Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Az idei rendezvény mottója: Közös kultúra, közös sors – szépség, ünnepi hangulat és történelmi emlékek Erdély fővárosában, az idén 700 éves Kolozsvárott, szervezők: a Dialógus Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Határtalan Kultúra-program munkatársai. A kolozsvári zsidó közösség ötszáz éves múltra tekint vissza: egy 1840-es törvény nyomán telepedhettek le a városban, s a gyorsan gyarapodó közösség 1887-ben épített zsinagógát magának. Az 1941. évi népszámlálás 16 ezer lélekről számolt be. A zsidók létszáma az elhurcolás nyomán jelentősen megcsappant, még akkor is, ha volt, aki túlélte a náci diktatúrát, hazatért a haláltáborból. S bár nagyon sokan hagyták el az országot a kommunista diktatúra éveiben is, Kolozsváron ma is van zsidó hitközség, amely főleg magyarul beszélő tagokból áll.

Az október 13–16. között másodszor megszervezett kolozsvári zsidó kulturális napok főszervezője, a MAZSIHISZ munkatársa, a budapesti Deák Andrea is kitért arra, hogy a kolozsvári zsidók maradéka ma is magyarnak vallja magát, a hitközségben ma is szinte mindenki magyarul beszél, itt lehet igazán érezni, mennyire nem lehet szétválasztani egymástól a magyarságot és a zsidóságot, a közös múltat és az erre épülő jövőt.A háromnapos ünnepségsorozat a ma is használt neológ zsinagógában kezdődött hazai és magyarországi közéleti személyiségek, politikusok és hitközségi képviselők jelenlétében. A vendégeket Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte. A megszólaló közéleti személyiségek közt volt Latorcai Csaba, a magyarországi kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki az emlékezetkultúráról beszélt, és megemlékezett a nehéz időkben zsidókat mentő Járosi Andor evangélikus esperesről és Márton Áron püspökről.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke többek között a magyar és a zsidó kultúra összefüggéseiről beszélt. Márton Áron szavait ajánlotta mindenkinek a figyelmébe: „A 21. század arculatát az az irányzat fogja alakítani, amely magas erkölcsi igényekkel jön, a hamissággal az igazságot állítja szembe, és a gyűlöletet a szeretettel igyekszik legyőzni”. Nincs egészen tegnap címmel előadásukhoz erdélyi és máramarosi zsidó népköltésből válogattak Nagy Noémi Krisztina népdalénekes, Laczkó Vass Róbert színművész, Szép András zongora- és Szép Bálint hegedűművész. A szövegeket Kányádi Sándor fordította. Péntek este a Gauditorium koncertezett a zsinagógából lett Tranzit Házban. Gidó Attila történész a kolozsvári zsidó közösség  virágzásáról, jogfosztásáról, a gettóról és a megsemmisítéséről, majd a túlélők hazatéréséről beszélt.

(lakmusz)