Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 6. szám, 2012. február 5.

Aktuális

Nézze el nekem a kedves olvasó, hogy szokásom, szakmai krédóm ellenére (hiszen a lap nem a szerzőről, még kevésbé a szerkesztőről szól) most igen-igen személyes írással jelentkezem. A hétvégét a gyergyói hálósok körében munkával töltöttem: bár a munkaszüneti napok a lelki-szellemi felfrissüléséi kellene legyenek, nálunkfelé ez a szabály nemigen tartható, az egyházi szolgálat nem enged szünetet, sajnos olykor a lélek röptetése közben úgy teszünk, mintha a testünk pihenése elhanyagolható lenne. Ám lapunk életben tartása, hatalmas egyházmegyénk (a többi egyházmegyéről most nem is szólva!) lehetőleg minél teljesebb megmutatása cikkeinkben, elsősorban azonban anyagi kereteink szűkössége, a munkatársak csekély száma és túlterheltsége állandóan saját személyes határaink túlfeszítésére kényszerít: adja Isten, hogy ne váljon ez munkánk kárára, s olvasóink ne érezzék ezt meg. – No de nem a panasz kedvéért fogtam írásba, ezzel a kulisszák mögötti gondunkkal nem kívánjuk kitartó és hűséges, saját áldozataikkal eléggé megterhelt olvasóinkat tovább terhelni!

Interjú


Az elmúlt év végén új programot indított a Gyulafehérvári Caritas Hargita megyében szenvedélybetegek számára.  A program vezetőjét, Kedves Ritát kérdeztük az új szolgáltatás hátteréről, szükségességéről, távlatairól…

Miért volt szükség egy ilyen program elindítására?

Aki nyitott szemmel él s elgondolkodik azon, amit lát, észleli, hogy a világ egyre gyorsabban változik. S ha változik a világ, akkor ahhoz alkalmazkodni kell. Van, aki úgy tud alkalmazkodni, hogy megkeresi a kreatív válaszokat, lehetőségeket, s megoldja az életében jelentkező problémákat. De van olyan ember is, aki tulajdonképpen valamilyen pótszert talál magának, ami látszólag megkönnyíti az életét, mert pillanatnyi feszültségoldást jelent számára, s ennél meg is áll.

Nos, így a hétköznapi környezetünkben azt tapasztal­hatjuk, hogy nagyon sok családot érint a szenvedélybetegség. Sokféle szenvedélybetegséget ismer a szakma. Itt, Hargita megyében, Gyergyó vidékén  (s szerintem nem csak itt) első­sorban az alkoholfüggőség jelent egyre nagyobb gondot. Azért is, mert elérhető, azért is, mert társadalmilag elfogadott, s azért is, mert a kultúránkban az alkohol­fogyasztás nagy változáson ment át.

Panoráma


A Gyergyó-körzeti Háló vendége Székely János püspök volt 

Január 28-án Gyergyószent­mik­lóson a Gépgyártó Iskolaközpontban, a régi Zárda épületében tartotta kerületi találkozóját a Háló. Hollósy Pétertől választottak mottót: „Küldelek én, megáldlak én, csak menj és hirdesd szavam” – a főtéma a pasztorális tervvel összhangban a misszió volt. A 120 résztvevőt Pázmán Attila alelnök köszöntötte, Sebestyén Ottó, a Háló erdélyi vezetője az egyesületről, a közösségbe szervezés eszméjéről és mindennek teológiai vonatkozásairól szólt, míg Magyari Levente a Háló közösségi vonatkozásairól saját élményei felidézésével beszélt. A résztvevők nagy része már ismerte a mozgalmat, ezért nem kellett részletesen bemutatni azt s a naptól várható lelki-szellemi élményeket. A Háló közösségre koncentráló tevékenysége jól megmutatkozott a szervezők tervezőmunkája nyomán körvonalazódó programban és lehetőségekben: igazi családi nappá tudott válni ez a szombat, mert a szellemi táplálékra vágyó kisgyermekes családok elhozhatták gyermekeiket, őket jó kezekben tudhatták: a Búzakalász közösség jóvoltából óvónők foglalkoztak velük, tartalmasan töltötték együtt a napot; a főbb Háló-bogozók gyermekei az ifjúság programját szervezték és a nekik szerveződő ificsoportot vezették. A nap fénypontja Székely János esztergom-budapesti segédpüspök Elmélyülés az Istennel való személyes kapcsolatban című előadása volt, amelyet mindenki nagy várakozása előzött meg.

Panoráma

Robert Schuman gondolatát választották a szervezők az egyház társadalmi tanításáról szóló konferenciasorozat 10. rendezvénye mottójául. Immár harmadik alkalommal Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának csíksomlyói multifunkcionális központjában került sor a Márton Áron Társaság, a megyei önkormányzat és a Hargita Megyei Kulturális Központ által életre hívott tanulmányi napra. A korábbi években Marosvásárhelyen tartották a rendezvényt. Ötletéért Csató Béla akkori marosvásárhelyi főesperest, jelenleg csíkszentkirályi plébánost a jubileumi konferencia megnyitóján Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki. Csató Béla elmondta: a rendezvénnyel valójában azt a célt tűzték ki, amit Jézus is megfogalmazott: „Életük legyen, és bőségben legyen”. Élettereink a kultúra, a lelkiség és a gazdasági lehetőségek összhangján alapuló kiegyensúlyozott hálózatok, amelyeket XVI. Benedek pápa szerint csak a szeretet tud létrehozni és fenntartani. „Aki a lelket akarja művelni test nélkül, téved! De végzetesen téved, aki a testet műveli lélek nélkül” – hangsúlyozta a tanulmányi napok kezdeményezője.

Panoráma

Kétszázharmincöt éve indult  Kolozsváron a piarista oktatás 

Piarista napot tartottak január 23-án a kolozs-dobokai főesperesi kerületben. Az ünnepi alkalom apropója a piarista letelepedés 235. évfordulója.  A jezsuita rend eltörlése után Mária Terézia királynő apostoli királyi főkegyúri jogát gyakorolva helyettük a piaristákat hívta Erdélybe, nekik adta a rendházat és rájuk bízta az iskolát, így 235 esztendővel ezelőtt Kolozsváron is elkezdődött a piarista oktatás.

Panoráma

Lehet-e szárnyalni keretek között? Ezt a kérdést tette fel és járta körül Sabău-Trifu Cristina egyházművész a kolozsvári egyetem teológia kara által szervezett Katolikus Akadémián tartott előadásában. Ezt járták körbe a művész jóvoltából a hallgatók (akik ezúttal nézők is voltak): egy zenés vetítés segítségével maguk is szárnyalhattak. Ahogyan hozzászólásában Kovács Sándor kolozsvári főesperes mindenki nevében meg is fogalmazta: szavakkal kimondhatatlan lelki magasságokba emelt mindaz, amit ezen a január 26-i estén kaptunk. Az egyház mindig is pártolta a művészetet, de a művész az ihlettől vezetve nem mindig követi a megrendelőt, hanem olykor előtte szárnyal. Szárnyalásának az áhítat, a liturgia szolgálata határt és keretet szab. Ezért az egyházi keretek közt alkotó művésznek alkalmazkodnia kell. Érdekes kérdés, hogy a szakmai szabályok betartása, az újító lendület, az ihlet és egy hagyománytisztelő közösség igénye milyen kapcsolatban áll egymással. A Vasárnap kérdésére Sabău-Trifu Cristina az előadás után elmondta: nem tartja magát kifejezetten modernnek, bár egyes alkotásait (például templomi keresztútjait vagy egy-egy szentélyberendezési megoldását) szokták újító jellegűnek nevezni. Őt a liturgia iránti csodálat megtartja a gyökereknél, a hagyományt olyan mértékben tiszteli, hogy művészete inkább annak jobb, tisztább érvényesülését szolgálja. Ő maga egész művészetét szolgálatnak, missziónak tekinti, Istentől kapott hivatásnak.

Panoráma

Jászvásáron tárgyaltak moldvai civilszervezetek és a Jászvásári Római Katolikus Püspökség képviselői a magyar nyelv használatáról a moldvai templomokban. A civilek a püspökség épületében és tárgyalótermében találkoztak Gherghel Petru püspökkel, Cadar Cornel, Măriuţ Felix lelkészekkel, Petre Dorcuval, a püspökség kancellárjával, szemináriumi tanárral, aki a jegyzőkönyvet is vezette. A civil küldöttségben helyet kaptak a Csángó Tanács küldöttei: a forrófalvi (Faraoani) Phoenix Egyesület elnöke, Antal János (Nelu), a külsőrekecsini (Fundu Răcăciuni) Rekecsinért Egyesület elnöke, Gyurka Valentin, a csíkfalusi (Ciucani) Csángó Rádió főszekesztőjét, Lőrincz Cselesztint képviselő Duma Dániel, a pusztinai (Pustiana) Szent István Egyesület elnöke, dr. Nyisztor Tinka, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András író. Érdekesség, hogy a püspöki tárgyalócsoport egyik tagja, Măriuţ Felix 2008–2011 között a jászvásári egyházmegyéből érkezve Magyarországon szolgált azért, hogy otthon majd közreműködhessen a moldvai csángók magyar nyelvű pasztorációjában.

Panoráma

Zarándoklattal kötötte egybe idén a szatmári egyházmegye Világiak Irodája az egyháztanácsosok találkozóját: Máriapócsra, a kegytemplom melletti lelkigyakorlatos és zarándokházba hívta a különböző plébániák tanácsosait január 27–29. között. A téma a személyes, a családban, plébánián és a közösségben megvalósuló misszió volt, ez a találkozó minden programját átitatta.

Panoráma

A Kolozsvári Műszaki Egyetem legnagyobb (a Munka sugárúton található) előadótermében éppen január 24-én, a keresztények egységéért végzett imahét utolsó napján avatták díszdoktorrá Andrei Andreicuţ kolozsvári ortodox érsek-metropolitát és  dr. Florentin Crihălmeanu kolozsvár-szamosújvári görögkatoli­kus püspököt. Mindketten mérnök végzettséggel is rendelkez­nek: Andrei Andreicuţ 1967–1972 közt a Bukaresti Műszaki Egyetem vasút-építészeti karán végzett, Florentin Crihălmeanu 1984-ben szerzett gépgyártó mérnöki oklevelet a kolozsvári intézetben. Az ünnepségen az intézmény rektora, dr. Radu Muntean mérnök-professzor elnö­költ. Az amfiteátrumot zsúfolásig megtöltötték az egyetemi ok­tatók, diákok, papok, szerzetesek, értelmiségiek, a két vallásfelekezet hívei. A méltató beszédek után az új díszdoktorok felvették a professzori talárt, átvették a díszoklevelet. Az esemény han­gulatát emelte az ortodox érseki katedrális kórusának éneke. Székfoglaló előadásában Andreicuţ érsek a tudo­mány és a vallás egymást kiegészítő viszonyáról szólt, Crihălmeanu püspök pedig a példaképek fontosságáról értekezett.

Panoráma

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére készülve január 28-án a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Ifjúsági Központja gyertyadíszítést szervezett a Kanonok soron. Szabó Ervin, a Szent László Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont spirituálisa előadásában gondoskodott az esemény lelki hátteréről.

Az előadás során a mintegy 20 fiatal résztvevő A négy gyertya meséjével ismerkedhetett meg. A négy gyertya nem más, mint a hit, a remény, a szeretet és a béke. A hitet, akárcsak a szeretetet, a békét törékeny cserépedényben őrizzük, és napjainkban kialudni látszik a fényük, azonban amíg a remény lángja a szívünkben lobog, nincs mitől félnünk: Add, Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény! Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében a hit, remény, szeretet és béke lángját!– imádkozták a fiatalok.

Kitekintő

Szépség és kereszténység: lateráni konferencia 

A Pápai Lateráni Egyetemen január 14-én konferenciát rendeztek arról, hogyan járulhat hozzá a művészetekben megjelenített szépség az új evangelizációhoz. A szépség útján az új evangelizáció felé című konferenciának kiindulópontjául a pápa szavai szolgáltak, amelyeket tavaly júniusban mondott egy római egyházmegyei találkozón. XVI. Benedek felidézte Róma történelmi, művészeti örökségét, és arra hívott mindenkit, hogy járjon „a szépség útján, amely hozzá vezet, aki – Szent Ágoston szerint – az oly ősi és mindig új szépség”.

Kitekintő

Hit és szépség, azaz a teológia és az esztétika találkozási pontjainak körüljárására vállalkoztak a Pápai Lateráni Egyetemen január 14-én szervezett konferencián. A szépség útján az új evangelizáció felé című tanácskozás kérdésföltevése: hogyan járulhat hozzá a művészetekben megjelenített szépség az új evangelizációhoz?

Az a kérdés, hogy miként viszonyul az esztétikai értelemben vett szépség a hitbeli igazsághoz, egyáltalán nem új keletű. Már az ókeresztény katakombák mennyezetfreskóin a hellenisztikus művészet eszközeivel megpróbálták megjeleníteni szentséget, azaz úgy gondolták, hogy a művészi ábrázolás szépsége egy lépcsőfok lehet a szent tapasztalatához.

Egy falat a léleknek

• Mi magunk is, akik bensőnkben hordozzuk a Lélek zsengéjét, sóhajtozunk és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. (Róm 8,23)

Isten irgalmából megízleltük már a Lélek  zsengéit, de érezzük, hogy a zsenge nem elég nekünk. Isten szentségi jelenléte ahelyett, hogy csillapítaná bennünk az Isten utáni szomjúságot, még inkább növeli, égetőbbé teszi azt.

Az oltáriszentségben Jézus csak leplezetten van jelen. Az eukarisztiában Jézus arcának csak leplét láthatom. De ez a leplezett jelenlét hozza, szüli meg bennem a színről színre való látási vágyat.

Ezt csak az érti meg, aki szeret. Annak, aki szeret, aki a nagyobb szeretetre vágyik, törekszik, nem elég már a rejtett jelenlét.

Az eukarisztia valahol a keresztény élet természetét is kifejezi. „Sóhajtozunk, várjuk testünk megváltását…” Igen, mert az eukarisztia a vándorok eledele, a kivonulás, az „átkelés” (húsvét) szentsége.

Itt jegyzem meg, hogy a vasárnapi olvasmányos imaórák kantikum és evangéliumi (a zsolozsmás könyv függeléki) része mindig a Krisztus feltámadására való emlékezésre, ünneplésre hívja fel a figyelmünket.

Különben minden szentmisén az euka­risz­tikus rész elején felszólítást kapunk: „Emeljük fel szívünket!” Mit is jelent ez? Azt, hogy vigyázzunk, hogy a földi gondok miatt el ne nehezedjék a szívünk; hogy mindig Istenben legyen a reményünk.

S a válasz: „Fölemeltük az Úrhoz!” Éljünk  úgy, hogy a válaszunk mindig igaznak bizonyuljon!

Útjelző

IV. parancsolat (3/3. rész) 

Nagy költőink után ízelítőül szólaltassunk meg a magyar és világirodalom nagyjai közül néhányat a szülői szeretetről. Megéri!

Dr. Marcell Mihály Kemény parancs című könyvében így ír: „A férfiember minden nőben önkénytelenül is édesanyja sorstársát tiszteli; a koldusasszonyra, a vén cigányasszonyra is mély tisztelettel néz, amint eszébe villan: ez is édesanyja, ez is szeret valakit úgy, mint engem szeretett az édesanyám. És ha férfiéletének sok-sok esztendején át minden kincsét és ragaszkodást az édesanyja elébe szórta, ha elleste a gondolatát is, ha a fiúi hála élete vezérfonalává lett is, ha végül a halál hidege fagyasztotta merevre azt az áldott puha kezet, a koporsója mellett a fiú akkor is azt mondja és érzi majd: nem szerettem eléggé az édesanyámat…”

Fiatal vagyok és gondolkodom

Az ember a rosszat el akarja felejteni, a jót meg akarja tartani. Isten jóságát nem szabad elfelejteni. Nem illik elfelejteni mások jóságát sem. A Szentírásban legtöbbször éppen ebben a formában, figyelmeztetésként hallhatjuk: ne felejtsd, Isten milyen jó volt hozzád. Hűtlen az az ember, aki ha jól megy sora, nem emlékezik a segítő jobbra, amely ínség idején feléje nyúlt.

A rossz élményeket az ember el akarja felejteni. A felejtés Isten ajándéka. Az emberi értelem kitörli azt, amire nem akar emlékezni.

Pitypang

Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül. (Dosztojevszkij) 

Mi az élet értelme? Miről szól az egész? Kik vagyunk? Mi az élet célja? Mi az egyén életének a célja? Mi az élet jelentősége? Mi értelmes és értékes az életben? Minden embernek fel kell tennie a fenti kérdéseket, amikor az emberré válás útján elindul és figyelmének igyekezetével az élet értelmére keresi a választ. Ideig-óráig kibúvókat is kereshet az ember, de a szívében elültetett örökkévalóság magva kibontakozásra, beteljesülésre vár.

Hírek, hirdetések

Barokk koncert a váradi püspöki palota dísztermében

Február 4-én du. 6 órakor Laudate Pueri címmel a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség barokk koncertre várja a zene kedvelőit a püspöki palota dísztermébe. Közreműködnek a budapesti Musica Profana és a temesvári Sacri Concentus társulat tagjai: Andrejszky Judit (szoprán és orgona), Vitárius Piroska (barokk hegedű), Dorel Iuga (barokk fuvola), Szabó Zsolt (viola da gamba), Caius Hera (teorba és barokk gitár). (A váradi püspökség titkársága)