Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

November utolsó hétvégéjén tartották meg Marosvásárhelyen a lelkipásztori munkatársképzésen részt vevő másodéves hallgatók második tömbösített előadás- és képzéssorozatát. A biblikum, a dogmatika, a pasztoráció és a diakónia előadások és képzések mellett bevezetőként a Szentírás értéke és használati javaslatai kerültek előtérbe. Mindezt egy Szent Pál-levélből vett résszel (1Kor 12,12–31) gyakorlatba is ültették a hallgatók.

A Szentírás a könyvek könyve, életünk és utunk irányító és vezető „csillaga”. Amint Jézus születését és annak helyét/helyszínét csillag jelezte mindenkinek, az vezette a királyokat s másokat is a betlehemi istállóba, úgy kell a Szentírás csillag legyen az ember számára, hogy elvezesse Jézushoz, a Szentháromsághoz.

A Szentírás fontos a lelki életben, az Istennel való kapcsolatban, élet- és úti cél. Mint a gépkocsivezetők számára a közlekedési jelzések, táblák és szabályok, nélkülük kisebb-nagyobb balesetek sokasága töltené be a rendszert, sőt ezek segítségével is mily sok baleset történik nap mint nap az utakon. Átvitt értelemben a Szentírás szavai életünk irányítói, jelzések, táblák és szabályok, nélkülük kisebb-nagyobb balesetek töltenék be életünket.

A Szentírás szavai különböző módon és formában érinthetik szívünket. A Szentlélek és a lelkiismeret ott munkálkodik, ott ébred, ahol Isten akarja. A Szentírás hiánya esetén is nyitott a kapu egy Jézust nem ismerő ember számára is az üdvösség felé, mégis fontosak az alapismeretek: hogyan kell azt használni, olvasni. Több mintát tárnak elénk a nagy lelki mesterek. A legismertebbek: 1. csendesedjünk el, ha lehetséges, egy csendes helyen, 2. hívjuk Istent, Jézust, a Szentlelket, hogy töltsék be még mélyebben szívünket megvilágosító kegyelmükkel, áldásaikkal, 3. olvassuk el a kiválasztott, a napi szentírási részt (akár többször is), 4. elmélkedjük át mondanivalóját, mondatait, szavait, 5. vetítsük át mai életünkre, esetleg előtte áthelyezhetjük gondolatban magunkat a helyszínre, figyeljünk Istenre, mit akar mondani, üzenni számunkra (akár egy szó, egy mondat is megérinthet, időzzünk el „mellette”), 6. adjunk hálát Istennek ezekért a szavakért, mondatokért, üzenetekért. Istent legjobban a Szentírásból tudjuk megismerni. A liturgiával, az imával, a szentségekkel együtt a Szentírás az a csillag, az a kincs, ajándék, amelynek segítségével megismerhetjük, szerethetjük és hihetjük mindazt, ami szívünkben, lelkiismeretünkben megvan (s minden ember életében, akár „jó”, akár „rossz”): Istent, a jót, a szeretetet, az igazságot, a békét.

Különösen advent idején, mely újból egy kegyelmekben és áldásokban gazdag időszak, éljünk a lehetőséggel, hogy életünk új és jó irányba haladjon, az igaz, egyetlen nagy cél, Isten felé. Ha a hit és a szeretet, a béke és a nyugalom, az alázat és az engedelmesség, az irgalom és az igazságosság megnyilvánul bennünk életünk minden területén, jó úton vagyunk. Hétköznapi és ne csak vasárnapi keresztények legyünk, ahogy ezt Ferenc pápa is mondta, mert csak ez az egyedüli, sziklára épített, hiteles út, mely Istenhez vezet. S így élni, mikor könnyebben, mikor nehezebben, de mindenkinek lehet, a családon belül, papként, az egyházban (amelynek mindannyian tagjai vagyunk), az iskolában, a munkahelyen, de akár a szórakozóhelyeken, a sportpályákon, a játszótereken, a szabadban. Erre adtak példát Rosetta és Giovanni Franzi Gheddo, Maria és Luigi Beltrame Ouattrocchi, Domenico Savio, Francesco Besucco, Michele Magone és sokan mások, Luigi Comollo, Pier Giorgio Frassati, Chiara Lucce Badano, Sándor István, Dániel Tibor, Kaszap István, Bódi Mária Magdolna, a teljesen Istennek és az embereknek szentelt papi életben, Márton Árontól Orbán Lászlóig, Kucsera Ferenctől Brenner Jánosig, Giovanni Boscotól Giuseppe Cottolengóig. Csak akkor tudjuk életünk középpontjává tenni, ha figyelmünket a fényre és a csillagokra helyezzük, ezek: a liturgia, az ima, a szentségek és a Szentírás.