Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 51-52. szám, 2015. december 20-27.

Elfogadott nézet köreinkben, hogy vallásos hit nélkül nincs erkölcs. Éppen ezért felkaptam a fejem, amikor ezt olvastam: a nagylelkűség és az önzetlenség nem a hitnek és a vallásnak köszönhetően alakul ki a gyerekekben. 2015. december 6-án egy blogbejegyzésben találkoztam ezzel először, a Current Biology tudományos folyóiratra, egy abban megjelent tanulmányra hivatkozva, amely hat ország (Kanada, Kína, Jordánia, Egyesült Államok, Törökország és Dél-Afrika) 1170, öt és tizenkét éves gyerek körében folytatott kísérletről számol be. A kutatás célja Jean Decety, a chicagói egyetem pszichológia professzora szerint annak a felmérése volt, vajon a vallás alakítja-e ki az úgynevezett proszociális magatartást, azaz a viszonzást nem váró jótevést. „Az adatok vitatják azt a tényt, hogy a vallás életbevágó az erkölcs fejlődése szempontjából” – állítják a kísérletet végző kutatók, majd ezt is kijelentik: „az erkölcsi vonatkozásban bekövetkezett szekularizáció nem csökkenti az emberi jóság színvonalát, sőt emeli azt”. A leírásban a bejegyző hosszan részletezi, mi volt a kísérlet lényege, hogyan mérték ezt. Nem kívánom vitatni a kísérletet, nem értek hozzá, nem szakmám. Amúgy szociológusok körében hallottam azt is, hogy legjobban a szociológiai felmérésekkel lehet manipulálni a közhangulatot.

Panoráma

Megnyitották az Irgalmasság kapuját Csíksomlyón 

A csíksomlyói kegytemplomnál nyitották meg advent harmadik vasárnapján az irgalmasság első erdélyi szent kapuját. A Csíkszeredához tartozó ferences kegyhely temploma pápai kisbazilika, és a Szűzanya 500 éves kegyszobrának köszönhetően nemcsak a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, hanem a nemzet legnagyobb zarándokhelye is. Ezért jelölte Jakubinyi György érsek ezt a templomot az Irgalmasság évének fontos zarándokhelyéül is.

„A Mennyei Atya, a végtelenül irgalmas Isten nem hagyott fel azzal, hogy a történelemben különféle módon megismertesse isteni természetét. Jézus az Atya irgalmasságának arca. Az Atya irgalmassága a názáreti Jézusban vált elevenné, láthatóvá. Ez számunkra az öröm, a derűs nyugalom, a béke forrása és üdvösségünk feltétele. Vannak pillanatok, amikor még sürgetőbb meghívást kapunk arra, hogy tekintetünket az isteni irgalmasságra szegezzük annak érdekében, hogy mi magunk is az Atya irgalmasságának hatékony jeleivé váljunk. Ezért hirdette meg Ferenc szentatyánk az Irgalmasság rendkívüli jubileumát, mint alkalmas időt az egyház számára, hogy erősebbé és hatékonyabbá tegye a hívők tanúságtételét. Ezért a most elkezdődő Irgalmasság évében jusson el mindenkihez az irgalmasság hívó szava, és senki se maradjon közömbös az irgalmasság megtapasztalására szóló meghívás iránt” – mondta Jakubinyi György érsek a kegytemplom előtti téren összegyűlt híveknek.

Panoráma

A csíksomlyói ünnepség alkalmával Jakubinyi György érseket kérdeztük. 

Annak idején, amikor Ferenc szentatyánk elhatározta, hogy meglepetésszerűen rendkívüli szentévet, jubileumot hirdet, első gondolata az volt, hogy a Szent Fausztinának adott magánkinyilatkoztatás, az irgalmasság üzenete – amit tulajdonképpen II. Szent János Pál 27 évi pápasága legfontosabb üzenetének tartott –, az isteni irgalmasságnak a tisztelete és gyakorlása az egész világnak, az egész egyháznak szól. Ennek a rendkívüli szentévnek az üzenete az, ami a logójának a felirata, az Úr Jézus szava: Legyetek irgalmasok, amint mennyei Atyátok irgalmas. Misericordes sicut Pater – ez a latin, magyarul: Irgalmasok, mint az Atya. A jelképen ott van az irgalmas szamaritánus, nyakában a megsebesült férfival, akit visz a gondozásba, és ez fejezi ki a mennyei Atya irgalmát, aki lehajol a bűntől sebzett emberhez, és érezteti vele irgalmát. Természetesen a jó Istenben az irgalom és az igazságosság egybefolyik, de az igazságosságot mi is érezzük, és ezért kell kiemelni annyira az irgalmasságát, hogy ezt mi, keresztények egymással éreztessük meg. Az Úr Jézus ezért lett értünk emberré, hogy megváltson és üdvözítsen, és mi is gyakoroljuk az irgalmasságot. Az utolsó ítéletről szóló példabeszédében felsorolja az irgalmasság testi cselekedeteit: éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, mezítelen voltam és felruháztatok, börtönben voltam és beteg és meglátogattatok. Ha az irgalmasság testi cselekedeteit másokkal szemben gyakoroljuk, mindezt az Úr Jézusnak tesszük. Azt mondta: amit egynek, a legkisebbnek tesztek, nekem teszitek. Vagyis nekünk kell megéreztetni embertársainkkal, hogy Isten maga az irgalmas szeretet, és ezt az Úr Jézus parancsa alapján, aki azonosítja magát a szenvedőkkel, a társadalom peremén élőkkel, a gyógyíthatatlan betegekkel, a katasztrófát szenvedettekkel és mindenkivel, aki rászorul Isten irgalmára.

Panoráma

Előadás a Katolikus Akadémián 

Ferenc pápa egyesek szerint zseniális újító, mások nem látják az eredményeket. Egyesek szerint túl messzire megy, mások csak léggömbnek értékelik a sajtó által igen kedvelt mondásait. Vik János, a BBTE RK Teológia Karának tanára december 10-én, csütörtökön este egy más nézőpontot ajánlott minderre: a személyes érintettség szempontját. Balzsam és oázis. Ferenc pápa – az irgalmasság globális követe címen tartott előadása az irgalmasság évének meghirdetésével kapcsolatban azt mutatta be nagyon árnyaltan, informáltan és ugyanakkor az előadótól megszokott dinamizmussal, hogyan gondolkodik a pápa, és hogyan csatlakozhatunk mi hozzá.

Panoráma

Magyarországon működik 1989 óta a KÉSZ, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, ami keresztény civilszervezetként határozza meg magát, és küldetésének tekinti, hogy a közélet minden területén megjelenítse a kereszténység értékeit. Előadás-sorozatokat, szabadegyetemeket, koncerteket, kiállításokat, fórumokat, konferenciákat és lelkigyakorlatokat szervez Magyarországon, ahol politikai témákhoz is hozzászólt. December 11-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia hittantermében Kovács Sándor főesperes-plébános elmondta, a KÉSZ 2009 óta törekszik arra, hogy élő szervezeti kapcsolatokat alakítson ki a Magyarország határain kívül élő keresztény értelmiségiekkel. Erdélyi megalapítására Kovács Sándort kérték fel, az alakulandó kolozsvári Keresztény Értelmiségiek Kör (KÉK) szervezésére dr. Gábor Csilla irodalomtörténész, egyetemi tanár kapott megbízatást. A kör az egyházi, plébániai élet további alakításában kíván segítni. A szervezők szerint a hatékony értelmiségi munkálkodásra megvannak a lehetőségek és részben a keretek is, ezeket kell szervezetten célra irányítani. Az utóbbi két évtizedben nálunk felnövekedett az egyháza iránt elkötelezett értelmiségi réteg, amely szeretné sajátos igényei szerint megélni hitét, az egyházi közösség szolgálatába állítani tudását és műveltségét.

Panoráma

Szent Család vasárnapján a család a figyelem középpontjába kerül, ezen a napon a Gyulafehérvári Főegyházmegyében hagyományosan a családpasztoráció támogatására tartanak gyűjtést templomainkban. Erről a pasztorációs területről kérdeztük annak felelősét, Szénégető István Marosvásárhely-remeteszegi plébánost. 

Mi az ünnep üzenete a családok, illetve a családpasztoráció számára?

Panoráma

„Uram, felelte a beteg, nincs emberem, aki levinne a fürdőbe…” (Jn 5,7) – ez volt az erdélyi Háló 2015-ös évének vezérgondolata, hiszen megrendítő módon fejezi ki azoknak a szenvedő embereknek a sorsát, akik a peremre való sodortatásuk miatt gyakran maradnak egyedül, kiszámítható kapcsolatok és rendszeres támogatás nélkül. Fontosnak tartottuk, hogy a 38 éve betegségben szenvedő evangéliumi szereplő megrázó és lelkiismeretet fölkavaró példája álljon előttünk idei találkozóink során. Bíztunk abban, hogy Krisztus reagálása valamennyiünket a cselekvő szeretet felé fordított. Arra törekedtünk, hogy megerősítsük a közösségben való gondolkodást és segítsük ennek élményszerű megtapasztalását; ráérezzenek az emberek a vallásos hit ésszerűségére és élményszerűségére; megismertessük a perifériára sodródott emberek sorsát és lelkivilágát, és fejlesszük az irántuk való empatikus érzést és szociális érzékenységet.

Panoráma

A Partiumi Háló Egyesület keretén belül 1995 óta szervezünk különböző foglalkozásokat gyerekeknek, fiataloknak és 2002 óta a felnőttek számára is. Íme egy kis betekintés főbb 2015-ös tevékenységeinkbe:

Rendszeres foglalkozások-találkozások egymással: Fontosnak tartjuk a fiatalok bevonzását és a felnőtt érdeklődőkkel való közösségi élet megélését. A népi hagyományok, illetve a népszokások felé szeretnénk irányítani őket, hogy fedezzék fel azok értékét és tapasztalják meg személyiségformáló hatásukat. Szeretnénk, hogy közösségünk minden tagja megtalálja a szülőföldön a helyét és kibontakozhassék. Olyan közeget teremtünk, amely segíti, támogatja és befogadja őket. Programjaink helyszíne leginkább Nagyvárad, de a közeli Tenkére és Tóttelekre is ellátogatunk. Fiataljaink rendszeresen részt vesznek és segítenek tevékenységeinkben, erős „magként” hetente találkoznak és gitárórát tartanak, beszélgetnek témákról, ünnepeinkre készülnek fel közösen, kézimunkáznak, különböző fejlesztő játékot játszanak-tanulnak meg. Lelkes csapat formálódott azokból, akik eleinte résztvevőkként jelentek meg foglalkozásainkon. Mostanra felelősségteljes fiatalokká váltak, akikre számítani lehet, gyermek-ifjúsági csoportok vezetését tudjuk rájuk bízni. A felnőtt önkéntes csapattal, akik már baráti körré, közösséggé váltak, szintén rendszeresen gyűlünk össze.

Panoráma

Belső iránytű a pápai bullához

Az arc önmagában érték,  van benne valami csodálatos: a tekintet – hangsúlyozta Jitianu Liviu egyetemi tanár, római katolikus pap december 8-án, a gyergyószentmiklósi Szent István plébánia által szervezett Belső Iránytű sorozat legutóbbi előadásán. Az Isten irgalmas arcába tekintettem címmel tartott előadásban bemutatta Az irgalmasság arca című pápai bullát, amelynek erős támpontjai az 1965. december 8-án lezárult II. vatikáni zsinat dokumentumai, illetve Szent II. János Pál pápa rendelkezései. Amint a 20. században folyamatosan háttérbe kezdett szorulni az egyház, a fiatalság, értelmiség és a munkásosztály hiányozni kezdett a templomokból, az egyház szembe akart nézni saját magával, kereste helyét a világban, azt, hogy miként szólhat az emberekhez, és megpróbált tenni is ez irányba, de helyenként mintha megakadt volna a szekér – foglalhatnánk össze a teljesség igénye nélkül az e témában elhangzottakat. Szent II. János Pál pápa A fenyegetett ember és az irgalom ereje című, 1980-ban írt enciklikájából is kiragadott jó néhány részt Jitianu Liviu, ezáltal is betekintést nyújtva a folyamatba. „II. János Pál pápa azt javasolja, hogy olyan világot kellene formálni, amely választ ad a szociális ellentmondásokra, békés világot kreál, és a korunk erkölcsi bajait is enyhíti. Arról beszélt, hogy egyházunknak Isten igazságát kell folyamatosan hirdetnie, és tevőleges egyháznak kell lennie. Konkrét politikai küldetésünk van ott, ahol lakunk, és komoly szerepet kell vállalnunk. Fontos volna a kereszténységnek kitermelnie egy politikai elitet” – mondta.

Panoráma

Hét esztendeje, hogy Gyergyószentmiklóson új egyházközség alakult. 2008. augusztus 20-án szentelték fel Szent István ereklyéinek átvitele tiszteletére a templomot. Első évben Bartos Károly plébános – az egyházközség első lelkipásztora – egyedül szolgálta a híveket, rá egy évre érkezett segítője, Czikó László segédlelkész. Ketten 2013 augusztusáig szervezték és viselték gondját annak a közösségnek, amely a város katolikusainak egyharmadát teszi ki. Többnyire a Bucsin negyedben lakók alkotják, akik és akiknek a felmenői az iparosításkor lettek e tömbházak lakói, sokan a környékbeli falvakról költözve be.

Panoráma

A neves németországi valláspedagógus, Franz Kett és cseh­országi munkatársa, P. CyrilTomáš Havel tartott továbbképzőt hitoktatók és az iskola alsó tagozatán, illetve óvodában dolgozó tanerők részére Nagyváradon december 11–13. között. Az egységes értelemorientált pedagógia – vagy sokak által csak Kett-módszer – néven ismert módszertani út közelebbi megismerésére a csendes környezetben fekvő, rendkívül esztétikus és hangulatos berendezésű Posticum spirituális és kulturális központ szolgáltatott meleg helyszínt.

Egy falat a léleknek
  • Ember, hagyd abba egy kissé az elfoglaltságodat. Zárd ki magadból mindazt, ami benned zsibongást okoz. Szentelj időt Istennek, és pihend ki magad nála.
  • Térj be lelked hajlékába, zárj ki onnan mindent, kivéve Istent, és mindazt, ami segít téged az ő keresésében, és szólítsd őt. Egész szívedből mondd Istennek: „A te arcodat keresem, Uram” (Zsolt 26,8).
  • Hol kereshetnélek téged, Uram? Te, aki mindenütt jelen vagy, miért nem látom arcodat?
  • Megközelíthetetlen fényességben lakozol. De hol van az a megközelíthetetlen fényesség?

Emlékezzünk régiekről

Harminc éve halt meg:

 

P. Kókai József minorita atya. Aradon született 1918-ban. 1941-ben szentelték pappá. Nagybányán volt lelkipásztor és szónok. 1944 őszén vállalkozott a pap nélkül maradt Kapnikbányán plébánosi teendőket végezni. Súlyos betegen is kiszolgálta a híveket, akik nagyon hálásak voltak érte. Mikor Kapnikbányára új plébános került, visszatért a rendházba. 1952–55 között ő is Esztelneken volt kényszerlakhelyen. Utána a nagybányai, a hatóságoktól már elfoglalt rendház egy kicsi szobájában kapott lakhelyet. 1978-ban Márton Áron püspök felkérésére a nagyenyedi plébánia vezetését vállalta. Súlyos vesebaja miatt a marosvásárhelyi klinikán megállapították, hogy menthetetlen. Aradra ment rokonai közé, és ott halt meg 1985. december 31-én. A Minoriták sírkertjében nyugszik. 67 évet élt.

Pitypang

Bak Sára rajzaHol volt, hol nem volt, valahol a Kerekdombon egy zsákutca zsákjában, Kolozsvár szélén élt egy kisfiú. Ezen a különleges helyen folyamatosan különleges csodák történtek, és anya sokszor elgondolkodott azon, hogy vajon a hely olyan csodatermő, vagy a kisfiú nagy varázsló? Ezt bizony néha nehéz eldönteni.

A kisfiúnak éppen négy cicája volt. Elképzelhetitek, mekkora hancúrozás folyt egész nyáron és ősszel a kertben és az udvaron, amikor a kisfiú és a gyerekcicák találkoztak. A kisfiú egy szempillantás alatt oroszlánná változott, a gyerekcicák meg kis tigrisekké. Láttatok már tigrisszínű cicákat? Ezek éppen olyanok voltak. Ilyenkor aztán lett nagy szaladgálás a ház körül, fel a cseresznyefára, onnan be a bokrokba.

Hírek, hirdetések

Karácsonyváró zongoraest gyertyafénynél

Rendhagyó zongoraest helyszíne lesz a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ Múzeumterme december 20-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel, sötét teremben, két gyertya fényénél. A karácsonyváró, ingyenes zongoraest gyertyafénynél egyben Thurzó Zoltán zongoraművész országos turnézáró koncertje is. Egy újabb felejthetetlen élményeket ígérő Szereti Ön Chopint? produkció.  Az eseményt a művész (aki most egyben előad és beszél is a zenéről), valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöksége szervezi közösen.