Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Fészekmeleg

Beszélgetés a Marosvásárhelyen élő Péter házaspárral 

A vasárnap „az Úr napja, a föltámadás napja, a keresztények napja, a mi napunk” – ezt olvashatjuk a hét hetedik napjáról A Ka­­tolikus Egyház Katekizmusában (1166.). Illő hát, hogy méltó módon megünnepeljük, megszenteljük ezt a napot. Erről kérdeztük a marosvásárhelyi, 27 éve szentségi házasságban élő Péter házaspárt.

Május végén, június elején részt vettetek Milánóban a Családok VII. Világtalálkozóján. Milyen üzenetet hoztatok haza a vasárnap megüléséről az erdélyi családoknak?

Péter Jutka: Többek között arra figyelmeztettek bennünket, hogy ezt a napot bensőségesen, ünnepélyesen üljük meg. Fontos, hogy a vasárnap központi eseménye mindenképpen a szentmise legyen. Igazából ez a nap az Istennel, a barátokkal, a családdal és a jézusi közösséggel való találkozások napja, a kapcsolatok ünnepe kell hogy legyen. Igazi ünnepnap, nem csak szórakozás vagy munkaszüneti nap. Csak akkor tudunk jól ünnepelni, ha jól tudunk dolgozni. A hétköznapok megélése során a napi hajszában ne felejtsük el önmagunkat, hisz ha éjt nappallá téve dolgozunk, anyagi javakban ugyan gazdagodunk, de nem lesz ünnepünk. Hogy mennyire lényeges az ünnep, azt Jézus is alátámasztja azáltal, hogy az első csodáját éppen egy menyegzőn tette.

Péter András: Isten megpihent a hatnapos teremtő munka után, megszentelte, megáldotta a nyugalom napját. Ez számunkra is felhívás arra, hogy gyűljünk össze az ige, az eukarisztikus áldozat köré, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a vasárnap valóban az Úr napja, az egyház napja, az ember, a család, a játék napja legyen. „Ebben a rohanó világban ne veszítsük el az Úr napjának értelmét” – erre figyelmeztetett minket a szentatya.

 Mindezt ti hogyan élitek meg a családban?

P. J.: Arra törekszünk, hogy a vasárnap különleges nap legyen, más, mint a többi. Ezen a napon Isten elé állunk, számot vetünk az elmúlt hétről, erőt kérünk az elkövetkezőre, találkozunk a családunkkal, a barátainkkal, közösségünkkel. Megpróbáljuk igazi ünneppé varázsolni, hogy ne a megszokott fogyasztói társadalom mintájára alakuljon. Már évek óta az év nagy ünnepeit hagyományszerűen üljük meg: a karácsonyt a tágabb családban ünnepeljük, pünkösdkor Csíksomlyóra megyünk, virágvasárnap a Mustármag közösséggel vagyunk együtt, ilyenkor a szentmise megünneplése után közös ebéddel folytatjuk. Azt tapasztaljuk, hogy a jó Isten ott van mellettünk, és jelenlététől a nap megszentelődik.

P. A.: Vasárnap mindig elmegyünk a szentmisére, még akkor is, ha nem vagyunk otthon. Van néhány szabály, amit betartunk: vasárnap soha nem dolgozunk, és mással sem dolgoztatunk, nem megyünk bevásárolni, ünnepélyesebb teríték kerül az asztalra, és együtt ebédelünk. Így szenteljük meg az Úr napját.

Említetted, hogy a vasárnap központi eseménye a szentmise. Számos szülőnek gondot jelent az, hogy miként szerettesse meg gyermekeivel a szentmisét, a liturgiát. Ti mit tettetek ennek érdekében? Néhány jó tanács, ötlet bizonyára sokaknak jól jön…

P. J.: Minket egy fiúgyermekkel ajándékozott meg a jó Isten. Kisgyerekkorában szeretett templomba járni. Talán ez annak is köszönhető, hogy nálunk természetes volt az, hogy „a vasárnap az templom, a templom az vasárnap”. Igyekeztünk a fiunkat úgy nevelni, hogy az Isten legyen a legfontosabb számára. Fontosnak tartottuk a hálás lelkület kialakítását, mindenért hálát adtunk, a kenyérért, az egészségért, a kifestősért.

P. A.: Meg kell fogni a gyermek kezét, és együtt kell menni a szentmisére, így megszokja, és az életének része lesz. Nem erőltetni kell, hanem meg kell szerettetni, segíteni kell abban, hogy jól érezze magát. Ha például hazafelé beszélgetünk vele, játszótérre visszük, délután több időt töltünk együtt, és játszunk vele, jövő vasárnap is kívánkozni fog, mert tudja, hogy utána kellemes dolgokra számíthat.

P. J.: A szülő vállaljon különböző feladatokat a szentmisén, mint például a perselyezés vagy a felolvasás. Ha a gyerek látja, hogy az édesanyja, édesapja a templomban tesz-vesz, ő is jobban fog érdeklődni, aktívabb lesz.