Panoráma
November 24-én Oláh Zoltán, a
gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és papi szeminárium rektora, biblikus
szakember az egyház és a Biblia kapcsolatát mutatta be a kolozsvári Katolikus
Akadémia új ismeretekre vágyó
hallgatóságának. Az előadó annak tudatában állította össze előadását, hogy a laikus
közönség is követni tudja azt, ezért az újabb, a témába vágó szakirodalom
említése mellett egészen alapvető témákat is tárgyalt, mint a Biblia sugalmazottságának
kérdése, a bibliai kánon kialakulása, története, fejlődése, az ószövetségi és
újszövetségi iratok jellege, megírása, fordítása, és mindenekelőtt
természetesen használata, értelmezése. Kitért olyan problematikus helyzetekre
is, mint a katolikus egyházban korábban a bibliaolvasásra felállított tilalom –

ez a képzettséggel nem rendelkező olvasók sokszor félreértésekhez vezető olvasatai
ellen szólt, s azt kívánta elősegíteni, hogy a Biblia keletkezési körülményeit
ismerő magyarázat kísérje a szent szöveg olvasását. Ma ez a tilalom annyira a
múlté, hogy a fiatalabb generáció nem is hiszi el, hogy létezett ilyen. Oláh
Zoltán a következtetései közt is hangsúlyozta, ahogyan a bevezetőben jelezte: a
Biblia Isten szava, de nem a mennyből szállt alá, hanem emberek közreműködésével,
századokon át íródott, egy fejlődési folyamat eredménye; különböző könyvei
különböző történelmi-társadalmi helyzetekben születtek, sőt, még olykor
egymással vitatkozó részek is vannak benne. Ettől teljes, élő és izgalmas, ezért
tud ma is lenyűgöző lenni, kérdéseket intézni olvasójához és válaszokat kínálni
a keresőknek. És pont ezért fontos az a közösség, amely a különböző korok
olvasási és értelmezési kereteit is ismeri, számon tartja. Mert a Biblia a
keresztények számára nem csak egy könyv a sok közül, hanem a könyvek könyve, a
közösségi élet központja és forrása, a liturgia, az istentiszteleti formák,
rítusok kiinduló- és gyűjtő(gyújtó)pontja. Az egyház nem kisajátítja a szent
írásokat, hanem tisztelettel úgy használja őket, hogy azok a közösség
szellemi-lelki javát, építését szolgálják. Kívánatos és örvendetes, ha a nem
vallásos emberek is olvassák a Szentírást. Ám aki nem ismeri az egyes könyvek
történelmi, kulturális hátterét, nagyon egyéni, szubjektív és nem helytálló
értelmezésekbe tévedhet. Aki azonban Oláh Zoltán előadását meghallgatta, ezek
elől immár ki fog térni.