Vasárnap Logó

Keressen a katolikhos.ro oldalain:

Rendelje meg a teljes Szentírást

Ár: 30 lej

 

 

Ár: 50 lej

 

 

A lelki derűről  

• A derű szóról először az időjárás jut eszünkbe: derűs nap, derűs ég és így tovább. Azonban nem ritkán a belső lelkivilágunkat is hasonló szavakkal fejezzük ki: derűs, vagy éppen borús lelkiállapotban vagyunk.

• Már a vágyaink is kimutatnak a földbe tapadt világból. Nem véletlen az, hogy az adventi időszakban gyakran halljuk, illetve énekeljük a vágyakozás prófétájának, Izajásnak a gondolatát: Harmatozzatok, egek, felülről, és felhők, hullassátok az igazat! (Iz 45,8)

• Még véletlenül sem egy pszichikai-érzelmi állapotról beszélek, mert a keresztény ember életének értelme sokkal mélyebben van. Például a keresztény derű nem érzelmi, lelki állapot, hanem a Lélek működésének a jele és gyümölcse.

• Hogyan juthatunk el erre a derűre? A „szüntelen imádság” által (vö. 1Tessz 5,17). A szüntelen imádság pedig nem más, mint Isten jelenlétének a tudatosítása. Ő a középpont, őrá figyelek a szórakozás, a másokról való beszéd és a nehézségek közepette is. Természetesen Isten jelenlétének a tudatosítása és a gyakori, elmélyült imádság nem zárja ki egymást, sőt, kölcsönösen feltételezik egymást.

• Isten nem pusztán kívülről érkezik hozzánk. Advent abban az értelemben is Úrjövet, hogy a lelkem mélyén fölfedezem Isten csöndes jelenlétét.

• Ha csupán hiányainkra, bűneinkre gondolunk, illetve a rosszra, ami embertársaink részéről ér, akkor hamar elveszíthetjük lelkünk egyensúlyát. Ha pedig arra figyelünk, amit Isten adott, ad vagy adni fog, akkor azon gyönyörű ajándékot fedezzük fel, amely nem más, mint a személyes szeretet.

• Ne raktározzuk magunkba a rossz érzéseket és emlékeket, mert a lelkünk szentély és nem szemétlerakat. Legyen a szívünk a helyén! Ha helyén van a szívünk, és ott is akarunk maradni, akkor a létünk legmélyét az isteni derű fogja átjárni.

Fr. Anaklét OFM