Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Pitypang

Benedikty József

Vajdahunyadon született 1829-ben, földbirtokosi családban. Katonaiskolát végzett, majd mint huszárszázados az osztrák–magyar hadseregben szolgált. 1848-ban átállt a forradalmi honvédséghez. A bukás után menekülni kényszerült. A mindig izgága katona 1859-ben átállt a Garibaldi oldalán harcoló Magyar Légióba, és részt vett Dél-Olaszország felszabadításában. 1869-ben ott volt a Szuezi-csatorna megnyitásán Egyiptomban, az ünnepek után felhajózott a Níluson egészen Szudánig. Utazását érdekesen írja le a Nílusi emlékek című könyvében, mely 1871-ben jelent meg Pesten. Benedikty könyve ma is hasznos, tanulságos és szórakoztató olvasmány, melyben többek között leírja, hogy 1869. november 29-én, délelőtt 11 órakor indultak útnak Kairóból, és 1869. december végéig utazgattak a Nílus partján. Egyiptomi emlékeit és az egyiptomi eseményeket két nagy csoportra osztja: a Holtak és az Élők országára. Az elsőben Egyiptom múltjával, kultúrájával, az utóbbiban korának gazdasági és társadalmi viszonyaival foglalkozik. Benedikty József 1897-ben halt meg szintén Vajdahunyadon.

 

Bélay Barnabás

A 15–16. században élt és fontos pozíciót töltött be. Ő volt 1503-ban, Ulászló király idején a szörényi bán. E szolgálat miatt sokszor kellett ellenállnia a törökök támadásainak. Így módjában állt megtanulni törökül, valamint elsajátítani a török szokásokat. Ezért a király 1503-ban a törökökhöz küldött követség élére Bélayt nevezte ki. A követség célja a törökökkel való fegyverszünet kieszközlése volt, ami sikerrel is járt, hisz hét évre fegyverszünetet kötöttek a híres II. Bajazid szultánnal. Hazatérte után újból bán lett. 1510-ben Zsigmond lengyel királynál járt követségben. Végül 1513-ban, mivel lejárt a fegyverszüneti megállapodás, a király újból a Portára küldte egy újabb fegyverszünet elérésére. A követség nyolcvan huszárból állt és gazdag ajándékkal indultak útnak. Közben változás történt a szultáni székben. Bajazid helyett Szelim lett a szultán, aki a perzsák elleni háborút készítette elő. A fegyverszüneti kérelemre nem volt határozott válasza, ellenben az egész magyar követséget magával vitte a hadjáratra. Érdekesség (amennyiben igaz), hogy a szultán a több mint hatezer bosnyákot és rác katonát magyar harci ruhába öltöztette, és e „magyar” sereg élére a valódi magyar követ kis csapatát tette Bélayval az élen. „És így, mint a magyar király jelmezbe bujtatott hadserege élén kellett demonstrálnia a szultán világra szóló hatalmát.” Az eddigi források szerint tehát Bélay Barnabás volt az első magyar ember, aki eljutott Afrikába! Hat évig volt a szultán szolgálatában, majd nyolc évre megkötötték a megnemtámadási szerződést. Sajnos kalandjait, útjait sohase írta le, a bejárt országok természeti csodáit nem rögzítette írásban. 1519 után az oklevelek szerint semmi feljegyzés nem említi többé Bélay Barnabást.

 

 Összeállította Minier Csaba