Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Barangolás Erdélyben (10. rész)

Ha Tordáról továbbmegyünk, Nagyenyedre (Aiud) jutunk. Nagyenyed szászok alapította kisváros Torda és Gyulafehérvár között, a Maros jobb partján. A város helyén egykor római castrum állt. Nevét Szent Egyed tiszteletére szentelt első templomáról kapta. A református templomot fallal és bástyákkal vették körül, falait nyolc torony őrzi. Egyes tanulmányok szerint ez volt Nagyenyed vára, mások szerint csupán egy református templomvár. A plébániatemplomot ugyanis az Erdély-szerte alkalmazott gyakorlat szerint erős kőfalakkal vették körül, hogy veszély esetén oltalmukra legyen. A tornyokat egy-egy céh tartotta karban és védelmezte ostrom esetén, nevüket is a céhekről kapták (például a Mészárosok, Szabók, Csizmadiák, Szűcsök, Lakatosok stb. tornyai). A város fő turisztikai látnivalója a vár, a „kerített város”, a maga tíz méter magas falaival, a falakon belül pedig a 14. századi református és a 19. század második felében épült német evangélikus templom, valamint a fejedelmi ház. Erdély egyik legrégebbi vártemplomán utoljára 1975-ben végeztek javítási munkálatokat. A templomok mellett láthatunk még néhány lakást és az újonnan épített Áprily Lajos-házat. A város főterén található a római katolikus templom, amely a 18. században épült barokk stílusban, mellette minorita rendház van. Nagy hírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította (ma Bethlen Gábor Kollégium), sok neves ember került ki falai közül, innen indult például Kőrösi Csoma Sándor is ázsiai útjára. 1704. március 13-án Rabutin tábornok a várost felgyújtatta, a város védelmében akkor harminc diák is elesett, emlékművük a város Kápolna nevű dombján áll, erről az eseményről szól Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című novellája. A műemlékek mellett híresek a nagyenyedi borok is, több borospince található a városban.

Nagyenyed főtere fontos közlekedési hely, innen lehet eltérni a híres nagyenyedi szoroshoz, ahol a volt magyar határvámház áll. Innen továbbmenve eljutunk a Torockói-hegységhez, a Nyugati-Kárpátok egyik gyöngyszeméhez. Itt látható a torockószentgyörgyi várrom (Colteşti), valamint Torockó község (Trascău, régebben Remetea) a csodálatos Székelykővel. Ha Nagyenyed főterénél egyenesen haladunk tovább, Tövisre (Teius) jutunk. Tövis fejlődése 1871-ben lendült fel, amikor vasúti csomóponttá vált – itt találkozott ugyanis egymással a Maros völgyében haladó valamikori Magyar Keleti Vasút és a Kolozsvárt Brassóval összekötő első Erdélyi Vasút. Erdély egyik legfontosabb vasúti csomópontja Dés (Dej) után. Látnivalók itt is vannak, például a református, valamint az eredetileg ferences római katolikus templom és a mellette álló kolostorépület, amit Hunyadi János építtetett a marosszentimrei csata emlékére 1442–1449 között. Ha valami szépet akarnak látni és a Nyugati-Kárpátok egyik természeti csodájával szeretnének találkozni, akkor Tövis főterénél jobbra térve el lehet jutni a Remetei-sziklaszoroshoz (Cheile Râmeţului). A Remetei-szoros a hegység legzordabb, legnehezebben megközelíthető hasadékvölgye. Hossza meghaladja a két kilométert, meredek sziklafalainak magassága 150–200 m körüli. A szurdokvölgy bejárása kis vízállás esetén ajánlott, ellenkező esetben több szakaszon vízben kell haladni. Szűk völgyben, meredek erdős hegyoldalak között kanyarog a keskeny út, és áthaladva egy kisebb településen (Valea Mănăstirii) érjük el a csodálatosan vadregényes környezetben épült ortodox apácakolostort. A remetei kolostor régi ortodox templomát a 15. században építették, ám újabban egyes kutatók a régi freskók restaurálása közben, több régi réteget is feltárva, az egyiken állítólag egy 14. századvégi dátumot azonosítottak. A kolostor eldugott, távoli helyének köszönheti szerencsés megmaradását Erdélyben. A kolostor látogatható, értékes falfestményeit érdemes megtekinteni. Az út csak idáig aszfaltozott, tovább kövezett földút vezet. Ezen másfél kilométer után érkezünk a Remete-szorosi menedékházhoz és a mellé épült kis kempinghez. Idáig autóbusszal is el lehet jutni, de a további 3 km-es szakaszon már csak kisebb járművel vagy gyalog lehet közlekedni. Még tovább már csak a kék kereszt és kék háromszög jelzésű ösvény vezet a 4–500 m-re kezdődő sziklabirodalomba, a Remetei-sziklaszorosba. Mielőtt elkalandoznánk a szorosban, érdemes kikérni a tapasztalattal rendelkező helyiek véleményét, ugyanis ha magasabb a patak vízállása, elég veszélyes, de mindenképp csodálatos látvány!

 

 

Összeállította: Minier Csaba