyanis életbevágó, hogy érezzék, nem maradtak egyedül, főleg akkor, amikor egyre nyilvánvalóbbá és érezhetővé válik, hogy a Szentföld a zsidó és a muzulmán világ közötti konfliktusok területe lett. Ugyanez a gondolat csengett vissza Raed Abusahlia taybehi római katolikus plébános szavaiból is, aki Taybehben (Efraimban) tett rövid látogatásunk alatt egy olyan élő keresztény közösséget mutatott be, amelynek példája jelértékű lehet a világ keresztényei számára. Taybeh, régi nevén Efraim, a Szentföld egyedüli, teljes egészében keresztény közössége, sziget a zsidó és muzulmán világ közepén. Szigetjellegét erősíti az is, hogy a mai Ciszjordánia területén fekszik, amelyet – mint ismeretes – az izraeli hadsereg ellenőrzése alá vont, és amelyet Ariel Sharon izraeli miniszterelnök fallal választott el az izraeli területektől még 2004-ben. Ezt követően palesztinek nem léphetnek izraeli területekre.


Taybeh, bibliai nevén Efraim,
amelynek jelentése arámul: termékeny

A mára már alig 1500 lelket számláló Efraim azonban (1967-ben még 3000 lakosa volt) – annak ellenére, hogy  elzárták a jeruzsálemi keresztényekkel való találkozás lehetőségét – példát mutat a világnak a helytállás terén.  A városban három keresztény közösség él: római katolikus, görög katolikus és görög ortodox. Mindegyik közösségnek saját temploma van. A közösségek vezetői azonban már évekkel ezelőtt felismerték, hogy ahhoz, hogy ennek a keresztény szigetnek jövője legyen, feltétlenül össze kell fogniuk. És ez az összefogás létrejött, amelynek számos jele kézzelfogható a városban. Az egyik, talán legsokatmondóbb példa, hogy a három vallás lelkipásztorai megegyeztek, hogy a keresztény vallás két nagy ünnepét, a karácsonyt és a húsvétot közösen ülik meg.  A karácsonyt ugyanis közösen tartják a helyi római katolikus templomban a nyugati kalendárium szerint december  25-én, míg a húsvétot a görög ortodox templomban a keleti kalendárium szerint. Ez a kis közösség felismerte, hogy csak együtt tudnak helytállni az egyre zavarosabb politikai helyzetben. Egy másik „ökumenikus” példát is elmesélt a zarándokoknak Raed Abusahlia arab származású katolikus lelkipásztor. Köztudott, hogy a népekbe beültetett, berögzült szemléletmódot csak hosszas nevelőmunkával lehet kitörölni, ezért különleges hangsúlyt fektet az efraimi közösség a gyermekek nevelésére. Ennek érdekében egyházi iskolát alapítottak, amelybe azonban nem csupán a kisváros gyermekei járnak, hanem a környező arab és zsidó települések gyermekei is. Az iskolában gyermekkórus is működik, amely külföldi fellépései során héberül és arabul is énekel a népek megbékélése jegyében.

További lépéseket is tett a keresztény közösség a jövő biztosítása érdekében. A Ciszjordániát Izraeltől elválasztó fal felhúzása következtében ellehetetlenedett közlekedés miatt saját infrastruktúrát volt kénytelen kiépíteni magának. Mivel az arra rászoruló idősek már nem használhatták a jeruzsálemi öregotthont, saját öregotthont építettek Taybehben, amelyet 2005-ben nyitottak meg Beit Afram néven. Következő lépésként az 1995 óta a helyi Caritas által működtetett orvosi rendelőt bővítették ki és alakították át kórházzá, hogy szülés előtt a kismamáknak ne kelljen hosszú órákat várakozniuk a ciszjordániai–izraeli ellenőrzési pontokon arra, hogy a jeruzsálemi kórházba eljuthassanak. A szociális-egészségügyi problémák orvoslása mellett azonban olyan gazdasági jellegű intézkedésekre is szükség volt, amelyek a helyben maradásra ösztönzik a lakosságot. Ennek érdekében olajpréselő műhelyt nyitottak, amelyben olívaolajat állítanak elő és exportálnak Franciaországba.

2004 novemberében Raed Abusahlia útjára indította a Béke lámpása nevű nemzetközi kezdeményezést, amelynek keretében kerámiából készült békemécsest szeretne eljuttatni a világ százezer templomába. A galamb formájú, olívaolajjal működő mécses a szentföldi békéért való imádság szimbóluma lett. Raed elképzelése szerint ha sikerül  elérni, hogy a világ százezer templomában e mécses mellett imádkozzanak a Szentföld békéjéért, akkor ez az imádság a jó Istennél bizonyosan meghallgatásra talál.

Kedves olvasó, jelképesen fogadd el tőlem ezt a békemécsest, és mondjunk el közösen egy rövid  fohászt a Szentföld, a világ békéjéért…

Knecht Tamás