A Niagara-vízesés
Egy viccel kezdeném ezt az összeállítást: egy hazugságversenyen valaki azt hazudta, hogy felúszott a Niagara-vízesésen. Mindenki azt hitte, hogy ő nyerte meg a versenyt, de az ellenfele meg azt hazudta: „Igaz, én láttam.” Így ő nyerte a versenyt. Komolyra fordítva a szót, a Niagara-vízesés két hatalmas ágból és egy kisebb zuhatagból áll. A nagyobbik zuhatag Kanada területén található, míg a valamivel karcsúbb az AEÁ oldalán zuhog a mélybe. Szintén itt található a Menyasszonyi fátyol zuhatag is (nem összetévesztendő a Kolozs megyei havasrekettyei, azaz răchiţelei Menyasszonyi fátyol vízeséssel). Az amerikai oldalon New York államot találjuk, ám ez az állam nem azonos New York városával. Ez Észak-Amerika legnagyobb vízhozamú vízesése. A Niagara-vízesés körülbelül 12 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén keletkezett. A mai Egyesült Államok és Kanada határán az akkori gleccserek elolvadásakor alakultak ki a Nagy-tavak, amely tóvidék északon a Felső-tóval kezdődik, ez bolygónk legnagyobb édesvizű tava, és területe hozzávetőlegesen akkora, mint Erdély. A Niagara folyó 500 évvel ezelőtt még egy lakatlan vadonon keresztül folyt, ma viszont már a vízesés két város között dübörög a mélységbe. Talán nem meglepő, hogy a kanadai város neve Niagara Falls. Viszont amikor átlépjük az amerikai határt, akkor ugyanoda érkezünk, ahonnan elindultunk, vagyis vissza Niagara Fallsba. Ez azért lehetséges, mert az amerikai városnak is pontosan az a neve, mint a kanadainak. A Szabadság-szobor felállításáig, 1886-ig a Niagara-vízesés számított az AEÁ első számú jelképének.