A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Bajor Ella, az író özvegye Dávid Gyula irodalomtörténésszel a megemlékező ünnepségen. Fotó: Fábián RóbertBajor Andorra emlékeztünk 

…a lélek senkiföldjén kószál nyugtalanul, tragikusan keresi a parancsolatokat, amelyek nélkül nem lehet élni… Ez a szatirikusnak mondott Bajor irodalmunk leggyötrődőbb tragikusa. (Földes László)

Filozófia szakos tanári oklevéllel a zsebében néhány évig az egyetem logika tanszékén gyakornokoskodott, megfordult az irodalomtörténet tanszéken, ott már tanársegéd volt, aztán szerkesztő. Élete utolsó évében lett főszerkesztő az újrainduló katolikus sajtóterméknél, a Keresztény Szónál. Lírikusként indult, szatirikus és humoros verseket írt, a szatirikus-humoros műfaj maradt az övé immár prózában. Szatírákat, humoreszkeket, paródiákat írt, a társadalom visszásságait, majd a kommunista éra egyre abszurdabb szorítását kezdetben a játékos fantasztikum eszközével, majd egyre „komorabb” humorral, fanyarsággal ábrázolta, írói hitvallása: minden írónak az a feladata, hogy győzze meg az emberiséget: a szén igazi állapota a gyémánt, még akkor is, ha a levegő füsttel és a föld korommal van tele. A halála 25. évfordulóján a Keresztény Szót ma kiadó Verbum Keresztény Kulturális Egyesület rendezésében tartott megemlékezésen Dávid Gyula irodalomtörténész, régi barátja és munkatársa így jellemezte Bajort: „Mégsem állíthatjuk, hogy tragikus lélek. Mert nemcsak vallja, hanem cselekszi is azt, amit – írói hitvallásként – (…) fogalmazott meg…. Bajor ember- és világszemléletének (…) tetten érhető legjellegzetesebb vonása: az írótól – és a kor emberétől – elvárt sablonok elutasítása, nevetségessé tétele. (…) Csakhogy mindehhez az elmondás értelmének hite, valaminő változás reménysége is szükségeltetik. S amíg ez nem mutatkozik, addig marad a reményen túli remény, az eszményekhez való irracionális ragaszkodás.”

Fotó: Homa Ildikó SSSHelyszíni tudósítás a nemzetközi szerzetesi találkozóról

Az ünnepségsorozatot január 30-án este nyolc órakor imavirrasztással kezdték a Szent Péter-bazilikában Prófécia, életszentség és vértanúság az ember városában mottóval. Február 1-jén Ferenc pápa fogadja a megszentelt életet vállalókat, azaz a szerzeteseket, majd 2-án szentmise keretében zárul a Megszentelt élet éve.

Január 28–február 2. között zajlott Rómában a Megszentelt élet évének lezárására szervezett nemzetközi találkozó, amelyre a világ minden tájáról érkeztek küldöttek. Az egyhetes találkozón a megszentelt életet különböző formákban élő férfiak és nők vettek részt, akiket mind ugyanaz az elkötelezettség hozott össze: Krisztus követése.

Emlékeztek, hálát adtak és ünnepeltek a hargitafürdői pálos közösség tagjai és vendégeik január 24-én, a Szent István kápolnában tartott szentmisén. Hármas ünnep volt, hiszen a jelenlévők Remete Szent Pálra, a pálos rend névadójára, Szent Özséb rendalapítóra, valamint a hargitafürdői pálos kolostor alapításának második évfordulóján a fehér barátok erdélyi visszatelepedésére is emlékeztek.

Zajlik az élet Martonfalván. Kis közösség ugyan, mégis mindig történik valami. Mivel a kápolna védőszentje Tours-i Szent Márton, a 2016-os év Szent Márton éve, az egyházközség Opra István plébános irányításával különböző programokat tervezett, amelyek közt szerepel a 25 éves házassági évforduló megünneplése és a farsangi kosaras bál. Mindkét eseményre január 23-án került sor. A szentmisén négy pár állt az oltár elé, hogy megújítsa 25 éve tett fogadalmát. Aki úgy érezte, hogy szeretné felejteni a hétköznapok gondjait, este a kosarába rakta a disznóvágásból származó ínyencségeket, a jó szilvapálinkát meg a vörösbort, és a kultúrotthon felé igyekezett, mert ott várta a talpat csiklandozó muzsikaszó. Néhány lelkes fiatal – Ábrahám Edina, Kovács Mónika, Bende Anita, GyörgySzabolcs, PappTihamér, BerszánNorbert – vidám jelenetekkel, tánccal szórakoztatta a jelenlevőket. Ez jelentette az est fénypontját.

„Zengjetek új éneket az Úrnak, mert csodálatra méltó, amit művelt” – ezt a mottót választották a Zsoltárok könyvéből a XXI. Alcsíki Kórustalálkozó szervezői. Hét egyházi kórust – a tusnádfürdőit, a csíkszentsimonit, a csík­szent­mártonit, a csíkszentkirályit, a csíkszentgyörgyit és a csík­szentimreit – látta vendégül a csíkszentléleki énekkar. A találkozó a csíkszentléleki plébániatemplomban rózsafüzér-ájtatossággal, Ilyés Zsolt plébános köszöntőjével és püspöki szentmisével kezdődött.

Fókuszban: az apa-fia kapcsolat

A gyulafehérvári főegyházmegye család-munkacsoportja idén is megszervezi a férjek-édesapák hétvégéjét.
A rendezvényt a csíksomlyói Jakab Antal Felnőttképzési és Tanulmányi Központban tartják február 19–21. között (péntek estétől vasárnap délig). Célja az Irgalmasság évének üzenetére figyelve férjként, apaként is megállni és megnézni: ki hol tart az úton? „Ha irgalmasok leszünk, mint az Atya, erős apákká leszünk, tartóoszlopokká, akikre számítani lehet. Kijelöljük a határokat, elviseljük a rángatást és életfakasztó kútforrássá leszünk, hosszantartó örökséget hagyunk magunk után. Eljutunk a tékozló fiúság gyengeségétől a férfiasság erejéig.”

• Nem véletlenül vásárnap a vasárnap. Ezt tették az őseink, és ezt tesszük mi is, különösen a vasárnapi nyitva tartásokra gondolva vagy a bevásárlóközpontok előtti parkolókat látva. Ez lenne az „ősi hit”? Nem is beszélve más tevékenységekről…
• Vasárnap, vagyis az Úr napja, a hét első napja. Nem mindegy, hogyan kezdődik a hét. A vasárnap olyan nap, amely meghatározza, minősíti az ember életét; de nem csak, hanem az egész teremtést is.
• Elég arra gondolni, hogy a teremtés koronája az ember. S ha a koronával gond van, akkor nemcsak a koronával van gond, hanem mindazzal is, amit a korona mint érték takar.

Kilencven éve halt meg:

Pap Gyula. Hatolykán született (Szentkatolna filiája) 1858. március 4-én. A középiskolát Kolozsváron, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte Fogarassy Mihály püspök 1881. július 17-én. Csíkrákoson, Nagykászonban és Kézdiszentkereszten káplán. Deményházán, Bordoson, Egrestőn, Kilyénfalván, Etéden és Nyárádsellyén plébános. 1918-ban nyugdíjba ment. Meghalt 1926. február 4-én, 68 éves korában.

Barangolás Erdélyben (13. rész)

Segesvárt észak felé elhagyva aránylag rövid úton elérjük Marosvásárhelyt. Ez Székelyföld legnagyobb városa. Ha a főtér északi oldalán indulunk el, eljutunk a Bernády piactér felett emelkedő dombhoz. Itt áll Marosvásárhely 14. századbeli erődített temploma. A templomot a 14. században a ferencesek építették, de a 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így a templom a reformátusok tulajdonába került. A marosvásárhelyi vártemplomban tartották 1559-ben mindenszentek napján az első erdélyi zsinatot, s itt ült össze 1707-ben az országgyűlés. A vártemplomban volt felravatalozva 2006-ban Sütő András. A templom vastag falakkal és négyszögletű, valamint sokszögletű bástyákkal, ágyútornyokkal volt megerősítve, a törökök az 1600-as években mégis elfoglalták. Ha Marosvásárhelyre jutunk, nem lehet kihagyni a híres Teleki–Bolyai-könyvtár megtekintését, melyet Teleki Sámuel erdélyi kancellár alapított az 1700-as években. Marosvásárhely kiindulópont a székelyföldi kirándulásokhoz: Borszék, Maroshévíz, Gyer­gyószentmiklós, Békási-szoros vagy akár a mezőségi tájak, ahol több tó is áll a halászni vágyók rendelkezésére. El lehet jutni Szamosújvárra, a híres cágai, ördöngösfüzesi tavakat érintve. Itt található Sütő András szülőfaluja, Pusztakamarás. Ha Marosvásárhelytől keletre indulunk el, akkor olyan helyeken haladunk át, mint például Szászrégen, Déda és az ismert Maros-szoros. A Maros a forrástól kezdve itt töri át először a Keleti-Kárpátokat. Szászrégen után a Maros-szorosig megtekinthető a szinte teljes épségben lévő marosvécsi (Brâncoveneşti) várkastély. A Kemény család birtoka volt 1944-ig, itt zajlottak le a Kemény János által alapított Helikon társaság irodalmi összejövetelei, s itt található Kuncz Aladár emlékasztala is. Parkjában római kori tábor maradványai láhatók. Továbbhaladva Dédára érünk, Erdély egyik fontos vasúti csomópontjához. A túrázni vágyók innen indulhatnak a Görgényi- és a Kelemen-havasokba. Nem mindennapi látvány az első világháborúban kiépített vasútvonal sem, amely végigkíséri a keskeny Maros-völgyét. Itt zajlik Vass Albert Funtineli boszorkány című regényének a cselekménye. Kisebb-nagyobb településeken haladunk keresztül, mint például Szalárd (nagy ütközetek voltak itt a II. világháború idején), valamint Gödemesterháza stb. Végül megérkezünk Maroshévízre (Topliţa). A szláv elnevezés a „toplec” szóból ered, ami meleg vizet jelent. Itt található a fenyvesek övezte gyógyvizes Fenyő- vagy Bánffy-fürdő üdülőközpont, amely 655–690 méter magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. A fürdőtelepen 1882-ben Bánffy Dezső építtetett villát, amelyet azonban 1999-ben leromboltak. Jelenlegi medencéje 1937-ben épült. Egy másik fürdőtelep az Urmánczy-fürdő, amely 1959-ben épült a Maros mellett.

Szemelvények a Házasság hete programjából

Február 7-14.

• Szatmári egyházmegye

Csütörtökön, du. 4-től: székesegyház plébánia: előadás a válást megszenvedő gyermekekről és a mozaikcsaládokról, du. 6-tól: előadás a házasság különböző életszakaszaiban mutatkozó esélyekről és veszélyekről. További információk: szatmariegyhazmegye.ro.