Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Pitypang

A Kheopsz-piramisPiramisok

Ha piramisok kerülnek szóba, akkor főként Egyiptomra és Dél-Amerikára gondolunk, de találhatóak még ilyen építmények Kínában és Európában is. A gízai síkságon, Egyiptomban, Kairó fővárosának a közelében emelkednek a híres-hírhedt egyiptomi királyi piramisok. Nevezetesen a Hufu, Hafré és Menkauré, ismertebb néven a Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz (görög elnevezése). A gízai piramisok közül Hufu, azaz Keopsz fáraó piramisa az ókori világ hét csodájának az egyike. Hufu vagy Keopsz piramisa a kínai nagy fal mellett a legnagyobb ismert ókori építmény. Ugyanakkor az itt látható gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra. Egy oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázol. Könnyű megközelíthetősége miatt e három piramis elsődleges turisztikai célpont. Egyiptom ma is a titkok földje és talán az marad örökké, ahová mindig érdemes elutazni és egy kicsit elmerülni a régmúlt időkben. Becslések szerint Egyiptomban a leletek több mint 70%-a ma is az évezredek homoktakarója alatt fekszik. Ma már egyre kevesebb külföldi kutatót és régészt engednek a piramisok közelébe, ahol komoly kutatómunka folyik. A piramisban egyre több a feltárt járat és akna, de hogy ki építette ezeket és milyen céllal, az a mai napig rejtély maradt. Aki járt már a nagy piramisban, nem felejti el a hely hangulatát. A levegő poros és áporodott, a hely szűk, néhol csak félig hajolva lehet közlekedni. A városból is lenyűgöző a látvány, ahogy a nagy szfinx szomorú, de mégis fenséges pillantásával az örökkévalóság felé tekint. Mögötte a három piramis emelkedik ki a hajnali ködből. Az ókori világ hét csodájából egyedüliként – és legöregebbként – fennmaradt emlékművek már több mint négy és félezer éve őrzik a Nílus bal partját.

Kr. e. 2700 körül kezdtek el az egyiptomi Óbirodalom fáraói piramisokat építeni. A piramisok és a piramisszerű építmények az első emberi civilizációk legérdekesebb alkotásai. Megvizsgálva őket jól látható, hogy különbözőek: különböznek méreteik, anyaguk, mértani kiszámolásuk, díszítésük és természetesen építési koruk. A piramis egy négyzet alapú, gúla formájú építmény. A piramis szó valószínűleg a gúla magasságára vonatkozik. Az egyiptomiak per-em-usznak nevezték, aminek jelentése a ’fölemelkedés helye’. „Ha a várostól 40 stadionnal tovább megyünk, egy sziklás magaslatot találunk, amelyen három piramis van: ezek a királyok sírjai: három tekintélyes közülük, s kettőt ezek közül a világ hét csodája közé számítanak. … Egyik egy kevéssel nagyobb a másiknál. Az oldalaknak kb. a közepén van egy kimozdítható kő: ha ezt kiemeljük, kanyargós folyosó vezet a koporsóig.” (Földy József fordítása Strabontól, a görög geográfus és történésztől)

Néhány adat a legnagyobb piramisokról, elsősorban a legnagyobbról és leghíresebbről, Kheopsz, egyiptomi nyelven Kufu fáraó piramisáról. Történelemkönyveink szerint Kheopsz, a negyedik dinasztia jeles uralkodója, Kr. e. 3100 táján élt. A nagy fáraóról elnevezett piramis a korabeli előkelőségek számára épült temetőváros közepén helyezkedik el.
A gízai nagy piramis, amely Kr. e. 2580–2530 körül épült, 2,5 millió kőtömbből áll, amelyek átlagosan egy köbméteresek és két tonnásak. Vannak ennél jóval nagyobb és nehezebb tömbjei is – néhány tömb eléri a 30–40 tonnát is. A Kheopsz-piramis mai magassága 137,3 méter, oldalai nagyjából 230 méter hosszúak (összehasonlításként: egy tízemeletes panelház nagyjából 35–40 méter magas). A magassága az idők folyamán változott, hiszen külső burkolata is volt a piramisnak, de mára lekopott. Az eredeti magasságot csak becsülni lehet, nagyjából 147–150 méter lehetett. A legelterjedtebb nézet szerint a Kheopsz-piramis nagyjából húsz év alatt készülhetett el. Mivel maga a fáraó nagyjából 23 évet uralkodott, trónra lépése után azonnal el kellett rendelnie majdani síremléke építését. Hérodotosz írásaiban szerepel ez a szám, de ő sem volt kortárs, így nem tudhatta pontosan, csak a szájhagyományra támaszkodhatott. Máskülönben Hérodotosz volt az első nem egyiptomi ember, aki a piramisokról hírt adott, az európaiak tőle értesülhettek a létezésükről. Mark Lehnernek, a Chicagói Egyetem régészének volt egy kísérlete, amellyel megpróbálta kiszámolni az építés időtartamát. Szavai szerint: „… egy munkacsoport, 12 munkás napi 8–9 köbméter sziklát termelt ki. A csoport 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2,5 millió köbméter kitermelését, ez 965 évet jelent. Ha gyorsabban akarunk végezni, több ember kell: 160 munkacsoport, vagyis 1920 ember hat év alatt kifejthette a szükséges mennyiséget. Ahhoz, hogy húsz év alatt felépüljön a piramis, 1212 kőfejtő, 1360 kőszállító és 680 kőrakó emberre van szükség. Ennyi munkaerő egy fáraónak simán a rendelkezésére állhatott.” Az egyiptomi nagy piramisok közelében felfedezett sírok elhelyezkedése megerősíti azt az elméletet, miszerint a gigantikus épületeket nem rabszolgák, hanem szabad munkások építették. A Kheopsz- és a Khefren-piramisoknál talált sírok égetett agyagtéglákból készültek kb. 4500 évvel ezelőtt. Ez az első ilyen lelet a munkássírok 1990-es felfedezése óta. „A sírokat az uralkodó piramisa mellé építették, ami azt jelzi, hogy ezek az emberek semmilyen körülmények között nem lehettek rabszolgák, mert ha rabszolgák lettek volna, nem építhették volna meg sírkamráikat az uralkodóé mellett” – nyilatkozta Zahi Hawass, az ásatást vezető egyik egyiptomi főarcheológus. A Kheopsz- és a Khefren-piramisoknál talált sírok égetett agyagtéglákból készültek, a kormeghatározás szerint 4500 évvel ezelőtt. Ez az első ilyen lelet a munkássírok 1990-es felfedezése óta. A kérdés az, hogy a puha rézszerszámokkal hogyan lehet ilyen mennyiségben megmunkálni a gránittömböket. Aztán ezeket a tömböket hogy tudták szállítani, emelni és beépíteni? Honnan tudták, hogy ezeket a hatalmas építményeket elbírja a homok alatt található gránitmező? És egyáltalán: honnan tudták, hogy a homok alatt gránitmező van? Az egyik leghíresebb gízai piramis a Nagy Piramis, amelyben a régészek nem találtak múmiákat. Maga az építészeti technika is kérdéses még: sok feltételezés van, sok teória. Mi a valóság? Vajon miért épült, mi lehetett a funkciója? Tudósok szerint csillagászati megfigyelőhely volt – egy skót csillagász, Charles Piazzi Smyth szerint a Nagy Piramis nem csak Egyiptom, de az egész világ középpontjában fekszik. Még számtalan kérdésre várunk, de talán sohasem kapunk választ.

 

 

Összeállította: Minier Csaba