Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A kárpátaljai Balazsér Béthel Konferencia Központjában tartotta november 20–22. között a Háló mozgalom idei bogozói találkozóját, amelynek mottója a következő evangéliumi mondat volt: „Senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepesztené a bor a tömlőt, s odalenne a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való.” (Mk 2,22)

A szervezők a következő kérdéseket tették fel már a meghívóban a tagoknak: „Mit jelent számodra a 21. században az egyház? Mit jelent ma kereszténynek lenni? Milyen kihívásokkal és változásokkal kell szembenéznünk a 21. században? Mit üzen számodra Ferenc pápa? Szerinted a Háló hogyan lehet ma az örömhír hirdetője?”

A találkozón képviseltette magát Magyarország, Erdély, Partium, Délvidék, Felvidék és Kárpátalja. Hetvenöt Háló-bogozó volt jelen, köztük sok fiatal is. Gyergyószentmiklósról egy öttagú csoport ment együtt. A találkozás(ok) öröme, az imádságos együttlét békés hangulata feledhetetlen élmény volt a résztvevők számára. Péntek este Nagy Szabolcs református lelkipásztor tartott áhítatot, amely segítette az egybegyűlteket a megérkezésben.

A szombatreggeli ima után Csobot Györgydeák Szabolcs és Dancs György szervezők ismertették a további programokat, Bayer Róbert bemutatta a Háló melletti Közösségi Műhely tevékenységét, Thuróczy György Háló-vezető elhelyezte a találkozót a Háló életében, kihangsúlyozta, hogy a változó körülményekhez a Hálónak is alkalmazkodnia kell. Fontos, hogy jó legyen külső arculata, és ehhez kell emelni a belső lelkületet is. Az 1Kor 14-et idézve, az egyházat építő öt szóra hívta fel a figyelmet. Olyan kérdésekre, amelyek segíthetnek a hitben, személyiségben és alázatban való fejlődésben. Majd Pál Feritől idézte minden találkozás négy legfontosabb kérdését: „Ki vagy te? Ki vagy te nekem? Ki vagyok én neked? Ki vagyok én?”, és végül Dsida Jenő versével buzdított: „Menni kellene házról házra”.

A találkozó előadója dr. Bo­­dó Márta volt Kolozsvárról, témája pedig a 21. század egyháza. Néhány fontosabb gondolat előadásából: Az egyháznak mi is része vagyunk, és amikor kritizáljuk, az egyben önkritika is. A II. vatikáni zsinat bevezette a piramis helyett az új zsinati képet: az egyház Isten népe. A pásztor és nyáj képben Jézus is azt kedveli, amikor a pásztor együtt van a nyájjal. A „kritika” szó nem feltétlen negatív magatartást jelent, különösen ha próbáljuk megoldani a problémát. Fontos az elégedetlenség, de vezessen elfogadó és segítő hozzáálláshoz. Jó példa Márton Áron, aki már a zsinat előtt leszállt a nép közé, szorgalmazta a katolikus pedagógiát, és arról beszélt, hogy az egész világ legyen egy kiszélesített, kitágított iskola. Ferenc pápa is hasonló szellemben üzen. Az Evangelii Gaudiumban beszél az evangélium hirdetéséről a mai világban. Szükséges a nyíltság és nyitottság, mert ami a tető alatt forr, abból rossz lesz. Amit megbeszélünk, abból pedig jó származhat. A teremtett világban nem csak az ember, hanem minden benne van, ezért felelősséget kell érezni érte. Az „irgalmassági program” egyéni és közösségi megtérést jelent, szemben a lehúzó igazságossággal. Ferenc pápa alázata a médiában nem látszik, beszélgetéseiből lehet kiszűrni. Azért nem lakik a pápai lakosztályban, mert kell neki az emberek közelsége és közössége. Fontos üzenete a megkülönböztetés: a bennünk jelentkező késztetések gondos mérlegelése, érlelése. Ítélet és megítélés helyett irgalmat ajánl, ám ezt is kritikát használva és nem jámbor elnézéssel.

A világiak alkotják Isten népének többségét, és őket egy kisebbség szolgálja: a papság. A papság nem hatalom, hanem szolgálat. Vagyunk-e elég tudatos keresztények, hogy ne magánügyként kezeljük az egyházat, merünk-e tisztelettel kommunikálni, merjük-e kimondani a jót és igazat? Irgalommal és türelemmel kell vezetni azokat, akik fejlődni akarnak. Az egyházról álmodozunk, tehát vízióról van szó és a változásnak be kell érnie.

Végül az előadó négy fogalmat emelt ki ismétlésre és kiscsoportos beszélgetésekre: 1. állandó öröm (nincs fenyegetettség, mert az Atya kezében vagyok); 2. megkülönböztetés (helyes mérlegelés); 3. irgalom (mindenféle megítélés, ítélkezés nélkül);

4. kilépés, nyitás.

A műhelymunkák témája mindenki számára szintén a 21. század egyháza volt.

Első feladatként az utóbbi mondatokat kellett kiegészíteni: 1. Azért vagyok az egyházban… 2. Számomra az Isten Országa… 3. Az egyházban úgy érzem magam… 4. Az a nehéz az egyházban… 5. Nem hívő ismerőseim szerint az egyház… 6. Azért jó az egyház, mert…

Íme néhány válasz: 1. Azért vagyok az egyházban, mert beleszülettem és fontosnak tartom felnőttként is. 2. Számomra az Isten Országa itt van közöttünk, már elkezdődött, az emberekben látható. 3. Az egyházban úgy érzem magam, mint egy birka, amelyik néha magabiztosan lépked, és máskor tájékozódik; mint kutya a ketrecben; mint hal a vízben. 4. Az a nehéz az egyházban, hogy időnként lemerevedik, lefagy, mint a gép; hogy a szó megöli néha a tettet; hogy nem elég nyitott, hogy nehéz megtalálnom a helyemet benne, fogyasztó legyek-e vagy tegyek is. 5. Nem hívő ismerőseim szerint az egyház zűrzavaros, anyagias, elavult, nem hiteles, felesleges. 6. Azért jó az egyház, mert odatartozhatok és megtart, biztonságot ad és időtálló, megtartóereje van, mert nem önmagára, hanem Istenre mutat, család és otthon, közösséget és szolgálati lehetőséget is ad.

A résztvevők kulcsszavakat választottak ki a megosztásokból, amelyekkel megrajzolták a jövő (2030) egyházát: zavar, megújulás, elköteleződés, párbeszéd, egyházkép, szolgálat, egymás értése, egyetértés, hűség, hitelesség, együttműködés, biztonság, összetartozás.

Érdekes képek születtek. Az egyik képen például középen három kéz – egy fehér, egy sárga és egy fekete –, egy templom kereszttel és mellette egy mecset félholddal volt látható.

Egy olyan csoportban, amelyet többségében fiatalok – kreatív, okos és elkötelezett fiatalok – képeztek, templomot rajzoltak kereszttel a toronyban, gyökerekkel a földben, a gyökerekben a kiválasztott fogalmak, a zűrzavar és kétkedés is jelen volt, valamint emberek csoportjai, sok-sok gyermekkel, különállók is, akik kacsintgatnak a közösség felé. Nap ragyogott ezen a képen az emberek fölött. A kép címe:
Ajövő egyháza: Isten imádkozó, elkötelezett, szolgálatkész, hűséges és kreatív közössége.

Ezután a kisközösségeik fejlődésének útját-módját vizsgálták a jelenlévők.