Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Fodor György felvételeiGondviselésszerű, hogy a családról szóló rendkívüli püspöki szinódus lezárása után alig egy héttel Kolozsvár szívében a számos érdeklődő a hit és a házasság egymásra hatásáról hallhatta a nemzetközileg elismert pap-pszichológus, Szentmártoni Mihály Dél­vidékről származó és Rómában élő jezsuita professzor gondolatait – fogalmazta meg köszöntőjében Kovács Sándor főes­peres-plébános.

Az egyetemi berkekben, a pszichológus-teológus konferencián megtartott, tudományos előadásai után Szent­már­toni professzor humoros, könnyed lelkipásztori stílusának adott teret október 25-én, szombaton délután a Szent Mihály plébánia Nőszövetségének dísztermében, ahol számos példával szemléltette sok éves tapasztalatából származó tudását. 

Ideális, tökéletes, szent család nincs, a hit pedig nem varázseszköz – ha valaki csupán az előadásnak csupán ezt a két, kezdő kijelentését hallotta volna, túlzottan realista, netán pesszimista előadóra gondolhatna. Ám a hallgatóság gyakran felnevetve, az elhangzottakban saját tapasztalatait is felismerve haladt együtt az előadóval a házasélet három szakaszának szemlélésében, és a végére bizonyára mindenki meggyőződött a jezsuita pszichológus alaptéziséről: a személyes, megélt hit fontos szerepet tölt be a családi életben, és ez a szerep közvetett. Péter apostol második levelét idézve mutatott rá Szentmártoni arra, miként lesz a hitből a házasságot jól élhetővé, széppé tevő szeretet. A gyümölcsfa hasonlatát alkalmazva a hitet a gyökérhez, a szeretetet a gyümölcshöz hasonlíthatjuk.

A párkapcsolat első fázisa az ismerkedés és a házasság első éveinek szakasza. Az egymással életszövetségre lépő két személy ebben az időszakban megtapasztalhatja, hogy a házasság szentségének köteléke felülmúlja kettejük kompetenciáját, kapcsolatukba belép Isten, és így az h árom személyből álló szövetséggé lesz. Gyökössy Endrét idézve, ketten hármasban lesznek, és ez fogódzót jelenthet kritikus helyzetekben is. A szentségi házasság hivatás, a mennyben kötik meg, és a földön teljesítik be. Ugyanakkor felelősséget hordoz magában: felelősséget egymással és a megalapított családdal szemben. Végül pedig hűséget kér, örök hűséget, amelyet az Örökkévalónak esküsznek a párok. Ebben az első szakaszban fontos megegyezni a család közös vallásos tevékenységeiről is.

A második szakaszt az első gyerek megszületésétől számítják. Az előadó néhány frappánsan megfogalmazott gyereknevelési elvvel is segítségére volt a teremben ülő szülőknek, nagyszülőknek. A gyerekkel való kapcsolat azonban már születése előtt kezdődik, és ezért fontos arra is figyelni, hogy feltétel nélküli szeretettel várja őt a család, nem ragaszkodva a gyerek nemével kapcsolatos előzetes vágyához sem. Továbbá figyelembe venni, hogy a név is meghatározza bizonyos szinten a gyereket, és különösen azt tudatosítani, hogy az újszülött nem játék baba; senkinek sincs joga a gyerekre, mert ő Isten ajándéka, akinek saját életútja van, amelyen a szülő csak elkíséri és segíti őt. Ebben a szakaszban a hit szerepe a a családi erények elindításában, fenntartásában nyilvánul meg különösképpen. Fontos a családban gyakorolni a három „varázsszót” – kérem, köszönöm, bocsánat – és a hozzájuk kötődő erényeket: az igazságosságot, a tiszteletet, a megajándékozottság tudatát, az alázatot, az önmagunkból való kilépést. A cél, hogy a családban mindenki azzá lehessen, akivé Isten teremtette.

Az időskor szakaszában a hit segít a múlttal való megbékélésben, annak begyakorlásában, hogy a múltat ne átkozzuk vagy sirassuk, hanem egyre inkább áldjuk, vallva, hogy minden kegyelem, szeretet és ajándék.

Az előadást követő szentmise homíliájában a jezsuita vendég a szeretet három arcára: az odahajlásra, a felelősségre és a feltétel nélküli elfogadásban megnyilvánuló gyengédségre hívta fel a figyelmet.