Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Ady Endre anyai nagyapja Hám János püspök intézője volt 

Pásztor Dániel (1820–1864) református lelkész volt Érmindszenten. Mint fiatal pap megismerkedett a híres szépségű Kabay Rozáliával (1826–1862), a vagyonos, de egyszerű falusi gazdálkodó szülők leányával. Az ismerkedésből szerelem, a szerelemből házasság lett.

Az érmindszenti földbirtokosok nem nézték jó szemmel, hogy a fiatal tiszteletes nem úri portába nősült. Pásztor Mária, Ady Endre édesanyja meséli, hogy apja és a mindszenti földbirtokosok között nem állt helyre a béke, sőt, mind jobban kiéleződött a helyzet, aminek az lett a vége, hogy a tiszteletes orra előtt egy vasárnap bezárták a templom ajtaját. Pásztor Dániel tiszteletes nyomban elment Debrecenbe a püspökhöz, akitől orvoslást kért a rajta esett sérelmen. A püspök felajánlott számára egy kicsi eklézsiát. Pásztor Dániel nem fogadta el az ajánlatot. Ady így jellemzi anyai felmenőit: „Ezen a mi famíliánkon valami fátum ül. Az anyámét értem; nyugtalan emberek voltak valamennyien, ami nem illik se paphoz, se iskolamesterhez, de ők erről nyilván nem tehettek…”. Ez a nyugtalan Pásztor Dániel tiszteletes felutazott Szatmárnémetibe, jelentkezett Hám János püspöknél, és áttért a római katolikus vallásra. Hám János pedig megtette intézőnek a szatmárzsadányi birtokon, amely a huszadik század elején is a jezsuitáké volt.

Hám János halála után konfliktusossá vált Pásztor Dániel munkahelyi helyzete, beköltözött Szatmárnémetibe, és itt a hajdani lelkipásztorból, majd intézőből útbiztos lett. Így került Szatmárnémetibe a Pásztor család, és ezért született itt 1858. július 4-én Pásztor Mária, Ady Endre édesanyja, az „Ides”. A keresztelőt a székesegyházban tartották július 6-án. A keresztapa Gönczy Mihály, a keresztanya Kabay Karolina volt. A keresztelést Bodczy György tisztelendő végezte.

Volt Pásztor Máriának egy testvérbátyja is, Pásztor Lajos, aki apja példájára a papi pályára készült Szatmárnémetiben. Írással is foglalkozott a fiatalember, aztán egy gúnyverse miatt kitették a papneveldéből. Az apa hasztalan próbálkozott Nagyváradon, hogy felvegyék a szemináriumba, nem sikerült. Ekkor Pásztor Lajos beállt katonának. Később öngyilkos lett.

Pásztor Máriának volt egy színésznő húga, Pásztor Ida, ő a színészetbe őrült bele, halála idegbetegsége következménye.

Pásztor Mária négyéves volt, amikor elveszítette édesanyját, és hatesztendős, amikor édesapja is meghalt. Az édesanya, Pásztor Dánielné született Kabay Rozália 36 éves korában halt meg Szatmárnémetiben a Kőhíd utca 140. szám alatti házban, 1862. november 18-án a szentségek felvétele után. Laurenszky Ferenc temette. Ady Endre anyai nagyapja, Pásztor Dániel lelkész, intéző, útbiztos 1864. április 7-én halt meg hirtelen szívszélhűdésben a Kispalád utca 227. szám alatt. A hirtelen rátört halál miatt a szentségeket nem vehette fel. Polátskó János lelkész temette. Ady Endre mindkét anyai nagyszülője Szatmárnémetiben alussza örök álmát a hídon túli római katolikus temetőben. A szülők halála után Mária elkerült Szatmárnémetiből az egyik nagybátyjához, ott élt, amíg férjhez ment Ady Lőrinchez.