Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 45. szám, 2012. november 4.

Vezércikk


Az emberiség történelmének nincs olyan szakasza, ahol egy adott pontján megállva ne emlékeznénk a régmúlt időkre, a kezdetekre. Kezdetben nem volt csak az időtlen idő, az ember mégis le szerette volna mérni élete tartamát, évei számát, a szerzett tapasztalatok kihatását élete alakulására. A fejlődés, előrehaladás vezette és vezeti az embert. Utak és állomások jelölik meg a célba való eljutását. Nem ilyen egyszerű felismerni a helyes utat és megállót. Lehet, előbb kiszáll az ember, hivatását eldobva magától, mert nem akadálymentes a pályája. Irányt változtatva pályát módosít. Ahol korábban rendezettséget vélt felfedezni, ma fokozottabban a szétszórtság és csalóka fények útvesztőibe kerül. Ilyenkor ideje az emlékezésnek. Honnan indult élete pályája? Mi vezette őt? Milyen célt jelölt ki magának? Fókuszpontjában Isten és a teremtett világ helyezkedik el, ehhez viszonyítja életét, vagy az emberbe veti hitét, leszámol Istennel?

Panoráma


Bizonyára a mennyei sürgés-forgás is leállt három órára, kikönyököltek a mennyország ablakain az ott lakók, hogy gyönyörködjenek a lenti ünnepben, amely október 27-én Sepsiszentgyörgyön a központi templomban és a templomkertben megadatott… Az ünnep első felében a város legrégebbi katolikus templomának, a Szent Józsefről elnevezett Isten háza felszentelésének 110. évére emlékezett az egyházközség a főpásztorral, dr. Jakubinyi György érsekkel az élen, a sepsi-barcasági főesperessel, Haj­du János szentszéki tanácsossal, a templom plébánosával, Szabó Lajos kanonokkal, a papokkal és a hívekkel, a város elöljáróival egyetemben. A szentmise után a templomkertben felszentelték az ülő Márton Áron püspök szobrát, Vargha Mihály alkotását, amely Sántha Csaba öntőmérnök műhelyében készült. Dr. Kovács Kázmér térrendezőnek és Zsók József vállalkozónak köszönhetően így a templom előtti térre Szent István király szobra társaságába Isten szolgája, Márton Áron püspök szobra került, ketten vigyázzák a teret, életpéldájukkal intik magyar népünket.

Panoráma

Az 1980. szeptember 29-én 84 éves korában elhunyt nagy püspök neve nem ismeretlen az erdélyi ember előtt. Az idősebb nemzedékből sokakat ő bérmált, sokan látták őt, hallották beszélni. De mennyire ismerik a legfiatalabbak életét, tanítását, példáját?

Jakubinyi György gyu­lafehérvári érsek így fogalmazott a 2012. augusztus 24–25-én Csík­szent­domokoson megrendezett Márton Áron-konferencia résztvevőihez intézett üzenetében: „Minél jobban megismerjük Isten szolgája, Márton Áron püspök erkölcsi, szellemi és nemzeti nagyságát, annál inkább előmozdítjuk boldoggá avatását is, amelyért minden erdélyi katolikus plébánián a szentmisék végén imádkoznak”. Ennek fényében tart előadást Márton Áronról az érdeklődőknek dr. Kovács Gergely egyházjogász, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora a csíksomlyói kegytemplomban november 4-én fél 12-kor, a nagymise után. Az előadás két téma köré csoportosul. Először megtudhatjuk, mit jelent a boldoggá és szentté avatás, mi a különbség a kettő között, hogyan zajlik jelenleg ez az eljárás. A szentté avatás nem puszta jogi per, és az egyházjogász, a több mint 15 éve a Vatikánban dolgozó gyulafehérvári főegyházmegyés pap szemével nézve mindez sajátos megvilágításba kerül.

Panoráma

Az Egyházi Törvénykönyv 554. kánonjának 2.§, valamint a Zsinati könyv (ZSK) rendelkezéseinek 115–117. pontjai értelmében a papok előzetes megkérdezése után 2007. augusztus 1-jétől ötéves mandátumi időre nevezett ki főespereseket a főegyházmegye vezetője. A mandátumok lejártával új kinevezések szükségesek, ezt a főpásztor a papság megkérdezése után teszi, véleményüket kérve arról, kit tartanak kerületükben alkalmasnak a főesperesi szolgálatra. Valamennyi rekollekciós központban megtörtént ez a konzultáció, a véleménynyilvánítás titkos szavazással történik.

Panoráma

Kontumác népünk nemzeti lelki és gyógyító zarándok szentélye. A kontumáci templom kilátójától körös-körül nézve a teremtő szépségét és életét sugárzó lelkületével tölti el az idelátogatót. Itt csak csendben és áhítattal szabad lépkedni. A határra tekintve a Betlehen Gábor által 1926-ban építtetett vár tűnik fel szemeink előtt. Rom, amely megújulásra vár, mintegy roskadtságából szeretné újból kihúzni magát, és beszélni akar, ahogy Majláth Gusztáv Károly püspök mondta: Intő jel legyen, hogy ne bántsatok. Miről beszél itt a Tatros vizének kanyarulatában? Beszél a gyönyörű, Isten adta világról. Beszél a helytállásról. A történelem zord időszaka térdre kényszerített, elvesztette dicső voltát, de így is beszél a látogatóhoz, a főútról a csonkra tekintőhöz. Beszél, és a kérdések halmazát hozza felszínre. A Vártól jobbra Sáncpataka felől ott a Fináncház, feljebb a Bástya-kert. Onnan a Karenta pataka felé a valamikori redut-sáncvár, ami az 1700-as évek elején épült a tatár és török betörés elleni védekezési pontként.

Panoráma

Romzsa Tódor a munkácsi görögkatolikus egyházmegye boldoga, de nem véletlenül érzik közel magukhoz a szatmári egyházmegye hívei is, hiszen ez utóbbi területén, Nagybocskón született. Élete, áldozata mindannyiunk számára példa lehet. Ezt mondta ki az egyház is, amikor 2001. június 27-én Lembergben II. János Pál pápa boldoggá avatta. Emléknapja október 31-ére esett, ennek alkalmából tekintsük át életútját.

Panoráma

A Vasárnap két héttel korábbi száma ezzel a címmel közölte olvasóival, hogy az egyházközség önállósulása 250. évfordulójának a megünneplésére készül. Az 1762. évet megelőző időszakban a szomszédos Szentlélekhez tartozott, annak volt leányegyházköz­sége.

2012. október 28-án elérkezett a várva várt nap, ünneplőbe öltözött a falu apraja-nagyja, s bűnbánattartással lelkileg is felkészült a jubileumra.
A helyi fúvószenekar hangjai mellett vonult be kereszt alatt a népes papi asszisztencia, egyháztanács és a ministránsok egy csoportja a zsúfolásig megtelt templomba a kint rekedtek sorfala között.

Panoráma

Számos rendezvény, szentmisék, kirándulások, közös együttlétek, szüreti bál, színház és ki tudja még milyen mókák feledtették a Gyulafehérvári Caritas munkatársai az idősekkel a korukkal járó nehézségeket. Több mint 1500 idős ember jelent meg a számukra szervezett programokon, közel 20 helyszínen zajlottak a programok, amelyeket a több megyében működő Családsegítő Szolgálat és az Otthoni Beteggondozás, a marosvásárhelyi Teréz Anya Nappali Foglalkoztató Központ, a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon, valamint a Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában működő Moz­gáskompetencia Fejlesztőköz­pont munkatársai szerveztek. A Har­gita megyei rendezvényeinket Hargita Megye Tanácsa, a Maros és Kovászna megyei rendezvényeket pedig a Gedeon Richter Románia támogatta. Köszönet érte!

Panoráma

Október 26-án, pénteken a gyergyószentmiklósi Szent István plébánián dr. Bodó Márta Hit, kultúra, kommunikáció című interjúkötetét mutatták be, amely a Világhírnév Kiadó Fehér Hollók sorozatában jelent meg. Ferenczi Júlia hitoktató mutatta be a kötet szerzőjét, majd átadta a szót Sarány Istvánnak, a Hargita Népe felelős szerkesztőjének, aki a Szórványtengely mozgalom keretébe tartozó újságírói kezdeményezésről beszélt, azt is érzékeltetve a tömbkatolikus székelységbe tartozó résztvevőkkel, számukra is fontos a szórvány, olyasmit tanulhatnak a szórványban élőktől, amire egyre nagyobb szükségük lehet: a másokkal való együttélést és a másság szorításában a saját értékekhez való okos, szívós hűséget. A csíkszeredai újságíró a székely valóság jó ismerője, saját, a sorozatban megjelent kötetében véreit erre a kopogtató napi valóságra figyelmezteti, és a nosztalgiából a realitásba hívja meg. A Keresztény Szó és a Vasárnap című katolikus lapok főszerkesztője Bartos Ká­roly plébánossal és a hívekkel a katolikus sajtó őket is érintő kérdéseiről beszélgetett a kötetlen és családias találkozón. Ezt követte Márton József tölgyesi plébánosnak a hit éve témájával foglalkozó előadása 

Panoráma

Lelkipásztori napot tartottak a máramarosszigeti esperességen 

Papokat és világiakat, egyháztanácsosokat, a különbö­ző lelkiségi mozgalmak, kö­­zösségek képviselőit gyűjtötte egybe október 27-én a má­ramarosszigeti esperesi kerület lelkipásztori napja a Bor­romeo Szent Károly-templomban. A rendezvény a misszió éve lelki hozadékaira, az abból forrásozó gyakorlati megmutatkozásokra, a tanúságtételre, az evangelizációra irányította a résztvevők figyelmét.

Egy falat a léleknek

• Ha a mindennapi, egyházi, szentségi életünkre vonatkozóan különféle jelenségeket, statisztikákat figyelünk meg, akkor komoly aggodalom tölthet el bennünket. Sajnos a biztató jövő helyett omladozást, hitetlenséget, csupa-csupa fertőt lehet látni.

• A megoldáskeresések panaszkönyvek megírására, ünnepeink drámai kiáltványaira, torzabbnál torzabb, bölcselkedőnél bölcselkedőbb, az emberi képességek vadhajtásaira korlátozódnak. Ideje lenne már belátni, hogy nem azok fogják a megmentést hozni, akik a tragikus látványnak átadják magukat, és ideig való, mulandó látványokban gondolkodnak. Akik így tesznek, azok még csak a felszínen élnek és mozognak.

Útjelző

Ilyen volt és ilyen ma is az a túlzásba vitt sportolás! Már a régi rómaiak is ismerték a helyes és szükséges sport áldását és hasznosságát. Ezért fakadt ajkukról a híres szállóige: „Mens sana in corpore sano!” – „Ép testben ép lélek!”. Egyházunk mindig szívesen nézte és nézi az egészséges sportot. Nincs is semmi kifogása ellene, legalábbis addig, amíg a helyes úton halad. 

A baj ott kezdődik, ha a sport valamiféle valláspótlékká vagy bálványimádássá válik sokak életében. Szent vallásunk is akarja, hogy az ember teste egyenesen álljon, legyen tiszta, érezze magát üdének, ragyogjon az egészségtől. Örül a józan testedzésnek. Hadd tornázzon, sportoljon a mai fiatalság. Hiszen a munkához, edzésekhez, önfegyelemhez szokott test a lélek legjobb munkatársa. Az ilyen testet könnyebben lehet fegyelmezni. Az elpuhultság, a kényelem vagy az ellanyhulás mindig a lélek kárát okozza. Ezért tornázott naponta Márton Áron püspök, és sportolt II. János Pál pápa is. És sokan mások!

Levelek Kubából

Ha az ember Havannából a Rincon nevű faluba el akar érni, igen korán fel kell kelnie ahhoz, hogy legalább fél 10-ig odaérjen. Marisol testvérrel fél 7-kor indultunk. Előbb felszálltunk egy zsúfolt buszra. Ezzel nagy nehezen másfél óra alatt kiértünk a város szélére. Az izgalmas rész azonban itt kezdődött, mert innen már nincs rendes buszjárat, tehát kocsival mehet tovább az ember, persze ennek megvan az ára is, mert a szabad piac működik. A testvér előbb az autóstoppal próbálkozott, de mivel ez nem működött, más lehetőség után kellett néznünk. A választék: vannak kb. nyolchelyes lovas kocsik, illetve kéthelyes triciklik. Mi végül egy nyitott kisbuszra – amit itt camionetának neveznekszálltunk fel. A végállomás, egyben utunk célja, a Santuario Nacional de San Lázaro tíz percen belül feltűnt előttünk.

Hírek, hirdetések

Szent Cecília-orgonakoncertek Kolozsváron

Novemberben az egyházzene és zenészek védőszentjének, Szent Cecíliának a tiszteletére az orgonakoncert-sorozat VIII. évadja kezdődik. A kolozsvári Szent Mihály-templom 18. századi Johannes Hahn-orgonáján több mint fél évezred muzsikája csendül fel novemberben hétfőn esténként 7 órától. A hangversenyekre a belépés ingyenes, az önkéntes adományokat az orgona-együttes javítására fordítják. November 5-én este 7 órától Miklós Noémi koncertezik. A koncertsorozat második meghívottja Oana Maria Bran, akit november 12-én hallgathat meg a zeneszerető közönség. (Potyó István)