Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A Páll Lajos korondi képzőművész, költő festményeiből szerkesztett, 12 hónapos naptár november 7-i bemutatója a kolozsvári Szent Mihály plébánia nőszövetségének dísztermében az utolsó méltató rendezvény volt a művész életében: két nap múlva súlyos betegség után visszaadta lelkét Teremtőjének. Jövő év tavaszán töltötte volna be a 75. életévét. A mindenható és irgalmas Isten jutalmazza meg az örök élettel, hiszen sok széppel és jóval gazdagította embertársait.

Festményei a népi szokások és hagyományok világába kalauzolnak el, korondi embereket és tájakat örökítenek meg – mondta a munkákról Fábián Mária nőszövetségi elnök. A naptár szerkesztője, Hantz Lám Irén nyugalmazott tanár azt hangsúlyozta: megkapó a művész egyéni képalkotása és színvilága, fél évszázadot felölelő munkássága folyamán nagyon sok téli tájképet festett, ugyanakkor több verseskötet szerzője is, alkotásait és költészetét Erdélyben és Magyarországon egyaránt díjazták.

Páll Lajos életútját „falusfele”, Molnos Lajos újságíró, költő ismertette. Kolozsvári egyetemi szaktanulmányait a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán félbeszakította a történelem: az 1956-os magyarországi forradalom eszméivel való szimpatizálás vádjával letartóztatták, börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult, visszatért Korondra.

A rendezvényen ott volt Katona Mihály, Korond polgármestere is, aki azt hangsúlyozta: megtiszteltetés a község önkormányzata számára, hogy közreműködhetett a naptár megvalósításában. Tőkés Erika, a Stúdium Kiadó vezetője megköszönte a korondi önkormányzatnak és a kolozsvári Szent Mihály plébániának a naptár megjelentetésében, illetve bemutatásában nyújtott hathatós segítségét. A rendezvényen Páll Lajos verseiből Kelemen Csongor színművész és László Kinga egyetemi hallgató adott elő, míg Fodor Lilla mélyhegedűn, Kertész Adél és Zsigmond Ágnes pedig hegedűn játszva fokozták a kulturális élmény hangulatát.