Egy fekete hajú, fekete ruhás lány utat vág magának a vonatról leszálló
tömeg között. Kijut az embersűrűségből, anélkül, hogy megtalálná azt, akit
keresett. Majd hallatszik, ahogy valaki megszólítja, egy edzőruhába öltözött
barnahajú lány. Felismeri. Átkel a síneken, és egymás nyakába borulnak.
Elindulnak együtt, felfele a dombon – a kolostorhoz.
A dombokon túl (După
dealuri, 2012) Cristian Mungiu rendező legújabb alkotása, mely két lány
történetét követi attól a ponttól kezdve, hogy Alina (Cristina Flutur)
megérkezik Németországból látogatóba Voichiţához (Cosmina Stratan), gyermekkori
barátnőjéhez, akivel együtt nőttek fel az árvaházban. Voichiţa megígérte
Alinának, hogy vele megy Németországba, egy pár napig pedig vendégül látja a
kolostorban, ahol jelenleg él jelöltként, és szeretne ő maga is apáca lenni.
Alina érkezése azonban megzavarja a kolostori élet megszokott, nyugodt
légkörét, kiderül, a lány nem vallásos, nagyon rég gyónt utoljára. Alina
idegenül érzi magát itt, és nagyon várja a napok telését, hogy Voichiţával
elmenjenek onnan. De Voichiţa nem hagyná el szívesen a kolostort, itt otthonra
talált, hivatást érez. Ezután Alina egy esti vecsernye közepén megzavarja az
imát, rohama van, rángatózik, az apácák ezért lekötik. Beutalják a
pszichiátriára, viszont az orvos azt javasolja, vigyék vissza a kolostorba,
mert nyugalomra van szüksége. Ottléte gondot jelent az egyébként is anyagi
nehézségekkel küzdő apácáknak, templomukat a püspök még fel sem szentelte.
Alina viselkedése lázadó, újabb rohama van, megpróbálnak neki egy másik helyet
találni, de nincs, ahova menjen. Mivel Voichiţa ragaszkodik hozzá, a
kolostorban marad, de egy újabb zavart viselkedés után belátják, a helyzet
miatt mindenki szenved. Ekkor születik meg az ötlet – a gonosz zaklatása nem
engedi nyugodni Alinát, imádkozzon fölötte a pap (Valeriu Andriuţă), hogy
távozzon belőle a gonosz. A pap nem egyezik ebbe bele, óvakodik, időbe telik,
amíg meggyőzik. Alinát egy deszkához kötözik, a hideg tél közepén a templomban
végzett imádkozásoktól eltekintve egy külön helyiségben tartják. Több nap
eltelik így, anélkül, hogy étkezhetne, majd mikor azt gondolják, már jobban
van, hirtelen összeesik. Kijön a mentő, elviszik a kórházba, Alina azonban már
meghalt. Következik a rendőrségi vizsgálat, a papot, a házfőnöknőt és néhány
apácát magukkal visznek, a városban az autóban várnak a bíróra. A film utolsó
jelenetében azt látjuk, ahogy az autó ablakát felspriccolják sárral, és az
ablaktisztítók kezdik letörölni azt.
2005-ben Tanacuban egy ortodox pap által végrehajtott ördögűzés közben
egy lány meghalt. Később Tatiana Niculescu Bran A tanacui gyónás címmel
tényfeltáró regényt írt erről. A dombokon túl alapja ez a könyv, a
rendező azonban azt nyilatkozta, a két és fél órás film nem a megtörtént esetet
próbálja rekonstruálni. Célja inkább a miérteket keresni, nem válaszokat adni,
nem ítélkezni. Cristian Mungiu filmje két díjat nyert májusban a Cannes-i
Filmfesztiválon: a legjobb forgatókönyv (Cristian Mungiu) és a legjobb női
alakítás (Cosmina Stratan şi Cristina Flutur) díját. A hazai bemutatót október
26-án teltházas mozikban fogadta a közönség, jelenleg az ország különböző
pontjain folynak a vetítések. Az ELLE lapnak adott interjúban Mungiu a
következőket mondta: „Azt hiszem, hogy az összes meggyőződésünk az életben
szükségel időről időre egy re-checket, újraellenőrzést. Rendben, én teszem ezt
régóta, de miért teszem, miért hiszem ezt, miért döntök úgy, hogy így
cselekedjek és ne másként? Vajon a döntéseim a meggyőződéseimből születnek,
vagy nem megemésztett és értelmetlen gondolatok, melyeket mérlegelés nélkül
nyeltem le?”
A dombokon túl mer beszélni egy vitatott témáról anélkül, hogy túlzásokba esne. Bemutatja a szereplők mély hitét, meggyőződéseiket, cselekedeteiknek okait. Senki nem akart rosszat. A film nem látványos, nem akar botrányt kelteni, csupán gondolkodásra, önvizsgálatra hív. Gyakran erre van szükség.
A dombokon túl, román–francia–belga filmdráma, 2012. Rendező: Cristian Mungiu. Szereplők: Cosmina Stratan, Cristina Flutur, Luminiţa Gheorghiu, Ion Sapdaru, Tania Popa, Doru Ana, Andreea Boşneag, Dana Tapalaga, Alina Berzunţeanu, Valeriu Andriuţă.