Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXI. évfolyam 7. szám, 2011. február 13.

Vezércikk

 

Az arc nem a tiéd, csak őrzöd valakiét… – énekli az Omega együttes. Egy istenarc van eltemetve bennem – írja Reményik Sándor. A farsangi maszkabá­lokon szívesen viselünk álarcot, hogy ne ismerjenek ránk, hogy megtévesszük a másikat, és szívesen tetszelgünk olyan álruhában, amely titkos vágyainkról is árulkodik. De az alakoskodás, az álarc viselése nem csak farsanghoz kötődik. Álarcot a világ minden kultúrája használ. Ezek az álarcok „elsősorban rituális célt szolgáltak: hogy az ember eltakarva „lényegét” az arcát egy kicsit átalakuljon, belekukkintson az időn és téren túli világba. Aztán a mágikus-vallásos alakoskodásból nőtt ki az ókorban a színjátszás, amelynek inkább a szórakoztatás, a játék volt a célja.” (Szalontai Anikó) A krónikák szerint Mátyás király is álruhában járta az országot, hogy megtudja, hogyan vélekednek róla, hogy megfigyelje: rá hivatkozva vagy a hatalom mámorában a vidéki kiskirályok hogyan nyomják el a szegényt, hogyan élnek vissza a tisztségükből eredő hatalommal.

Egy falat a léleknek

Isten eredeti terve az emberiség boldogulása volt, az értelmes teremtmények boldogulása itt a földön és az örök életben. Ennek a boldogságnak feltételét, alapját és keretét a család által akarta az Úr megvalósítani. Ezért olyan fontos a család léte. Az anyaszentegyház kihangsúlyozta ezt a II. vatikáni zsinat által is, és a 2011. évet is a család évének nyilvánították. A jóságos Úr, amikor az ősszülőkre kiárasztotta a szeretetét, úgy akarta, hogy ez a szeretet a családi élet keretében mindenkinek az életét örömtelivé tegye. A szeretet megélése, mely a családban kezdődik, a társadalom létére is kihat. Ha a családok rendben vannak, rendben van az állam. Ha az állam rendben van, akkor már békében él az emberiség.

Egy falat a léleknek

• Mi egész másképpen látjuk, illetve szeretnénk látni az élet bizonyos vonásait, mint ahogyan az Úr szeretné láttatni azokat velünk. Így vagyunk a testi-lelki szenvedéssel is.

• Életünknek szinte mindennapos része a bánat, a fájdalom; az, amikor rosszul bánnak velünk, szemrehányásokat, rágalmakat, embertársaink miatti csalódásokat, kétségeket, aggódásokat kell elviselnünk. De életünk részét képezik a különféle betegségek, a testi gyengeségek, a szenvedések is.

Interjú

Scheffler János püspökre emlékezve

Körtvélyesy M. Simplicia nővért megkerestük, hogy mondja el Scheffler János püspökkel kapcsolatos tapasztalatait, mesélje el a bőrönd történetét.

Nagy kincset őrzött évtizedeken keresztül. Jól tudom, egy bőröndről van szó, és annak tartalmáról, amit nemrég átadott Hankovszky Ferenc vikáriusnak. Milyen bőrönd ez, mit kell a történetéről tudni?

Ez a börtönből jött a nővéreknek annak idején, amikor a püspök úr meghalt.

Panoráma

Egy a test és egy a Lélek, amint hivatásotok is egy reményre szól Krisztusban. (Ef 4,4) Ezt a szentírási részt választotta mottójául az immár harmadik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozója (KELET), melynek helyszíne Magyarország legnyugatabbra fekvő városa, Sopron volt január 28. és 30. között.

Panoráma

 

A 13 éve elhunyt P. Szabó Dömjénre emlékeztek február 6-án Kaplonyban. A ferences szerzetes nevét viseli a templom kórusa.

Dömjén atyában töretlen Istenbe vetett, mély hit élt. Megingathatatlan meggyőződéssel hitt abban, hogy Isten vezeti őt, és minden bajból, illetve nehézségből ki fogja menteni. Hosszú életének is ez a mélységes bizalom volt a titka. Ő kissé másképp fogalmazott, amikor azt kérdeztem: miért ért meg ilyen hosszú életet, azt válaszolta: „Tanuld meg, a hosszú élet titka nagyon egyszerű. Nem szabad abbahagyni a lélegzést…”

Panoráma

Január 27–30. között zajlott Münchenben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) kongresszusa, melynek középpontjában az egyetemi lelkipásztorkodás állt. A négynapos találkozón a földrész 23 püspöki konferenciájának, egyetemi közösségeinek és mozgalmainak 60 küldötte vett részt. Jelen voltak a Szentszék, a Katolikus Nevelés Kongregációja, valamint a Vándorlók és Utazók Lelkigondozásának Pápai Tanácsa képviselői is. A romániai egyetemi lelkészségeket Takó István kolozsvári egyetemi lelkész képviselte. Előzetes információkat múlt heti lapszámunkban olvashattak erről az eseményről.

Panoráma

Scheffler János püspök 1950-es letartóztatásakor egy ruháit és személyes tárgyait tartalmazó bőrönddel hagyta el Szatmárnémetit. A bőrönd létezését feljegyzésekből sejteni lehetett, ám hollétéről ez év január 23-ig a szatmári püspökség kutatói sem tudtak. Nagy meglepetésként hatott tehát, amikor Körtvélyesy M. Simplicia, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Rend 89 éves nővére Hankovszky Ferenc viká­riusnak bemutatta azt.

Útjelző

 

I. parancsolat (2. rész)

Isten az első parancsolatban lép elénk, bemutatkozik nekünk, személyesen szól hozzánk, mint egykor a választott néphez a Sínai-hegyen. „Én vagyok a te Urad, Istened!” (Kiv 20,2) Ez a kijelentés a tízparancsolat ünnepélyes nyitánya. Kijelenti, hogy ő van, rajta kívül nincs más isten. Ennek az igaz Istennek nincs emberi alakja és teste, hanem lélek és láthatatlan. Ebből szorosan következik, hogy egyedül benne szabad és kell hinni!

Téma

Scheffler János vértanú püspököt július 3-án avatja boldoggá Szatmárnémetiben Angelo Amato bíboros-érsek, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa, a szentmisét pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezeti – tudhattuk meg Schönberger Jenő szatmári püspöktől. A szatmári vértanú püspök életéről és első istentiszteleti térben való ábrázolásáról szól ez az írás.

Könyv

 

Joseph Weiler gondolatai az európai kereszténységről

Joseph Weiler professzor az Egyesült Államokban tevékenykedő jogtudós, akinek szakterülete az európai uniós jog. Vallási hovatartozását tekintve ortodox zsidó, aki Európa keresztényeit látja ma egyfajta gettóba zárva. Szerinte ez a gettót két fal zárja körül. A külső falat napjaink Európájának szekularizált társadalma építette, amely igyekszik magából a keresztényeket minél inkább kizárni. Ennek a gettónak belső falai is vannak, melyeket maguk a keresztények építenek. Ez a belső fal pedig a félreértések és félelmek tégláiból épült.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Az önmagunknak levés több okból is nehéz dolog. Egyrészt mert megtudni, ki vagyok én, körülbelül egy életre szóló feladat. Másrészt mert állandóan változunk. Harmadrészt pedig ha az egyén keresztény környezetben él, elég erős elvárásokat támasztanak irányában – „légy jó keresztény, alapíts családot, vagy ha nem szeretnél családban élni, hát élj közösségben – légy pap, szerzetes! Más hivatás (feladat, cél) a földi életben nem lehet.” Az, hogy találd meg magadat, és ha már sejtesz magadból valamit, akkor élj önazonosan – ez ritkán hangzik el.

Pitypang

Szent János evangélista

Isten igéje: Útját folytatva megpillantott két másik testvért is, Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Épp hálójukat javítgatták a bárkában apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta. A tizenkét apostol neve a következő: az első Simon, más néven Péter, aztán testvére, András, Zebedeus fia, Jakab és testvére, János, Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé, a kánai Simon és a karióti Júdás, aki később árulója lett. (Mt 4,21; 10,2–4).

Hírek, hirdetések

XX. Hajnal Akar Lenni népdaléneklési verseny

A Szent-Györgyi Albert Társaság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Dinu Lipatti Filharmónia, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Szatmárnémeti MADISZ, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia, a KÓTA, Magyar Kórusok Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége szakmai támogatásával március 25–27. között rendezi meg Szatmárnémetiben a XX. Hajnal Akar Lenni (HAL) népdaléneklési versenyt a világon bárhol élő magyar, nem hivatásos népdalénekesek számára. A verseny fővédnökei: dr. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és dr. Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese.