Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Könyv

Ezzel a címmel látott napvilágot nemrég a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum évkönyve. A szó szoros értelmében hiánypótló kiadványról van szó, hiszen szerkesztői, szerzői arra vállalkoztak, hogy az intézmény utóbbi tíz évének (2010–2012) történetét megörökítsék az utókor számára.

Köszöntőjében dr. Gál László igazgató hangsúlyozta: „Számos esetben kellett és kell újraterveznie útirányát erdélyi magyar nemzetközösségünknek az idők folyamán – amennyiben önmaga tehette ezt a nem éppen barátságos körülmények közepette annak érdekében, hogy megőrizhesse erdélyiként, s ezen belül is dél-erdélyi magyarként önazonosságát. Mindez a törekvés hol békésen, hol ádáz küzdelemmel valósult meg folytonos arányszámbeli apadással […] és napjainkban sincs ez másként… Az új tanügyi törvény, a szekularizálódó társadalom állandó odafigyelést, állandó „újratervezést” követel, hogy oktatási intézményrendszerünk óvodától elemi és gimnáziumi szinteken keresztül a katolikus teoló­giai líceumi (előszeretettel nevezett kisszemináriumi) tagozatig teljes magyar oktatási palettát képezzen, remélhetőleg a hosszú idejű fennmaradás kezességével.”

A tartalmas kötetben alaposan dokumentált tanulmányt olvashatunk Máté Pál tollából Gyulafehérvár és környékének történetéről, az erdélyi püspökség megalapításáról, annak intézményeiről, a városnak a fejedelemség központjaként betöltött szerepéről, műemlékeiről és művelődéséről. Az irodalmi fejezetben (Híres emberek, híres művek) olvasható Karácsony Benő Gyulafehérvárhoz kapcsolódó írása, Ferenczy Miklós Gy. Szabó Bélát idéző méltatása (ezt a művésznek Márton Áron püspökhöz írt levelének fénymásolata egészíti ki), Kovács Mihai pedig az erdélyi irodalom kellőképpen nem ismert és méltatott alakját, Simpf Jánost, a fiatalon elhunyt papköltőt, magyartanárt mutatja be. Dr. Gudor Botond református lelkész, vallás- és történelemtanár értékes tanulmányának témája: Művelődés, társadalom, könyvtár- és akadémiaalapítási törekvések a Gyulafehérvár melletti Hegyalja XVIII. századi történetében, Sipos Ibolya történelemtanár pedig az írott magyar nyelv kezdeteihez kapcsolódó, a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár kincsei között található Gyulafehérvári Sorok (1310-1320) kéziratot elemzi. Az Egyház című fejezetben a könyv ismerteti a gyulafehérvári Szent Mihály római katolikus székesegyházat (Fülöp Sándor Szabolcs), a városban működő szerzetesrendeket (Chinda Péter), Komáromi Attila jogtanácsos pedig kommunista hatalom által államosított és jogtalanul elkobzott ingatlanok romániai helyzetéről számol be. A kimondottan a rangos iskoláról szóló fejezetben dr. Gál László tanár, igazgató A gyulafehérvári katolikus oktatás a kezdetektől a XVIII. századig címmel közöl értékes tanulmányt, dr. Marton József nagyprépost, egyetemi professzor pedig Vorbuchner Adolf gyulafehérvári püspökre emlékezik. Geréd Vilmos karnagy-tanár a kántorképzésről ír, Bakó Botond diák- és tanáréveit idézi fel.

A római katolikus kántoriskolából – ez volt a régi, hivatalos neve a mai teológiai líceumnak – indultak közül Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc pápai káplán, általános érseki helynök, Szász János kanonok, petrozsényi plébános, és nem utolsósorban Korom Imre-György, az iskola jelenlegi lelki vezetője és hittanára vallanak arról, mennyire szívükhöz nőtt a kisszeminárium, és megerősítette őket hivatásukban. Korom Imre-György írja: Köszönöm neked, Gyulafehérvár, valóban Alma Mater – Tápláló Anya voltál és maradsz számomra!

Nagyon őszinte hangvételű és tanulságos interjú (kérdezett Ilyés Lehel) olvasható a kötetben dr. Jakubinyi György érsekkel a főpásztor és a kisszeminárium kapcsolatáról, amelynek címe önmagáért beszél: A bizalom és a szeretet útján a közösség szívébe. Tóth Csabával, az érsekség gazdasági vezetőjével Székely Róbert készített interjút.

Tartalmas összeállítással emlékezik meg továbbá a kiadvány Gróf Majláth Gusztáv Károlyról, az intézmény névadójáról, a diákok püspökéről. Gazdag képgyűjteményt is tartalmaz a kötet az iskola életéből, valamint az elöljárók és tanárok, az elmúlt l0 év osztályainak (végzőseinek) névsora emeli a történelmi dokumentumértékét.