Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Emlékezzünk régiekről

Az érmihályfalvi (Bihar megye) római katolikus egyházközség fájó szívvel búcsúzott októberben Györfi József plébános úrtól, aki tragikus hirtelenséggel, mindössze 52 évesen távozott körünkből. Október 20-án Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mutatta be érte a gyászmisét több paptestvér és a hívek sokaságának jelenlétében. Másnap Fodor József vikárius végezte a temetés szertartását a plébániatemplomban. A temetésen részt vettek a testvéregyházak képviselői. Érmihályfalva lakosainak nevében Nyakó József polgármester búcsúzott, szívhez szóló beszédében megköszönte az elhunyt plébános áldozatos munkáját. A szatmárnémeti temetőbe helyezték örök nyugalomra, onnan várja a feltámadás életre hívó szavát.

A nyári papi áthelyezések őt nem érintették. Az isteni mester azonban egy végleges áthelyezéssel hazahívta őt. Távozása sokakban nagy űrt hagyott, bennem különösen, hisz 15 évig dolgoztunk együtt. Csendes, szűkszavú, befelé forduló alkat volt: inkább a tettek, mint a szavak embere. Azonban – ha a helyzet megkívánta – kemény és határozott tudott lenni. Nagyon sokat tanultam tőle, sokat köszönhetek neki: segítőkészség, szilárd jellem, imádságos élet jellemezte. Egészségét nem kímélve mindhalálig végezte vállalt hivatását, a rá bízott munkát. Az utóbbi időben azonban már fáradt volt. Krisztusi türelemmel hordozta a betegség nehéz keresztjét. Ritkán panaszkodott. Mindig csodáltam tűrőképességét, csendes hallgatását! Erőt a mindennapi szentmisékből merített. Jó pásztor módjára vezette Isten népét az üdvösség útján.

Az egyházközség nagyon sokat köszönhet neki. Az itt eltöltött 19 év alatt rengeteget dolgozott: 1999-ben plébániát építtetett a hívek segítségével. Majd következett a ravatalozó kápolna megépítése a temetőben. A templomba padlócsempét rakatott le, majd következett a templom belső kifestése. Tervei között szerepelt még az elrepedt harang újraöntése és a régi orgona felújíttatása. Ezeket, sajnos, már nem tudta megvalósítani.

Munkájáért és érte magáért adunk hálát a mindenható Istennek. Köszönjük, Györfi atya! Köszönjük a több száz keresztelést, esketést, az elsőáldozók és bérmálkozók lelkiismeretes felkészítését! A sok száz betegnek adott vigasztalást, akiket ő látott el a szentségekkel, és elkísért utolsó útjukra. Köszönjük (köszönöm) a sokszor lelkigyakorlattal is felérő lelki beszélgetéseket, a bátorítást, amikor elbizonytalanodtunk a mindennapi problémák közepette. Mindent köszönünk! Emlékét szívünkben megőrizzük, és Szabó Magdával valljuk: „Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad.”

Emléke legyen áldott, pihenése csendes!