Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Könyv

A napokban látott napvilágot Ruha István – élet a hegedű csillagjegyében című monográfiájának magyar nyelvű változata, melynek szerzője Mirela Capătă, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia oktatója, fordítója Nagy-Hintós Diana.

A világhírű hegedűművész a szerző tanítómestere volt, ezzel is magyarázható, hogy doktori dolgozatának témájául választotta példaképének életművét. Dolgozatát (Ruha István, a XX. századi hegedűművészet virtuóza és jelképe mint jelenség) 2011 novemberében magna cum laudae minősítéssel védte meg.

Mirela Capătă jelenségként vizsgálja Ruha István művészi személyiségét, pontos képet rajzol a művész egyéniségéről. Ebben segítik az igényesen összeszedett életrajzi adatok, a zenész és hegedűs pályaívének feltérképezése egészen a komolyzene iránti csodálatáig és az ebből fakadó virtuozitásig.

Ruha Istvánt mint jelenséget a tehetség sokszínű megnyilvánulási formáival hozza összefüggésbe a szerző, amelyeket egész életében megőrzött, nem beszélve a csak rá jellemző muzikalitásról, memóriáról, fizikai alkatáról és pszichikai sajátosságairól, amelyek nélkülözhetetlenek e hangszer műveléséhez – nyomatékosítja Előszó helyett címet viselő méltatásában Adrian Pop zeneakadémiai professzor.

Mirela Capătă megírta, hogy Ruha asszony (a Tordán született Esztergár Julianna Jolán) – akivel együtt a mester két fiúgyermeknek adott életet – kedvessége folytán a családi irattárban hatalmas mennyiségű dokumentumot: plakátot, műsorfüzetet, zenekritikát, hang- vagy videofelvételt talált, amelyeket felleltározott és osztályozott. A családi fényképek vagy koncerteken és kiszállásokon készült felvételek, illetve festmények őrzik elevenen a mester emlékét az egész lakásban. A leginkább élő tanúvallomás viszont az a film, amelyet Selmeczi György készített a Román Televízió magyar adásának Xántusz Gábor rendezésében két évvel Ruha István halála előtt.

A nagykárolyi római katolikus plébánia anyakönyvéből megtudhatjuk, hogy a Ruha család a legrégebbi nagykárolyi magyar családok közé tartozik, már az 1500-as években is említik az egyházi iratok. Ebben a családban született 1931. augusztus 17-én Ruha István András (Pista, azaz Babi), aki a 20. század egyik legragyogóbb hegedűsévé vált. Tehetségét és virtuozitását számtalan hazai és nemzetközi zenei díjjal, valamint rangos kitüntetéssel (Kolozsvár és Nagykároly díszpolgára; A Magyar Köztársaság kiváló művésze; Románia érdemes művésze; Kulturális érdemrend stb.) jutalmazták.

A könyv első fejezete részletesen foglalkozik a gyökerekkel, a gyermekkorral, kitér Ruha szülővárosa, Nagykároly történelmi és kulturális múltjára. Ebben a térségben két nagy költő született: Ady Endre 1877-ben Érmindszenten (22 kilométerre a várostól), majd a hegedű lírikusa, Ruha István. Részletesen bemutatja a Károlyi arisztokrata családot és az általuk letelepített piaristák munkásságának jelentőségét, akik 1727. szeptember 27-én nyitották meg a Piarista Gimnázium kapuit, ahol más vallású fiatalok is ugyanolyan feltételek mellett tanulhattak. E gimnázium padjaiban tanult többek között Ady Endre, Aurel Popp festőművész, Jászi Oszkár szociológus, Simion Bărnuţiu történész és politikus – és Ruha István hegedűművész. Itt kapta zenei műveltéségének és lelki-szellemi kultúrájának alapjait. Ma már kevesen tudják, hogy Ruha István a nagykárolyi piarista atyák segítségével került Kolozsvárra, hogy Kouba Paula és Balog Ferenc hegedűtanároknál tanulhasson.

A gazdagon dokumentált és illusztált kiadványból megismerhetjük a hegedűművész karrierének előzményeit, a tehetség kibontakozását. Külön fejezet foglalkozik a koncertező művész karrierével, egy másikban a tanár és tanítási módszere bontakozik ki.

Ruha István Kolozsváron, életének 73. évében, 2004. szeptember 28-án adta vissza halhatatlan lelkét Teremtőjének. Temetésére két nap múlva került sor a nagykárolyi Szőlő utcai temetőben, egész életében megvallott katolikus hite szerint ott várja a feltámadást.

A könyv kortörténeti és zenetörténeti dokumentum is: az adatok kronológiája és gazdag bibliográfia zárja.

(Charmides Kiadó, Beszterce, 2013)