Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 5. szám, 2014. február 2.

Vezércikk

A homo christianus – a keresztény ember – alapvetően Krisztust követő ember. Erről szoktunk leginkább megfeledkezni, amikor újraértelmezzük – egyébként jogosan, hiszen minden kor, minden kultúra, minden társadalom megköveteli ezt – kereszténységünket. Pedig mielőtt teleaggatnánk magunkat sokszor csupán gyarló és önző igényeinkből konstruált jámbor álerényekkel, érdemes volna elővenni az evangéliumokat…

Már egy jó ideje tudjuk, hogy „a mai ember keresi a misztikumot” – csak éppen rossz helyen, hogy „szomjas a transzcendens élményekre”, s ha azt az egyházban nem találja meg, hát elkóborog más hitet valló spirituális guruk után. Vagy magukat katolikusnak mondó guruk/próféták után… Bizonyos szempontból mindegy, a jelenség ugyanaz…

Panoráma

Ferenc pápa kommunikációs világnapi üzenete 

Szalézi Szent Ferenc az újságírók, médiában, médiával dolgozók, a kommunikációs szakemberek védőszentje. Ünnepén, január 24-én szokták közzétenni az adott év kommunikációs világnapjának pápai üzenetét. Először írja alá Ferenc pápa a társadalmi kommunikáció világnapjára – idén 48. alkalommal ünneplik a katolikus világegyházban!, ezúttal június 1-jén – született dokumentumot. A kommunikáció a találkozás hiteles kultúrájának szolgálatában címet viselő pápai üzenet összefoglalja a pápa gondolatait, a rá jellemző határozott, közérthető stílusban, mindenki számára átlátható példákat hozva.

„Az utazás terén elért fejlődés eredményeként, valamint a kommunikációs technológiák fejlődésének köszönhetően közelebb kerülünk egymáshoz, egyre jobban összekapcsolódunk, ahogyan a globalizáció egyre inkább egymástól függővé tesz. Mégis létezik a megosztottság, amely olykor meglehetősen mély, és folyamatosan jelen van emberi családunkban. Globális szinten látható a megbotránkoztató különbség a gazdagok bősége és a szegények teljes nyomora közt. Gyakran elég egy nagyváros utcáin végigsétálni, hogy látható legyen az ellentét az utcán élők és az üzletek kirakatainak pazar kivilágítása között. Annyira megszoktuk ezt a jelenséget, hogy már nem is nyugtalanít. Világunk sokféle kirekesztéstől, peremre szorítástól, szegénységtől szenved, hogy ne szóljunk a gazdasági, politikai, ideológiai, és szomorúan tesszük hozzá, a vallási motivációból fakadó konfliktusokról.”

Panoráma

Két évszázad után telepedtek vissza Erdélybe Boldog Özséb követői, a pálos szerzetesek. A pápa által is jóváhagyott egyetlen magyar alapítású szerzetesrend két tagja költözött a Csíkszeredához tartozó Hargitafürdőre. A kolostort a Szent István-templom mellett lévő plébánia épületében rendezték be, s ezt ünnepélyesen január 26-án szentelték fel. Balla Barnabás szerzetespap és Szűcs Ferenc Imre testvér új otthonát a gyulafehérvári főegyházmegye elöljárói, Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök áldotta meg.

Az ünnepi szentmisét a százéves és 2009-ben felújított Szent István-templomban mutat­ták be.

Panoráma

A Gyulafehérvári Caritas 1990 óta a szociálpolitika terén hiánypótló tevékenységet fejt ki. Szakmai igényességük példaadó, tevékenységük az állami ellátórendszert egészíti ki, helyenként az onnan hiányzó szolgáltatásokat nyújtja. Mindig együttműködtek az illetékes állami intézményekkel, hatóságokkal, igyekezve szolgáltatásaikat beilleszteni a meglévő szociálpolitikai törekvésekbe, stratégiákba. Kifejezett célkitűzése a Caritasnak a szegénységben élő, a társadalom peremére szorult emberek reintegrációja (tekintet nélkül azok nemzetiségi, vallási, faji, nemi vagy politikai hovatartozására), az emberi méltóság visszaadása, a közösség fejlesztése, az együttműködés (helyi, megyei, központi hatóságokkal, hazai és külföldi civilszervezetekkel), szakképzett és motivált emberek képzése és foglalkoztatása. Erdély hét megyéjében van jelen a Gyulafehérvári Caritas, több mint 600 munkatárs, közel 500 önkéntes dolgozik több mint 350 településen, biztosít akkreditált, közhasznú szociális ellátást és közvetlen segélyezést közel 40 000 rászorulónak. A szervezet programjai közt szerepel az idősgondozás, ápolás (öregotthonokban és a beteg saját otthonában), családsegítés, gyerekek és ifjak szociális felzárkóztatása, korai nevelés, fejlesztés, fogyatékossággal élők ellátása és felzárkóztatása, rehabilitáció, mozgáskompetencia-fejlesztés, elszigetelt és elszegényedő települések, roma közösségek támogatása.

Panoráma

Kettős kiállítás nyílt a madéfalvi veszedelem 250. évfordulója alkalmából a Csíki Székely Múzeumban január 25-én. Az egyik tárlat a bukovinai székelyek vándorlását dokumentálja, a másik pedig a madéfalvi emlékmű készítőinek tiszteletére készült. Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója a megnyitó során elmondta, az elnyomó Habsburg Birodalom katonái állomásoztak negyed évezrede a múzeumnak otthont adó várban, és 1764. január 7-én hajnalban rátörtek a Madéfalván tanácskozó székelyekre. A várban akkor a székely szabadságjogokért síkra szálló néhány székely vezető is raboskodott. Egyfajta jóvátétel hát, hogy időközben a békésebb rendeltetést kapott építményben most így emlékeznek rájuk. 

Panoráma

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, a csíksomlyói kegytemplomban kilencedet hirdetett a 2013. december 30–február 24. közötti időszakra, Szent Ferenc megtérésére emlékezve. „Lelkünk mélyén mindannyian vágyunk a megtérésre, arra, hogy istengyermeki méltóságunkban szabadon, békességben éljünk Teremtőnkkel és egymással ebben a szép világban. Vágyunk az őszinte kiengesztelődésre, áldott békére, melyből nemcsak a földi, de az örök boldogságunk is fakad. Ezt a lelki zarándokutat Szent Ferenc vezetésével azért vállaljuk, hogy alkalmunk legyen végiggondolni a jó Istennel és az általa nekünk segítségként felkínált szentségekkel, valamint az egyházzal való viszonyunkat. A kilenc hét alatt időt szeretnénk szakítani arra is, hogy átelmélkedjük a testvéreinkkel, az embertársainkkal, a jókkal, de a gonoszokkal való kapcsolatainkat!” – írja Böjte Csaba a kilenced meghirdetéséről.

Panoráma

Január 18-án délután zsúfolásig megtelt a petrozsényi Szent Borbála plébániatemplom. Sík Sándor és Vermesy Péter szellemében szerveztek ünnepséget a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Az ünnepség szentmisével kezdődött, melyet Szász János plébános celebrált. Elhangzott a magyar szentek himnusza és három gyönyörű Sík Sándor-vers is petrozsényi gyerekek előadásában. A szentmise végeztével Wersánski petrozsényi RMDSZ-elnök köszöntötte a helyi és vendégkórusokat. Dr. Jancsó Miklós színművész elragadóan szavalta Kölcsey Ferenc Himnuszát. A petro­zsé­nyi Szent Borbála egyházközség kórusa három egyházi kórusművet adott elő. Ezt követően Jakab Gábor pápai káplán, plébános Sík Sándor piarista papköltőre emlékezett, kiemelve a költő egész életét és munkásságát meghatározó rendületlen hitét.

Panoráma

A Háló az egyházon belül él, és annak közösségi arcát hordozza. 1990. március 31-én alakult meg hivatalosan Budapesten. A Háló katolikus keresztény indíttatású mozgalom, mely nyitott minden jó akaratú ember felé. Küldetése, hogy evangéliumi gyökereit korszerűen megjelenítse a mai világban.

A személyt alapvetően közösségben képzeli el, ezért az arra vágyókat segíti, hogy közösségre leljenek. Alapvető működése a közösségek közötti kapcsolatépítés. Magyar kezdeményezés, őrzi és építi nemzeti értékeinket, és egyúttal közös szolgálatra törekszik más nemzetekkel, tevékenysége pedig elsődlegesen a Kárpát-medencében zajlik.

Panoráma

A mallersdorfi ferences nővérek erdélyi jelenlétének jubileumi éve kezdődött el, s jól időzítették éppen ennek az évnek az elejére, január 25-ére annak a doktori dolgozatnak a nyilvános védését, amely ennek az erdélyi jelenlétnek a 150 évét vizsgálja a levéltári forrásokra alapozva. Botár Gábor székelyudvarhelyi plébános választotta tudományos vizsgálódása tárgyául ezt a még fel nem dolgozott témát, s röviden az alapítót, Josef Nardinit bemutatva, a rend lelkiségét ismertetve vázolja fel be a megtelepedés utáni sokrétű, gazdag és áldásos tevékenységet, majd a kommunista éra idején, a nyomás alatt is dolgozó nővérek életét. Előbbi esetben dokumentumokat keresett és talált, dolgozott fel hangyaszorgalommal Botár Gábor, nem elégedve meg a gyulafehérvári levéltár adataival, hanem Németországban is megvizsgálva a rendi levéltárat, valamint az alapítás különböző helyszínein is tájékozódva. Utóbbi esetben megkeresett és megszólaltatott még élő tanúkat, akik az ateista rezsim üldözöttei és túlélői.

Egy falat a léleknek

• Annyi jó és szép van a világon, és mégis az ember szinte hivatásszerűen tönkre akarja tenni. A földi jutalmak, amelyek után az ember ácsingózik, oda vonzzák, kötik az embert, ahonnan e jutalmak származnak. Akik a test gyönyörei, a földi gazdagság és e világ tisztségei után vágyakoznak, meg is kapják a jutalmukat…

• Élvezheti-e Isten látását az, aki bűnben él? Olyan ez, mint az ajándék. Amely ajándékból hiányzik a szeretet, az semmivé lesz. Ellenben sok bűnös tér Istenhez azáltal, hogy vágyakozik az isteni édességre.

Útjelző

Mária iskolájában 70/2. 

A tűz. Gondoljunk Mózes lángoló, de el nem égő csipkebokrára. Aranyszájú Szent János szerint „a Szűzanya isteni tűzben lobogó, el nem égő csipkebokor”. Lángokban van, de nem ég el. Az egyházatyák szerint az égő csipkebokor a Szűzanya szüzességének előképe. Szűz marad, annak ellenére, hogy az Isten Fiát hozza a világra. Az égő, lángokban levő csipkebokor üzenete Mózes számára, az, hogy „Isten az, aki van…” A Mennyei Atya az, aki van a számunkra, Isten szeretete jelen van az életünkben. A Szűzanya Izaiás próféta szerint az Emmanuelt adta számunkra, amely nem más, mint az, hogy „Velünk az Isten…”

Emlékezzünk régiekről

1. rész 

Kilencven éve halt meg:

Bajna Ferenc. Székelyudvarhelyen született 1856. október 1-jén. A plébános akkor dr. Ferenczi József volt, ő keresztelte a gyermeket. A középiskoláit Udvarhelyen a katolikus gimnáziumban végezte, a teológiát Gyulafehérváron. A rektor abban az időben Kapatán Márton volt. Pappá szentelte Fogarassy Mihály püspök 1880. július 15-én. – Karcfalván, Nagykászonban és Csíktaplocán volt káplán. 1887-ben Farkaslakán plébános. 1907-től Csatószegen plébános. Itt halt meg 1924. február 1-jén.

Pitypang

Jakabos Ödön

A székelyföldi Nyújtódon született 1940-ben. Kézdi­vá­sár­helyen érettségizett 1956-ban. Autószerelő szakmát tanult, a brassói vasúti technikum elvégzése után nyolc éven át forgalmista volt Imecsfalván, Bereckben és Kézdivásárhelyen, majd a kovásznai Fafeldolgozó Vállalat tisztviselője. Közben utazásaira készült, kölcsönkért motorkerékpáron a Duna-deltától Máramarosig többször bejárta Romániát, majd 1968-ban kerékpárral Magyarországot és Csehszlovákiát is beutazta.

Hírek, hirdetések

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Február 2. a katolikus egyházban Urunk bemutatása, más néven Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Születése után negyven nappal Szent József és Szűz Mária bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban. Az ott jelen lévő idős Simeon a nemzetek világosságának nevezte őt. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény, a gyertyaszentelés szokása. Ezt minden katolikus közösségben megünneplik, a váradi székesegyházban február 2-án a de. 10 órakor kezdődő szentmisét megelőzően Böcskei László megyéspüspök elvégzi a gyertyaszentelés szertartását, majd égő gyertyával, körmenetben vonul a hívekkel közösen a szentmisére. (A váradi püspökség titkársága)