Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 5. szám, 2012. január 29.

Aktuális

A 2011-es esztendő sok kihívással jelentkezett. A gazdasági válság egyre jobban elmélyült, és ennek hatásai nemcsak a társadalomban, hanem minden keresztény ember életében is éreztette hatását. Mindezeket azonban a Gondviselés szerető akarataként fogadtuk el. Visszatekintve az eltelt esztendőre, hálát adunk a mindenható és gondviselő Istennek az elért eredményekért, a megvalósított tervekért. A jó Istennek mondott hála után – a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztoraként – szeretném megköszönni minden kedves testvéremnek a fáradozást, a lelkesedést, az együttérzést, a sok jó szándékot és támogatást.

Köszönetet mondok nektek, tisztelendő testvéreim, a felelős szolgálatvégzésért és áldozatvállalásért, a közös ügyért végzett munkátokért, amellyel a rátok bízott lelkek és közösségek javát szolgáltátok az elmúlt esztendőben is.

Köszönetet mondok kedves híveimnek, hogy a 2011-es esztendőben is vállalták egyházközségük fenntartását, részt vállaltak annak életéből, és gondjaiban is osztoztak. A helyi terhek hordozásán túl nem feledkeztetek meg és nem mulasztottátok el hozzájárulásotokkal támogatni központi intézményeinket, nevezetesen érseki hivatalunkat, papnevelő intézetünket és katolikus iskoláinkat.

Panoráma

Kármeliták Erdélyben 

Február 2-án, Urunk bemutatásának ünnepén 1997 óta, Boldog János Pál pápa rendelkezése szerint a megszentelt élet világnapját is ünnepli az egyház. Az egyház ezen a napon a megszentelt élet intézményei és az apostoli élet társaságai tagjaiért könyörög, hálát ad áldásos jelenlé­tükért. Lapunkban ennek a napnak a közelében minden évben bemutatunk egy, az egyházmegyéink területén élő szerzetesi közösséget. Az idén a marosszentgyörgyi Lisieux-i Kis Szent Teréz Kármel mutatkozik be és tesz tanúságot a szemlélődő szerzetesi hivatásról. 

A Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Rendjét az egyház 1226-ban ismerte el hivatalosan, amikor III. Honoriusz pápa jóváhagyta azt a Regulát, amelyet Szent Albert jeruzsálemi pátriárka adott 1206 táján a Kármel-hegyén, az Illés-forrás körül élő remetéknek. A Kármelnek kezdettől fogva példaképei: a Szűzanya – aki befogadta Isten igéjét, rá figyelt és készségesen teljesítette Isten akaratát, és Illés próféta, aki Isten barátjaként állandóan az Úr je­lenlétében járt és buzgólkodott ügyeiért.

A 16. században Avilai Szent Teréz – Isten akaratára és a kor kihívásaira válaszolva – megújította a rendet. Megőrizte a szemlélődő életstílust, de annak apostoli célt adott: az imának és életáldozatnak az egyház apostoli szükségeit kell szolgálnia, a papságot és a lelkek üdvét.

Panoráma

A Temesvári Római Katolikus Püspökség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy január 11-ről 12-re virradó éjjel ismeretlen személy a Mária téren ledöntötte talapzatáról a Szűzanya szobrát, amely ennek következtében súlyosan megrongálódott.  A Püspöki Hivatal ezúton is mélységesen elítéli a barbár cselekedetet, kegyeletsértésnek, városunk vallási és történelmi jelképei ellen irányuló kegyetlen cselekménynek tartja.

Napjainkban csakúgy, mint a múltban, városunk számos pontján állítottak keresztény jellegű emlékműveket, szobrokat, kereszteket (például a Szentháromság- vagy Pestis-szobor). Ilyen a Mária téri Szűzanya szobra is, amelyet a hagyomány szerint azon a helyen emeltek, ahol Dózsa Györgyöt, az 1514-es parasztfelkelés vezérét kivégezték. Történelmi tény, hogy itt évszázadok óta állt egy Mária-szobor, a jelenlegi tehát nem az első ezen a helyen, ám kétségkívül az eddigiek közül a legszebb.

Panoráma


Január 17-én, Gyulafehérváron a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium Nemzeti Örökségvédelmi Intézetének szervezésében adták át Erdély két jelentős műemlékének felújított részeit: az érseki palota homlokzatait, valamint a Szent Mihály székesegyház szentélyét, ez utóbbit kívül-belül felújították. A munkálatok költségeit Románia Kulturális és Nemzeti Örökségvédelmi Minisztériuma biztosította a Nemzeti Restaurálási Program keretében. A munkálatok elvégzésére a szerződés mindkét műemlék esetében közbeszerzés útján történt. A felújítási munkálatok koncepcióját és a munkálatok kivitelezését az Egyházművészeti Bizottság (EMÜB) bevonásával dolgozták ki és végezték el. A felújítás koordinátora Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök volt.

A püspöki palota homlokzatainak felújítási munkálatai az Arh Service Guttmann&Co SNC tervezőiroda által készített kivitelezési terv alapján készültek Guttmann Szabolcs építész koordinálásával. A munkálatokat mint fővállalkozó a csíkszeredai székhelyű Harbau kft végezte. A munkálatok teljes értéke 1383687 lej.

Panoráma

Böjte Csaba lelkigyakorlatot vezetett Székelyudvarhelyen 

Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a nemrég szentelt székely­udvarhelyi Szent Pio Lelkigyakorlatos Ház, ahol háromnapos lelkigyakorlatot tartott Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. A lelki napok egyik nyílt programja volt a Szent István-terv ismertetése: Csaba testvér gyakorlati megvalósításokra, főként pedig hitre, szeretetre buzdított. Közös imával kezdődött az együttlét, majd Böjte Csaba megosztotta gondolatait a hallgatósággal. Szerinte azonnal tündérkertté lehetne varázsolni Erdélyt, a Székelyföldet, ha a karba tett kézzel való siránkozás helyett a problémákat orvosolnánk. Azt is kiemelte, hogy régen nem volt ilyen nagy az emberi kapzsiság, ez az oka a sok rossz hírnek manapság. Ha Jézus itt lenne, biztosan azt mondaná: ne féljetek! Arra biztatott, vigasztaljuk egymást, hiszen nem vagyunk táposok! A legrosszabb, ha hagyjuk magunkat sodortatni az árral, ha itt hagyjuk a szülőföldünket, mert máshol könnyebb a megélhetés. Példákat mondott, hiszen sokakat ismer, sok nehéz helyzetet látott. Egy asszony azzal kereste meg őt, hogy mondjon imát az unokája amerikai munkahelyéért. Pénzt is ajánlott. Böjte Csaba annyit felelt, csak azért mond imát, hogy jöjjön haza az unoka, itthon eresszen gyökeret.

Panoráma

Istennel a párkapcsolatban 

Január 13–15. között első alkalommal szerveztek lelki hétvégét együtt járó és házasságra készülő pároknak a Gyulafehérvári Főegyházme­gye Családpasztorációs Iro­dá­jának munkatársai a gyergyó­szentmiklósi főesperességen. A program mottóját Gyökössy Endre egyik könyvének címéből – Ketten – hármasban – kölcsönözték a szervezők. A hétvége során a programvezetők arra törekedtek, hogy a jelen le­vő fiatal párokat az előadások, a beszélgetések és a gondolatébresztő kérdések által segítsék abban, hogy jobban megismerjék magukat és egymást, mérlegre tegyék kapcsolatukat, megvizsgálják azt, hogy egymáshoz illenek-e. Fontos szempontnak bizonyult az is, hogy a közös imák, a szentmise és szentségimádás által elmélyüljön az Istennel való személyes kapcsolatuk, hogy párkapcsolatukban nagyobb teret kapjon az isteni jelenlét. A szervezőktől azt is megtudtuk, hogy a jelen levő tíz pár nyitottsága, fegyelmezettsége, kapcsolatuk tudatos építésére való törekvése kellemesen meglepte őket. Öröm volt számukra megtapasztalni az isteni kegyelem, a Szentlélek működését a lelkekben, jó volt látni a szemekben csillogó könnyeket, lelkesítő volt hallani a rendezvény végén megszülető elhatározásokat a tudatosabb egymásra figyelés, a tiszta együtt járás, a második tisztaság, a hármasban megélt párkapcsolat kapcsán.

Panoráma

Új, kétéves képzési ciklust kezdett a szatmári püspökség Kórházpasztorációs Irodája január 21-én. A betegek látogatása, a fájdalmuk, szenvedésük hordozásában való segítségnyújtás a keresztény ember alapvető feladatai közé tartozik. A szeretető ember nem nézheti tétlenül társa szenvedését, fájdalmát. Ez a hivatástudat az egyházmegyei zsinat rendelkezéseiben is megjelent, a Kórházpasztorációs Iroda pedig ennek a cselekvő küldetésnek részeként igyekszik feladatát, a szenvedők kísérését megvalósítani. A most indult képzés a betegeket látogatni vágyók egybegyűjtésével, a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalók átadásával, a látogatások megszervezésével fordul a szenvedők felé.

Panoráma

Végre igazi, hiteles, keresztény asztalközösség tagja lehettem… 

2012. január 22. Történelmi nap ez. Ünnep, az ökumenia ünnepe. Korszakbontó, korszakalkotó pillanat, amikor a történelem folyamán először Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön ismerték fel az igényt és valósították meg azt a Krisztus király katolikus templomban, Dávid György plébános kezdeményezésére (más, történelmi egyházak segítségével, természetesen), hogy valamennyi keresztény felekezet tagjai áldásban, áldozásban és úrvacsoravételben részesülhessenek. Krisztus teste vagy az úrvacsorai kenyér értelme, lényege nem egybemosódott, a szó rossz értelmében, hanem a testvéri együvé tartozás forrása lett, az igazi ökuménia pecsétjét hagyta a hívek lelkében abban a pillanatban, amikor kijöttek a templomból. S történt mindez a magyar kultúra napján, január 22-én, amikor szinte 190 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc megírta a magyar himnuszt, melyet Debreczi Kálmán színművész szavalt el méltóságteljesen.

Panoráma

Megtartották az év első Őrangyal-találkozóját 

Az idei év első Őrangyal-programját a három napkeleti mágus hozta el nekünk. Vízkereszt ünnepén ugyanis annyira megelevenedik ez a három szimpatikus lélek, hogy azt is hihetnénk, hogy ők maguk írták nevüket a lakásunk bejárata fölé. Ha már ilyen nagy utat tettek meg, hogy nekünk is elhozzák az örömük okának hírét, arra gondoltunk, „keljünk útra” mi is a gyimesi, kászoni, csíkszentsimoni és kéz­di­vá­sár­helyi Őrangyal-prog­ra­mon részt vevő gyerekkel és fiatalokkal, hogy tudakozódjunk felőlük és meg is köszönjük azt, amiben nélkülük talán ma nem lenne részünk.

Panoráma

Laudate Dominum! Dicsérjétek az Urat! – áll a kézdiszent­kereszti (Polyán) templom orgonájának homlokzatán, annak az orgonának, amely most már felfrissült hanggal újabb emberöltőkön át hirdetheti Isten nagyobb dicsőségét.

Múlt év november 27-én (advent I. vasárnapján) az ünnepi szentmise keretében áldotta meg a felújított orgonát Vargha Béla kézdi-orbai főesperes. A környékbeli papság és a nagyszámú hívősereg köszöntése után Vatány Gábor kézdiszentkereszti plébános megilletődötten köszönte meg elsősorban saját híveinek és a támogatóknak az anyagi hozzájárulást, amely lehetővé tette a munkálatok finanszírozását. Azt is elmondta, hogy ezelőtt egy évvel még nem hitte volna, hogy a szükséges összeg és az orgonaszentelés is meglesz ilyen rövid időn belül… Jólesett megtapasztalni, hogy ismét egy ilyen példaértékű összefogásnak lehetünk szem- és fültanúi, amikor is a két alkalommal lebonyolított gyűjtés alkalmával a tízezer eurónyi összeg nagy része összegyűlt!

Panoráma

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Ifjúsági Központja a keresztény egység imahetében idén is imára hívta a nagyváradi keresztény felekezetek képviselőit. A január 21-én 17 órakor a nagyváradi római katolikus székesegyházban tartott programon a fiatalok azért imádkoztak, hogy Jézus Krisztus vágya (legyenek egyek) megvalósuljon bennük és köztük.

Az ifjúsági központ fiatalajival együtt imádkoztak a Szent László Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont diákjai, a román és a szlovák római katolikus plébániák képviselői, a Görögkatolikus Ifjúsági Pasztorális Iroda fiataljai, a szintén görögkatolikus Allegria csoport, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjai, valamint a várad-velencei, -réti és -rogériuszi református közösségek fiataljai.

Kitekintő

Európai Életvédő Találkozót tartottak Rómában 2011 decemberében, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 63. évfordulója alkalmával, 15 ország képviseletével. Az életvédő mozgalmaknak egységesen kellene fellépniük jogilag, hogy az Európai Parlament törvényei visszahelyezzék méltó helyére az élet tiszteletét, megbecsülését – ennek az egységnek a létrehozását sürgették Rómában. 

Egy falat a léleknek

• Most szóltak – lapzárta előtt pár órával –, hogy nincs a következő lapszámba Morzsa. Hirtelenjében a következőket tudtam összeszedni, összeseperni.

• Az elmúlt vasárnapon olvashattuk az olvasmányos imaórában Mózesnek a Moáb mezején mondott beszédét. A következő részt igen fontosnak találtam ahhoz, hogy felhívjam rá a figyelmet, mert nagyon aktuálisnak találom.

Útjelző

IV. parancsolat (3/2. rész) 

Az olvasók és a szerkesztők örömére arról cikkezem, hogyan emlékeznek meg magyar költőink a szülői szeretetről. Nem teljes, elég nehéz a válogatás. Inkább azokat idézem, akik 40 éves papi életemben a szívemhez nőttek, s akiket sokszor idéztem szentbeszédeimben, cikkeimben, előadásaimban.

Mécs László premontrei szerzetes, papköltő egyik legszebb költeménye: A királyfi három bánata. Verse a magyar irodalom gyöngyszeme. Így kezdi: „Amikor születtem, nem jeleztek nagyot / messiás-mutató különös csillagok, / csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok… / A többiek láttak egy síró porontyot, / de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot, / mintha babusgatná a szép napkorongot”. Aztán keresett rímekben dicséri az anyai szeretet nagyságát. Befejezésében elsírja: „hogyha ő majd holtan / fekszik a föld alatt virággá foszoltan, / senki sem tudja majd, hogy királyfi voltam… / Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna, / s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, / az én köszönetem így is kevés volna… Hogyha a föld minden színmézét átadom, / az ő édességét meg nem hálálhatom, /ez az én bánatom, harmadik bánatom”.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Mi az erő? Newton azt hiszem, úgy határozná meg, mint az impulzusváltozás gyorsaságával definiálható vektormennyiség. Isten vajon hogyan határozná meg? Nem érzem merésznek a kérdést, hiszen a válasz keresésének módja egyszerű, csak a Szentírást kell átlapoznunk érte. Newton meghatározásával ugyan nem találkozunk benne, sem képletekkel, de ha figyelmesen olvasunk, belebotlunk a szóba egyszer, kétszer, sokszor. Jelentése sem egy van, hiszen bárhonnan is igyekszem a kérdést nézni, a Lélek ereje, Isten ereje, a hit ereje sehogyan sem egyezik azzal, ami az emberhez kapcsolható, mégis megmaradnék az emberi erő körvonalazása mellett, mielőtt a sok megnyilvánulási forma és értelmezési lehetőség részleteiben vesznék el.

Pitypang

A február hónap neve – akárcsak a többié – nem magyar, hanem latin eredetű, de van még ma is élő magyar elnevezése is: télutó, böjtelő vagy jégbontó havának is hívjuk. A római hagyomány szerint a hónapoknak állítólag Romulus király adott első ízben nevet. Az első római naptár a mezei munkák szempontjából fontos tíz hónapot vehette figyelembe. A Kr. e. 700 körül beiktatott naptárreform idején vált a részévé a fennmaradó téli holtidő az új tizenkét hónapos holdnaptárnak. Az év második hónapjának latin neve a februm, „tisztulás” szóból eredhet, mivel a február a decemberi és a januári vigasságokra következő testi-lelki megtisztulás (purgálás) idejének számított.

Vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek és népszokások fűződnek az év második hónapjához? 

Hírek, hirdetések

Az egységért és a békéért imádkoztak

Ahogy már sok éve, január végén ismét egybegyűltek Szatmárnémetiben a különböző egyházak képviselői és hívei, hogy közösen emeljék fel kérő imájukat a keresztények közötti egységért és békéért. Az ökumené, az egy Istenhez tartozás testvéri kifejezése, az egymást egyesítő közös értékek keresése, egymás tisztelete, elfogadása olyan értékek, amelyek aktuális alapüzeneteket hordoznak magukban a jelenkor embere felé, bármely felekezethez tartozónak vallja is magát. Nem elég ezekről csak tudomást venni, tenni is kell megvalósulásukért, ezért az egész világon január hónapban egy héten keresztül együtt gondolkodtak, párbeszédet folytattak, imádkoztak a keresztény egyházak képviselői. A szatmárnémeti székesegyházban január 25-én, szerdán tartották az ökumenikus imaórát, amelyen jelen volt Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök, Dumitru Roman görögkatolikus esperes, id. Pallai Béla görögkatolikus címzetes esperes-parókus, Kovács Sándor református esperes, Szűcs Sándor baptista lelkipásztor és Gödri Alpár evangélikus-lutheránus lelkész. Az imaóra szervezésében idén is értékes munkát végzett a Sant’Egidio Közösség, az eseményen közreműködött a Kálvária-templom Adoremus kórusa. (A szatmári egyházmegye sajtóirodája)