Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 44. szám, 2016. október 30.

Mindenszentek ünnepe a már rövidülő nappalok, a növekedő sötétség idejére, az ősz végére, tél kezdetére esik. A növekvő sötétség ellen jó eszköz a tűz-, illetve a gyertyagyújtás. A kereszténység terjedése az ünnep kialakulásakor még folyamatban volt, már voltak elkötelezett, kipróbált keresztény közösségek, és még éltek, különösen az északi, északnyugati tájakon, a korábbi hagyományok. Ezek „megkeresztelése” a kereszténység egyik okos húzása volt: a pogány, ez esetben kelta ünnepet bevonták keresztény mázzal és tartalommal. Így megmaradtak a felvonulások, és ahol korábban szokás volt, ott az egyházvezetés megtartotta például azt, hogy az emberek beöltözzenek: szenteknek, angyaloknak, ördögöknek. A kelták, akiknél pont ez időre esett egy korábbi ünnepük, folytatták a régi hagyományaikat, így aztán a szokások összevegyültek. Az viszont minden hagyományban egyértelmű, hogy a megholtakra, ezek közt kiemelten saját elhunyt szeretteinkre emlékezünk. A holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtunk a sírokon, otthonokban, imát mondanak, misére mennek, a temetőben virággal díszítik a sírokat. Nem csak a kelta hagyományban szövődtek népi szokások az ünnep köré: a magyar néphagyomány is számos hiedelmet ismer. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítették az asztalt. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, s míg szól a harang, hazalátogatnak egykori otthonukba – ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A lámpás, gyertya gyújtásának célja e népi hiedelemvilág szerint, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak sírjukba, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni, feldíszíteni is ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükön. A bukovinai magyarok még ennivalót is vittek a temetőbe, a sír mellé. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.

Panoráma

A kispapok beöltözése

A beöltözés és admisszió szertartásában vették fel október 23-án, vasárnap a gyulafehérvári székesegyházban a diakónus- és papjelöltek sorába a harmadéves kispapokat: Bartók Csaba-Szilveszter (Kézdivásárhely, Boldog Özséb plébánia), Bustya Roland-Csaba (Marosvásárhely, Keresztelő Szent János plébánia), Daly Attila (Nagybánya, Szentháromság plébánia), Demeter István (Csíkszentimre), Kerekes Péter-Miklós (Csíktaploca), Küsmődi Csongor-Ignác (Ditró), László Zsolt (Csíkszentimre), Lechli Arnold (Szatmárnémeti, Szent Család plébánia), Miklós Szilárd (Segesvár) és Olasz Béla (Máréfalva).

A központi papsággal közösen bemutatott szentmisén Jakubinyi György érsek homíliájában kiemelte a reverenda viselésének fontosságát, és felhívta a kispapok figyelmét annak jelentésére. Buzdította a papokat arra, hogy viselésével tegyenek tanúságot Krisztusról, akinek tanúi és követei az emberek előtt, hiszen a reverenda viselése hitvallás, amely megőriz bennünket Istennek. Ezért a neve tiszteletre méltó ruha.

Panoráma

A Romániai Máltai Szeretetszolgálat jubileuma

Kolozsváron ünnepelte fenn­állásának huszonötödik évfordulóját a Romániai Máltai Szeretetszolgálat. Az október 22-én tartott ünnepség szentmisével kezdődött, amelyet Jakubinyi György érsek celebrált a környékbeli és a szeretetszolgálatot támogató papokkal közösen a Szent Mihály-templomban. Az ünnepségre kül- és belföldről mintegy kétszáz vendég érkezett, a máltaiak elöljárói, romániai képviselői, a lovagrend női és férfi tagjai, a hazai kirendeltségek munkatársai és az önkéntesek.

Panoráma

Fotó: VerbumTudományos teológiai konferencia Gyulafehérváron

Miközben a protestáns világ a reformáció évfordulójának megünneplésére nagyszabású ünnepségekkel készül, Gyulafehérváron Catholice reformare címmel a fejedelemség korának erdélyi katolikus egyházáról rendeztek nemzetközi teológiai konferenciát. Marton József egyháztörténész (aki Diósi Dávid vicerektorral együtt a főszervező volt) az előkészületekről elmondta: másfél évvel ezelőtt gondolta végig, miről is kellene szót ejteni, s akkor kérte fel az előadókat is, akiknek így volt idejük felkészülni, a téma különböző mozzanatait alaposan megvizsgálni, akár új adatokat is gyűjteni.

Panoráma

In memoriam – október: 1849 és 1956

Igazán ünnepi élményben volt részük azoknak, akik részt vettek október 19-én a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében tartott megemlékezésen. Boér Ferenc színművész előadása átélhetővé tette az 1948–49-es forradalom és szabadságharc, valamint 1956 eseményeit. Azonban ez a délután jóval több volt, mint a múlt megidézése. Kiállás a humánum, az emberi minőség és a hősiesség mellett. A történelmi tények az irodalmi szövegek kíséretében érzelmi többletet kaptak, bizonyítván azt is, hogy az irodalom nem csak valamiféle dísz, fűszer, szép kifejezés, hanem mélyen a valósághoz, életünk sorsfordító eseményeihez kötődik. Sőt általa mutatkozik meg, kap formát az, amiben élünk: a valóság.

Panoráma

A józsefvárosi plébánia Te­mesvár és az egyházmegye egyik legrégebbi egyházközsége. 1775-ben szentelték fel mai temp­lomát. A nagy múlt ellenére a plébánia nem rendelkezett önálló plébániaépülettel. 2016-ban a kö­zel 250 éves plébániatemplom szomszédságában Szilvágyi Zsolt plébános kezdeményezésére felépült a je­lenkor igényeinek megfelelő plé­bániaközpont. Az épületben közösségi termek, irodák, lel­kész­lakások és vendégszobák kapnak helyet. Az új épületet október 22-én áldotta meg és szentelte fel Roos Márton temesvári me­gyéspüspök az egyházközség híveinek és az egyházmegye papjainak jelenlétében.

Panoráma

Bíró László családreferens püspök, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke Ferenc pápa Amoris Laetitia kezdetű, a családban megélt szeretetről szóló apostoli buzdítását mutatta be a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye papjainak október 17-én, hétfőn a csíksomlyói Jakab Antal-házban. A rendezvényt a főegyházmegyei családpasztorációs munkacsoport szervezte.

Magyar nyelvterületen az apostoli buzdítás egyik leghozzáértőbb tolmácsolója Bíró László, akit már több évtizedes kapcsolat és barátság fűz az erdélyi családokhoz. A gyulafehérvári családpasztorációs szolgálat egyik leghűségesebb támogatója, aki ezúttal is vállalta, hogy bemutatja az új szentszéki megnyilatkozást a főegyházmegye különböző területeiről érkezett mintegy harminc lelkipásztornak.

Panoráma

Bibliodrámás lelkigyakorlat házaspároknak

Isten ingyenes és feltétel nélküli megtapasztalására hívta a résztvevőket Csíksomlyóra a Családpasztorációs Központ által meghirdetett lelkigyakorlat. Előre lehetett tudni, hogy ez nem tömegrendezvény, hanem inkább meghitt elvonulás a pároknak: egymással és Istennel.

Vezetésére Keresztes Zoltán gyergyói plébánost kérték fel, aki társául Sánta Editet hívta be a párokkal való munkába. A plébános szerint a „prédikált” lelkigyakorla­tok során is nagyon sok szép és jó gondolat fogalmazódhat meg, melyeken a lelkigyakorlatozó elmélkedik, esetenként álmélkodik, le is jegyzi magának a legfontosabbakat, de egy idő után még azt is elfelejti, hogy hová tette a jegyzeteit. A bibliodráma ettől eltérően az ember kreativitására, testi-lelki-szellemi képességeire, gesztusaira, mimikájára, hangjára, mozgására, észlelésére és érzékelésére, fantáziájára és játékosságára épít, ezeket egyre jobban kibontakoztatva közeledik a Szentírás teljes emberi valónkat megszólító képeihez, szimbólumaihoz, jeleneteihez, eseményeihez, az élet igéjének aktív befogadójává tesz.

Panoráma

Főegyházmegyei biblianap Kézdivásárhelyen 

A Bibliát olvasva/hallgatva kibontakozik előttünk „Isten dallama”. Az évente más-más helyen megszervezett biblianap idén október 15-én, Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Otthonban volt. Ott hangzott el a bevezetőben a megfogalmazás: Isten Igéje = Isten dallama. Az idei bibliás napon is megtörtént a Biblia „trónra emelése” valóságosan, de szimbolikus értelemben is. Ez szimbolikus vallási gesztus, hiszen Isten Igéje alakítja mindennapi életünket is. De hogy mennyire, az a kapott kegyelmeken kívül rajtunk is múlik. Ennek a rendkívüli napnak emberi értelmet megvilágító jellegét markánsan meghatározta a meghívott vendég előadó, dr. Székely János püspök két rendhagyó előadása. Az első előadás ószövetségi, a második újszövetségi eseményt dolgozott fel, nevezetesen Jákob történetét (Teremtés könyve), valamint a passiót (Márk evangéliuma).

Egy falat a léleknek
  • Naponta, sőt minden percben próbának van alávetve a keresztény ember életszentsége. Ha keresztény ember nincs próbának alávetve, akkor ez azt is jelenti, hogy nincs is életszentsége, vagyis nincs, amit próba alá lehetne vetni.
  • A szentség elsősorban kegyelem, ami Istentől jön. Először is be kell fogadni, helyet kell adni Istennek és az ő ajándékának. 
  • Az alázattal elfogadott isteni ajándék olyan, ami mindig megmutatkozik, különösen a próbatételek ideje alatti tettekre váltással.

Hírek, hirdetések

A BBTE Római Katolikus Teológia Kara fennállásának 20. évében nemzetközi szakmai konferenciát szervez Teológia a társadalomért címmel. Az esemény 2016. november 11–13. között Kolozsváron lesz a BBTE központi épületében és a Teológia Kar Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti székhelyén.

A konferencián való részvétel ingyenes, a szervezők kérik, hogy aki szeretne részt venni, előre regisztráljon a Római Katolikus Teológia Kar honlapján és facebook-oldalán elérhető elektronikus űrlap kitöltésével és elküldésével: www.rocateo.ubbcluj.ro vagy www.facebook.com/rocateo