Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 7. szám, 2012. február 12.

Aktuális


Az egyház vajon lelki közösség vagy intézmény? A világ egyes pontjain annyira szervezett és rendszerezett, hogy csak a keretek maradnak, azok pedig önmagukban és önmagukért nem vonzóak. Ezért aztán a lélek közössége nélkül kiürül az intézmény. Székely Dénes gyulafehérvári teológiai tanár február 9-én Kolozsváron a Katolikus Akadémia keretében tartott előadásában felvázolta, hogy az egyház intézményesülési folyamatában alapításától egészen napjainkig a Lélek adományai hogyan érvényesültek, miként jutottak szóhoz egy-egy kritikusabb korszakban. A karizmák, amelyek a Lélek adományai, mindig a közösség javát kell szolgálják, hangsúlyozta az előadó. Példaként a nagy belső egyházi reformokat említette, a jobbítás és figyelemfelkeltés szándékával megjelenő szerzetesközösségeket vagy azokat, akik szintén az elfeledett, ám korábban gyakorlatban lévő értékekre irányították a keresztények figyelmét. Jogosan inti a pápa ma is az egyházat a strukturalizmus veszélyétől – hiszen a megmerevedő hierarchia és a szokások könnyedén száműzhetik a Lélek adományait az intézményből. A hatalom pedig önmagában nem, csak a szolgálat dimenziójában érték. Az előadás végén élénk eszmecsere indult arról, hogy a mai egyházban a lelki közösségek szerepe hogyan és miként valósul meg, illetve a karizmák, adományok birtokosai hogyan tudnak építő jelleggel bekapcsolódni az egyház vérkeringésébe.

Aktuális

Lassan-lassan a végéhez közeledik a farsang. Erről az időszakról a legfontosabb tudnivaló, hogy ez a vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. Jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Tehát a hamvazószerda utáni alkalmak már nem farsangi bálok… A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami a nagy mulatságok közepette valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat: a riói, a velencei karnevál ilyen. Magyarországon a farsang legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Interjú

Ahhoz, hogy közösségeinkben élet legyen, valahol valakik állandóan gondolkodnak, imádkoznak és dolgoznak. Február 1-jén az ifjúsági programok szervezői tanácskoztak és szervezték az ez évi ifjúsági programokat. Tamás Barna főegyházmegyei ifjúsági főlelkészt kérdeztük a csapat munkájáról. 

Talán sokan nem tudják, hogyan működik a Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség. Mit fed valójában ez az intézménynév?

Az ifjúsági lelkészség – vagy hivatalos nevén a Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség (FIF) – a gyulafehérvári egyházmegye ifjúsági szervezete. A püspök megbízásából működik. Célja az egyházmegye ifjúságának lelki fejlődését szolgáló programok szervezése és a különböző ifjúsági programok összehangolása. Vezetésével a főpásztor egy papot bíz meg, az ifjúsági főlelkészt. Egyházmegyénk nagy kiterjedése és a feladatok sokasága miatt azonban a Székelyföldnek külön ifjúsági lelkésze is van, László Rezső személyében. Az ifjúsági lelkészség felelős az egyházmegyéhez tartozó minden fiatalért, éppen ezért együttműködve a papsággal, a különböző plebániai ifjúsági csoportokkal és más keresztény ifjúsági szervezetekkel, szolgálatában arra törekszik, hogy minél több fiatalt Krisztushoz vezessen és az egyház élő vérkeringésébe bekapcsoljon.

Panoráma


-17 °C. Fagy. Magány. Egyedüllét. Reménytelenség. Súlyos kihűlés. 

Országos szinten 363 hajléktalant, valamint súlyosan kihűlt embert szállítottak egészségügyi és szociális központokba két nap alatt.

A legelesettebb embertársaink viselik a legnehezebben ezeket a fagyos napokat. Farkasordító hideg, szakadó hóesés, egyre dráguló élelmiszerek, az áram- és fűtésköltségek az egekbe szöknek a téli hónapokban, s ezek mind-mind olyan gondok, amelyeken a kisnyugdíjas idősek egyre nehezebben tudnak felülemelkedni.  A hideg egyre jobban begyűrűzik a magányos idősek otthonába, főleg ha senki nincs, aki kicsit felmelegítse lelküket.

A Romániai Máltai Segélyszolgálat e fagyos napokon sem engedi el az idősek kezét, programjainkon keresztül megpróbálunk átvenni a terheikből és egy derűsebb időskort biztosítani számukra. A Mozgókonyha programunk immár 15 éve segít az idős, rászoruló, beteg embereken, akik számára már az is nehézséget jelent, hogy elhagyják otthonukat. Számukra a sarki kisbolt is maratoni távolságra van. Munkatársunk, a mindenki Nelu bácsija minden nap felkeresi őket otthonukban egy adag tápláló, meleg ebéddel, és elbeszélget velük egy kicsit, meghallgatja őket, hogy ne legyenek annyira egyedül. 

Panoráma

A csíksomlyói kegytemplomban tartott Ferences óra elnevezésű előadás-sorozat februári rendezvényének meghívottja Szénégető István marosvásárhelyi plébános, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Pasztorális Bizottsága család munkacsoportjának papi referense lesz. Február 19-én fél 12-kor (a nagymise után) kezdődő előadásának címe: A szülők feladata az egyház tanításában.

Szénégető István 1972-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1998-ban szentelték pappá Gyulafehérváron, 2002 szeptembere óta Marosvásárhelyen él. Papi hitvallásában így fogalmaz: „Életem értelmét a papság szentségében kapott küldetésben, az emberek szolgálatában találtam meg a katolikus egyházban. Hiszem, hogy életünk több mint a születés és a halál közé ékelt néhány esztendő, hogy vágyaink, lelkünk túlmutat e világon, és hogy a sokféle fájdalom ellenére sok jót tehetünk ebben a világban.

Panoráma

Ahogyan azt előző lapszámunkban közöltük, Erdély magyar nyelvű szerzetesközösségei február 4-én gyulafehérvári találkozóra készültek, a nagy havazások miatt azonban előző este többen úgy látták, különösen Székelyföldön, hogy kockázatos útnak indulni, bármennyire is készültünk erre a zarándoklatnak is beillő tanulmányi napra és az érsek úrral való találkozásra…

Miután a különféle telefonközpontok forgalmát jól föllendítettük, a szervezők – Homa Ildikó szociális testvér és Orbán Szabolcs ferences testvér – mérlegelték a helyzetet: többen már eljutottak Kolozsvárig (a szatmári irgalmas nővérek és a Jézus Szíve Társaság képviselői, a nagykárolyi piarista nővérek), vannak merészebbek – mint a szászsebesi ferences testvérek –, akik hajlandók eljönni, és akik éppen Magyarország felől érkeznek haza, úgyis itt mennek át, néhány szociális testvér helyben van, miért ne tarthatnánk meg Kolozsváron…

Panoráma

A megszentelt élet világnapját ünnepelték Nagyváradon 

Február 2., Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyben a megszentelt élet világnapja is. Ebből az alkalomból Böcskei László váradi megyéspüspök meghívására válaszolva a nagyváradi római katolikus és görögkatolikus egyházmegyékben tevékenykedő mintegy 15 rend negyven tagja vett részt a számukra szervezett találkozón.

A program az érkező vendégek fogadásával kezdődött. Ilyenkor mindig a találkozások öröme él szívünkben, hiszen alkalmunk van egymással beszélgetni, egymásra odafigyelni, s a mosolyunkkal, megosztott tapasztalatainkkal lelkesítjük egymást abban a szolgálatban, amivel Isten bízott meg minket.

Panoráma

Keresztelések és esketések a csíksomlyói kegytemplomban 

A csíksomlyói kegytemplomban tartandó keresztelésekre és esketésekre vonatkozó rendelkezést bocsátott ki  2012 elején a ferences kolostor.  Mi tette ezt szükségessé, kérdeztük fr. Urbán Erik OFM templomigazgatótól, aki a ferences sajtószolgálaton keresztül az alábbi sajtóközleményt juttatta el a Vasárnap szerkesztőségébe. 

A főegyházmegye idén megjelent első körlevelében 31-2012. szám alatt található a Csíksomlyói kegytemplomban igényelt keresztelések és esketések szabályozása című rendelkezés, amely a dr. Jakubinyi György főpásztorral, a fr. dr. Orbán Szabolccsal, a Szent István Királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnökével, valamint a csíksomlyói kegyhelyen szolgáló testvérekkel való egyeztetés nyomán kialakított közös álláspontot tartalmazza.

Panoráma

2012-ben nyári lelkigyakorlat lesz Csíksomlyón a ferences kolostorban június 18. déltől  június 21. délig Koncsag László börtönlelkész, csíkszentléleki plébános, a Mária Rádió csíksomlyói részlegének igazgatója vezetésével. Jelentkezni a Segédpüspöki Hivatalnál vagy a ferences kolostornál lehet. A részvétel napi költsége 40 lej. Az őszi lelkigyakorlatot Alvincen, a Pongrácz Szent Istvánról nevezett tanulmányi házban szervezik meg, ha igény lesz rá, szeptember 3., hétfő déltől szeptember 6. délig. Jelentkezni az Érseki Hivatalnál lehet. A csíksomlyói ferences rendház is szervez lelkigyakorlatot február 27. estétől március 2. reggelig, a részvétel napi költsége 40 lej. Csíkszentdomokoson a Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek Házában is szerveznek személyesen kísért lelkigyakorlatot február 13., hétfő estétől február 17., péntek reggelig. A lelkigyakorlatot P. Szőcs-Erőss László SJ vezeti. Jelentkezni a segítőnővéreknél lehet.

Panoráma

2012. január 30-án elhunyt Egyed Mária, M. Lénárda mallersdorfi ferences nővér. Áldozatos élete közismert volt különösen a papság körében, hiszen hosszú éveken át szolgált a szeminárium konyháján. Életének 88., szerzetesi életének 65. évében szólította haza az Úr, akinek felajánlotta életét. Tamás József segédpüspök temette február 2-án a székelyudvarhelyi Szent Miklós-templomból. Az alábbiakban a rend erdélyi elöljárójának rövid nekrológját olvashatjuk:

Panoráma

Február 2-án ferences nővért temettünk Egyed M. Mária Lénárda személyében, aki személyiség volt a még élő, a ’60-as, ’70-es években kántoriskolás és kispaposkodó „nagypapság” számára. Temetésén érsek urunk, a segédpüspök úr és 36 pap vehetett részt az aránylag alkalmatlan időpont miatt. Természetesen Lénárda nővér az akkor éppen szolgálatuk miatt távol maradó papokkal lélekben együtt volt, mert ők is rá gondoltak.

Panoráma

A misszió évében missziós munkát végez száz felnőtt önkéntes – orvosok és pedagógusok, szakképzett tanácsadók és tanúságtevő családosok – a szatmári egyházmegye tizenhét iskolájában és négy plébániáján. Ők a Krisztusban meggyökerező élet biztonságáról, az átgondolt és őszintén megélt párkapcsolatról, a házasságról és a családról beszélgetnek a fiatalokkal. Ezek az életesemények ugyanis gyakran elhalványulnak, elfedik őket a felgyorsult világ történései. Az átgondolatlan döntések pedig tévutakhoz vezethetnek: válásokhoz, a családok széteséséhez, egyéni tragédiákhoz.

Panoráma

A betegek világnapját Boldog II. János Pál pápa rendelte el 1992-ben. A világnap annak emlékére jött létre, hogy a francia Pireneusok lábánál, Lourdes-ban rőzsegyűjtés közben egy barlangnál 1858. február 11-én Bernadett Soubirous-nak, az akkor 14 éve beteges, szegény sorsú kislánynak látomása volt. A látomások ismétlődtek, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. A jelenések helyén 1864-ben templomot építettek. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió, és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető.

A világnap célja, hogy az emberek kellő figyelmet szenteljenek a betegeknek, így is elősegítve a szenvedés megértését. Az időseket ünnepelték Erdély több városában.

Kitekintő

Nem kell mindenben az uniformizmust keresnünk 

A Harangszó 2011. novemberi számában Egyszeri és tökéletes áldozat cím alatt Orbán Levente így fejezte be írását: „…azt tanítják (a katolikusok), hogy a »miseáldozat során a papi áldás ráolvasása folytán a kenyér és a bor valósággal átváltozik Krisztus testévé és vérévé, hogy áldozatként újra bemutatható legyen Isten megengesztelésére«. Ez újból téves, hisz akkor a már átváltoztatott, ám előttünk lévő kenyér (ostya) és bor előtt Istennek kijáró imádattal és alázatossággal kellene leborulni. De hogy tehetnék ezt, ha azok emberi kéz által lettek elkészítve?”

Egy falat a léleknek

• A keresztény, a krisztusi ember bizonyos értelemben paradox módon él. Vagyis úgy él ebben a világban, mintha a következő pillanatban a világ elmúlna, és úgy dolgozik, mintha az soha el nem múlna.

• Zarándokként és idegenként élünk ebben a világban. Ez leginkább a szentségi élet által valósul meg. E földön élünk, de a szívünk tekintete szüntelenül az Úrra figyel. Mint aki fölemelte a szívét: „Emeljük föl szívünket…”.

Útjelző

IV. parancsolat (4/1. rész)

Kötelesek mindenben vallásos, jó példát adni. Nem egyszer teszi fel az idősebb generáció a kérdést: mi lesz a vallással, ha mi kihalunk, mert a mai fiatalság nagy többsége távol áll tőle? Amikor Antiochus király üldözte a zsidókat hitük miatt, maga elé idézett egy édesanyát hét gyermekével. Disznóhús ­evésére kényszerítette őket. Ezt valamennyien megtagadták. A legkisebb fiú kivégzése előtt így szólt hozzá édesanyja: „Drága gyermekem, légy irgalommal hozzám! Kilenc hónapig hordoztalak méhemben, három esztendeig dajkáltalak és egészen mostanig neveltelek. Tekints az égre, nézz a földre és mindarra, ami van rajta… Ne félj ettől a hóhértól, légy méltó bátyáidhoz. Vállald a halált, hogy a könyörület napján majd bátyáiddal együtt visszakapjalak!” (2Makk 7,1–42) És ő is életét adta hitéért.

Film

Soha sem történt még ilyen a Vatikánban: eltűnt a pápa, nem találják, és egy svájci gárdistát költöztetnek a lakosztályába, hogy úgy tűnjön, mintha ott lenne. Eközben egy pszichoanalitikus röplabda-bajnokságot rendez a bíborosoknak. – Nanni Moretti olasz filmrendező egy olyan esetet vitt vászonra, amilyen még nem történt a pápaválasztások történetében. A konklávé összeült, gondterhelt, fohászkodó bíborosok szavaznak arról, melyikük legyen a következő pápa. Ne engem, Uram! – suttogják egyre többen. A soron következő körben az esélyesek versenyeznek, eközben a téren a tudósítók azt találgatják, vajon fehér vagy fekete füstöt látnak. Végül az utolsó körben megszületik a döntés, és egy addig esélytelennek tartott bíborosra esik a választás, akiről elsőre látszik, hogy jó ember, amolyan joviális nagypapatípus. 

Fiatal vagyok és gondolkodom

Emberi természetünkből fakadóan hajlamosak vagyunk arra, hogy egyes dolgokat megjegyezzünk és még évek múltán is emlékezzünk rájuk, másokat pedig (akár rövid időn belül) elfelejtsünk. Hogy miért van ez? Miért felejtünk el személyeket, helyszíneket, dolgokat, érzéseket, eseményeket, amelyek életünk bizonyos szakaszában oly sokat jelentettek számunkra? Nehéz kérdés – és sokszor itt meg is állunk –, nem keressük rá a választ, mert úgy gondoljuk, hogy meghalad minket, és egyébként sem a mi dolgunk, hogy ezt kiderítsük. De ha jobban belegondolunk, akkor rájövünk, hogy mindennek a forrása, az alapja a felejtés. Ezt nevezzük folyamatnak, mert minden nap jelen van az életünkben, hol megkönnyítve, hol pedig megkeserítve azt.

Pitypang

A szeretet és az emberi kreativitás parancsa 

Isten igéje: Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek pa­­rancsaimat, megmaradtok sze­­re­te­temben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. (Jn 15,9–12)

Hírek, hirdetések

Két filmbemutató

A szokatlan érdeklődésre való tekintettel a szatmárnémeti Szentlélek plébánia, a Harag György Társulat és a Szent-Györgyi Albert Társaság a február 12-én az Északi Színházba este fél 8 órára tervezett Út a csillagok alatt című dokumentumfilm romániai bemutatója mellé még egy előadást szervez február 13-án ugyancsak az Északi Színházban du. 4 órai kezdettel.  A vasárnap esti előadáson jelen lesz a film rendezője, Birinyi József és egyik zarándok-szereplője, Szabó Péter. Másnap, hétfőn, a du. 4 órakor kezdődő vetítés után Birinyi József és Szabó Péter mellett a nézők találkozhatnak a film másik szereplő-szövegkönyvírójával, dr. Tokaji Ferenccel is. A hétfői előadásra még kaphatók jegyek az Északi Színház pénztárában. (csirák)