Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Emlékezzünk régiekről

Hetven éve haltak meg:

Lukács Vilmos. Született Futásfalván 1863. szeptember 25-én. A gimnáziumot Udvarhelyen és Gyulafehérváron, a Teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1887. július 14-én Lőnhart Ferenc püspök. Gyergyószentmiklóson káplán, Ákosfalván, Csíkszentdomokoson, Katonán plébános. 1933-ban nyugdíjba vonult Kolozson, és ott is halt meg 1945. február 2-án 82 éves korában. Sírja ma is látható a kolozsi temetőben.

Csiby István. Született Gyergyószentmiklóson 1912. március 2-án. A gimnáziumot Gyergyószentmiklóson és Udvarhelyen, a Teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1935. július 7-én Mailáth G. Károly püspök. Torján, Sepsiszentgyörgyön, Gelencén, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron hitoktató. Székelyvéckén plébános, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön ismét hitoktató. 1944-ben frontszolgálatra rendelték. Onnan hazavergődve tüdőgyulladásban halt meg Sepsiszentgyörgyön 1945. február 5-én. Hősi halottnak számíthatjuk. 33 éves volt.

Bardócz Mózes. Született Futásfalván 1907. július 29-én. A gimnáziumot Kézdivásárhelyen, a Teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1932. június 12-én Mailáth G. Károly püspök. Csíkszentdomokoson, Kápolnásfaluban és Baróton volt káplán. 1936-tól Mezősámsondon plébános. 1944 őszén a román hatóságok minden indoklás nélkül a Brassó melletti földvári gyűjtőtáborba hurcolták. Ott halt meg tífuszban vagy vérhasban 1945. február 19-én, 38 éves korában. Sírja ismeretlen. Mint vértanút tartjuk számon.

Bencze István. Született Baán, Trencsén vármegyében, 1882. szeptember 24-én. A gimnáziumot Kalocsán, Székesfehérváron és Gyulafehérváron, a teológiát szintén Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1906. június 26-án Mailáth G. Károly püspök. Csatószegen, Hátszegen és Lupényban volt káplán. Kézdiszárazpatakon, majd Dicsőszentmártonban volt plébános és főesperes. Meghalt 1945. február 25-én, 63 éves korában.

Badilla János. Született Ompolyicán 1885. január 1-jén. Ez a helység valahol Gyulafehérvár közelségében van, a helységnévtárban nem található. Valószínűleg Gyulafehérváron is keresztelték. Elemi iskoláit bizonyára román nyelven végezte. Később azonban valószínűleg a Majláth főgimnáziumban tanult, és a teológiát is Fehérváron végezte. Pappá szentelte 1907. június
26-án Mailáth G. Károly püspök. Altorján és Sepsiszentgyörgyön volt káplán. 1909-ben Orláthon lelkipásztor és egyben Nagyszebenben a ferences nővérek gyóntatója. 1914–18 között tábori lelkész. 1919-től a nagyszebeni Teréziánum Árvaház igazgatója, külvárosi plébános. 1936-tól Nagyszebenben belvárosi plébános és főesperes. 1945 elején Márton Áron püspök kérésére Bukarestbe ment tárgyalni az állami hatóságokkal és a pápai nunciussal, mivel jól tudott románul és olaszul is beszélt. Útközben nagyon megfázott, ágynak esett és rövidesen, 1945. február 28-án,
60 éves korában meg is halt. Sírja a nagyszebeni katolikus temetőben található.

 

 

 

Negyven éve halt meg:

P. Fülöp Dénes Tamás ferences atya. Született Zetelakán 1908. december 25-én. A ferences rendbe lépett 1925. szeptember 2-án. Pappá szentelték 1933. február 19-én. Szatmáron volt lelkiatya. Kőrösbányán halt meg 1975. február 16-án, 67 éves korában.

 

Tíz éve halt meg:

Balogh Árpád-István. Született Abosfalván 1952. december 9-én. A családból három fiú lett pappá: Árpád, András és László. Középiskoláit a gyulafehérvári kántoriskolában, a teológiát ugyanott végezte. Pappá szentelte Jakab Antal püspök 1978. június 18-án. Sepsiszentgyörgyön és Szárhegyen volt káplán. Hátszegen, Miklósváron, Magyarpécskán, Nagyszeben-külvárosban, 2001-től Borszéken volt plébános. Ott is halt meg 2005. február 27-én, 53 éves korában. Sírja az abosfalvi katolikus temetőben van.

 

 

Összeállította: Szirmai Béla