Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIII. évfolyam 7. szám, 2013. február 17.

Vezércikk

Február 11-én, hétfőn a pápa bejelentette szándékát, hogy február 28-tól lemond a péteri szolgálatról. Alább olvashatják XVI. Benedek pápa e szándékát közlő hivatalos nyilatkozatát. A történelemben mindeddig V. Celesztin pápa volt az egyetlen, aki 1294-ban lemondott. A pápai lemondást nem kell elfogadnia senkinek, elégséges, hogy ezt szabadon tegye s szabályosan jelentse be (l. Egyházi Törvénykönyv, 332. kán. 2. §).


Kedves testvérek!

Ezt a konzisztóriumot nemcsak három kano­nizáció céljából hívtam össze, hanem azért is, hogy az egyház életére vonatkozó fontos döntést is közöljem. Miután Isten színe előtt ismételten megvizsgáltam a lelkiismeretemet, arra a bizonyosságra jutottam, hogy erőm, előrehaladott korom miatt nem vagyok megfelelő a péteri szolgálat ellátására. Tudatában vagyok annak, hogy e szolgálat spirituális természetéből adódóan az nemcsak szavakkal és tettekkel, de imával és szenvedéssel is történik. Mégis, a mai világban, amely oly gyors változásoknak van kitéve, és olyan mélyre ható, a hitet érintő kérdések foglalkoztatják, hogy ahhoz, hogy Szent Péter utódaként kormányozhassak, és az evangéliumot hirdetni tudjam, mind a szellem, mind a test ereje egyformán szükséges. Ez az erő az utóbbi időben esetemben olyan mértékben megfogyatkozott, hogy fel kellett ismernem képtelenségemet a rám bízott feladat betöltésére. Ezért és tettem komolyságának teljes tudatában, szabadságom teljességében kijelentem, hogy lemondok Róma püspökségéről, Szent Péter örökéről, amelyet a bíborosok 2005. április 19-én rám bíztak, így a pápai szék 2013. február 28-án este 8 órától üressé válik, s az akkorra az illetékesek által összehívandó konklávé fog új legfőbb elöljárót választani. Kedves testvérek, őszintén köszönöm mindazt a szeretetet, munkát, amellyel szolgálatomban támogattatok, és kérem, hogy bocsássátok meg hibáimat. Most pedig bízzuk a szent egyházat a legfőbb pásztor, a mi Urunk, Jézus Krisztus oltalmára, s kérjük a szent Szűzanyát, Máriát, hogy kísérje a bíboros atyákat anyai figyelmével, amikor új főpásztort választanak. Én magam a jövőben továbbra is Isten szent egyházát szolgálom az imának szentelt élettel.

2013. február 10., Vatikán

Vezércikk

Akik katolikus kereszténynek vallják magukat, két meghatározó jellegű, lényeges eseményről emlékeznek meg az év folyamán: a megváltó születéséről karácsonykor és feltámadásáról húsvétkor. Mindkét ünnepet megfelelő előkészület előzi meg: az advent, illetve a nagyböjt.

A két időszak a mélyebben megélt hitre, a magunkba szállásra, a magunkra ismerésre, a még több szeretet teljes cselekedetre buzdít. Próbáljuk magunkra ölteni az ártatlan kisgyermek lelkületét, aki önzetlenül, bizakodva csak szeretni tud. Ugyanakkor próbáljunk meg felnőtté válni a szeretetben, a kereszténységben, és merjünk áldozatokat vállalni. Jézus is merte egészen az Atyára bízni magát, habár emberi mivoltához is hűséges volt. Ő is, mint mi mindannyian, megtapasztalta az elgyengülést, de még ebben a mélységben, sötétségben is ki tudta mondani: „Legyen meg a te akaratod!”

Panoráma

A szentkatolnai egyházközséghez tartozó három faluban – Szentkatolnán, Hatolykán és Kézdi­mar­ton­falván – megemlékezést tartottak Márton Áron püspökről. A meghívott szónok Pakó Benedek volt, ő ugyanis személyesen ismerte: Áron püspök bérmálta, tanította a teológián, és ő is szentelte pappá.

A templomba belépve szép, a püspököt ábrázoló zászló fogadott, amely az oltár előtt volt elhelyezve, ezzel a felirattal: „Áron püspök, könyörögj értünk!”, a helyi plébános, Opra István készíttette. A szentmise a Himnusz Márton Áron püspökhöz című énekkel kezdődött, amelyet Pakó Benedek írt, és Földi Lajos kántor énekelt el. Ezt követően mindenik helyszínen egy gyerek elszavalta Bíró János P. Antal Fohász Áron püspökhöz című versét. A szentbeszédben a szónok nagyon sok személyes emlékét idézte Áron püspökkel kapcsolatban. Elmondta élményét, amikor Hatolykán 1957-ben őt is megbérmálta. Áron püspök nagyon fontosnak tartotta, hogy a hitet jól megismerjék és megtartsák: a hithez való ragaszkodást hagyom rátok, mondta, és ez volt a nagy püspök végrendeletének egyik fontos része is.

Panoráma

A Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek rendjét 1856-ban alapították Párizsban, az anyaház jelenleg is ott található. A rend földrajzilag tartományokra van osztva, Románia a közép-európai tartományhoz tartozik, ennek központja Bécsben van, onnan jöttek a nővérek Magyarországra, majd Romániába. A segítőnővérek 1992-ben telepedtek le Erdélyben, egészen pontosan Csík­szentdomokoson. 

Jelenleg három közösség működik: Marosvásárhelyen, Csík­szentdomokoson és Gyergyó­szent­miklóson. Ezeken a településeken összesen tíz segítőnővér tevékenykedik. Rajtuk kívül a rendnek még hat erdélyi tagja van, akik külföldön vannak, még a felkészítés ideje alatt, vagy pedig a küldetésük szólította őket távolabbra.

Panoráma

Szerencsénkre voltak és vannak olyan honfitársaink, akikbe annyi tenni akarás szorult, hogy a puszta jelenlétüktől is mozgásba lendül a környezetük, ugyanakkor szelíd tekintetüktől kisimulnak a ráncok, tanácsaik, valamint közbenjárásuk nyomán megoldódnak a gondok, vigasztaló hangjuk lelki sebeket gyógyít, és sugárzik belőlük a hitből fakadó jóság s a pozitív energia. Voltak és vannak olyan földijeink, akiknek egyenes tartása tekintélyt parancsol, személyiségük pedig méltóságot áraszt, akik kimondott szavának súlya, mondanivalójuknak pedig értelme van, s magányos, de mély gyökérzetű tölgyként dacolnak a lét viharaival. Akik életük folyamán csak adnak, és ha kérnek, azt mindig másokért teszik, akik folyamatosan a közösségért cselekedve, a hitnek fellegvárat, a szellemnek menedékhelyet, a léleknek pedig otthont építenek, s eközben még arra is marad idejük, hogy lehajoljanak az elesettekhez, és segítséget nyújtsanak nekik. Közéjük tartozott Gajdó Zoltán pápai káplán, nyugdíjas plébános is, ezért bár tudtam betegségéről, mégis megdöbbenve fogadtam a hírt, hogy alig két héttel a 73. születésnapja után, hazatért Teremtőjéhez.

Panoráma

A Hit-ferencia 2013 első előadása 

A hit éve megnyitása adott ösztönzést egy előadássorozat elindítására a váradi egyházmegyében Hit-ferencia címmel papok és világiak számára. A nyitó előadást február 6-án tartották a nagyváradi püspöki palota dísztermében. A több mint százfős hallgatóság előtt dr. Török Csaba magyarországi teológus Hisz ez hisz, avagy mi könnyebb: hinni vagy hitetlenkedni? címen tartott előadást, amelyben olyan kérdésekre próbált választ adni, mint: Miért csodálkozunk azon, ha valaki hisz? Miért véli úgy a keresztény, hogy nem elég, ha valaki hisz „a maga módján”? Miért érzi fontosnak, hogy beszéljen a hitéről és megmutassa azt?

Panoráma

Lelkigyakorlat egyháztanácsosoknak 

A szatmári egyházmegye plébániáinak egyháztanácsosait várták február első hétvégéjén az erdődhegyi Helga Winter Közösségi Házba, ahol éves találkozójukon lelkigyakorlatra volt lehetőségük. A Világiak Irodája által szervezett rendezvényen Miklós Claudiu SJ, a Hám János Római Katolikus Líceum spirituálisa a világegyház tematikus évének megfelelően a hitre irányította a figyelmet.

Panoráma

Új gyógypedagógiai központ épül Csíkszeredában a Szent Ágoston kápolnaépület helyén, közösségi összefogással. Február 5-én adománygyűjtő koncertet tartottak ennek érdekében. 

Az estét a Szent Ágoston nappali foglalkoztató fiataljai nyitották meg. Simó Márta zenetanárnő vezetésével régi angol táncot és Johann Christian Bach Menüettjét adták elő Lőrincz Csaba, Soós-Györffy Anna, Kovács Gellért, Bodó Kinga, Miklós Norbert. A kis zenekarunkat gitáron kísérte Gábor Endre.

Panoráma

Az elmúlt év őszén pályázatot írt ki a Magyarországon megjelenő rangos katolikus folyóirat, a Vigilia szerkesztősége A keresztény hit szerepe Európa mai és holnapi kultúrájában címmel. Erre előadásszövegekkel nevezhettek be „hívők és nem hívők, tudósok és művészek, a szellem és a tudomány emberei”. Az Új Ember magyarországi katolikus hetilap szeptember 30-i számában dr. Lukács László piarista, a Vigilia főszerkesztője többek között ezeket mondta az útkereső pályázat meghirdetésének motivációjáról: „A Vigilia kezdettől hídszerepet tölt be a teológia és az irodalom, az egyház és a világ, a kereszténység és a kultúra között. Pályázatunk kapcsolódik a XVI. Benedek pápa Porta fidei kezdetű apostoli leveléhez, amelyben iránymutatást adott a hit évére vonatkozóan. Egyrészt arra buzdít, hogy mi, keresztények erősítsük meg a hitünket, másrészt arra buzdít, hogy próbáljuk megszólítani a nem hívőket. Azt gondolom, az egyháznak, a teológusoknak, nekünk, keresztényeknek komoly hiányosságaink vannak ezen a téren, nem igazán tudunk beszélni a nem hívők nyelvén, nem ismerjük gondolatvilágukat. Ezért van szükség hidakra, illetve olyan fórumokra, ahol találkozhatunk és párbeszédet kezdhetünk a másként gondolkodókkal. A pályázat kapcsán számomra igazi örömet az jelentené, ha minél több olyan értékes írás születne, amellyel a magyar egyház hozzájárulhatna a hit éve céljainak megvalósításához.”

Panoráma

A címben szereplő Lk 10,37 ige a témája XVI. Benedek pápa üzenetének a betegek XXI. világnapja alkalmából. 

A február 11-i világnapot 1992-ben alapította II. János Pál pápa, azzal a szándékkal, hogy a betegek, az egészségügyben dolgozók és minden jóakaratú ember számára legyen jó alkalom az imára és arra, hogy felajánlják szenvedésüket. Idén a pápa azért választotta mottóul az irgalmas szamaritánusról szóló szentírási rész záró szavait, hogy emlékeztessen bennünket, minden nap konkrétan törődnünk kell a testi-lelki sérültekkel, a segítséget kérőkkel, akkor is, ha idegenek és nincstelenek. Ez nem pusztán az egészségügyi dolgozókra, a betegek körében tevékenykedő lelkipásztorokra érvényes, hanem magukra a betegekre is, akik a hit távlatában élhetik meg nehézségeiket.

Kitekintő

Mintegy 1200 mini-, mikro- és törpekönyvből nyílt állandó kiállítás Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban. A tárlat anyagát az 1988-ban elhunyt Bolgár Imrének, a Zrínyi Nyomda nyugalmazott vezérigazgatójának minikönyv-kollekciója adja. A bemutatott minikönyvek a gyűjtő családjának felajánlásával kerültek a nemzeti könyvtár tulajdonába.

Kitekintő

Már az interneten is olvashatók a Vatikáni Könyvtár páratlan értékű kéziratai: elsőként 256 kódexnek készült el a digitális változata. Mintha a kezünkben tartanánk a világ legértékesebb könyveit, amelyeket egyébként sohasem tudnánk megpillantani. Az, amit eddig csak néhány tudós láthatott, most közkinccsé vált – kommentálta az olasz sajtó a kéziratgyűjtemény di­gi­talizálását.

Ferencesek a nagyböjtről

Nagyböjt: hétfő–péntek: este negyed 6-tól keresztút, 6-tól szentmise; szombat: este 6-tól szentmise; vasárnap: reggel 9,20-tól rózsafüzér, 10-től szentmise. Minden szentmise előtt gyónási lehetőség van.

Nagyhét: húsvéthétfő: este negyed 6-tól keresztút, 6-tól szentmise; kedd: este 6-tól szentmise; szerda: este negyed 6-tól keresztút, 6-tól szentmise; csütörtök: este 6-tól szentmise az utolsó vacsora emlékére, utána szentségimádás; péntek: reggel 8-tól Jeremiás siralmai, délután 5-től keresztúti ájtatosság, este 6-tól megemlékezés az Úr szenvedéséről és haláláról; szombat: reggel 8-tól Jeremiás siralmai, délelőtt 9 és 12, valamint délután 3 és 6 óra között lehetőség van a szent sír meglátogatására, este 8 órától szentmise, feltámadási szertartás. A helyi hagyomány szerint a feltámadási szertartást követően ételszentelésre kerül sor. Húsvétvasárnap és húsvét másodnapján reggel 10-től van az ünnepi szentmise.

Ferencesek a nagyböjtről

Nagyböjt – a cselekvés időszaka 

Arról kérdeztük a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány szerzeteseit, mit jelent a nagyböjti időszak a 21. századi ferences életében, és mit gondolnak, hogyan élje meg, kellene megélnie a nagyböjtöt a ma emberének. Nagyböjt első vasárnapján fr. Páll Leó volt tartományfőnök, szászsebesi házfőnök és főegyházmegyei papi spirituális osztja meg gondolatait.

Egy falat a léleknek

• A „halál kultúrájának” a művelése igen rafinált, sokoldalú és sokszínű, mint ahogy maga a kártevés is. A kártevés, a rongálás, a lopás, a rablás, a kihasználás, és még sorolhatnánk ennek a fogalomnak a már mára „művészetire” formált változatait, mind-mind a kárhozat útja, a teljes emberi csőd.

• Akik ennek a művelődésnek a szolgái, lassan sötét, rossz lelkiismeretű emberekké válnak. Sok embernek, közösségnek rontják meg a hangulatát, a teljes képét. A félelem és a bizalmatlanság lesz úrrá rajtuk. Az ilyen közösség már nemhogy kereszténynek, de még emberinek sem mondható.

Útjelző

(VI. és IX. parancsolat, 31. rész) 

Mauro Piacensa bíboros, a Papi Kongregáció vatikáni prefektusa a L’Osservatore Romano címoldalán 2011 márciusában megvédte a papi nőtlenség értelmét, értékét. A Magyar Kurír nyomán ezt ismertetem.

Időről időre újra fellobbannak a papi cölibátus körüli viták. A legfőbb ellenérvek szerint a cölibátus nem más, mint zsinat előtti maradvány, az egyház egy törvénye. Pedig a II. vatikáni zsinat dokumentumaiban vagy a pápai tanításokban nem erről van szó: a cölibátus az Úr ajándéka, amelyre a pap meghívást kap, hogy szabadon elfogadja és teljességében megélje – hangsúlyozza a bíboros.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Eltelt a nyár. Az ősz hűvös szellője és enyhe záporai az iskola kezdetéről árulkodnak. Zsófi is iskolába készült. Ő gyenge tanuló volt, aki nehezen küzdött meg minden egyes matek feladattal, nehezére esett az idegen szavak megtanulása is, de törekedett és próbált kitartani elvei mellett, miszerint ő tanító néni lesz. Mint minden évben, csúfolkodással fogadták már az első napon. Zsófi hozzá volt szokva ehhez, így csendben a helyére kullogott. Amikor a padjához ért, egy cetli fogadta az asztalán, ez állt rajta: Üdv, Zsenikém!

Hírek, hirdetések

Filmvetítés – a hit kérdése Kieslowski filmjeiben

A hit éve kapcsán Krzysztof Kieślowski lengyel filmrendező Dekalógus című művét vetítették a Nagyváradi Laikusképző Központban. Tíz heten át este 6 órai kezdettel kerül vetítésre a tíz – egymástól független – rész, amelyek mindegyike egy-egy parancsolat mindennapjainkban való megtartásának morális dilemmáit mutatja be. A következő dátumok: február 19., 25., március 5., 12., 19., április 9., 16., 23. Az 55 perces filmek vetítését rövid bevezető előzi meg, majd közös megbeszélés követi. A rendezvény célja az, hogy szemléltesse, miként lehet hitünkről a média, jelen esetben film által tanúságot tenni. (A váradi püspökség titkársága)