Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 43. szám, 2016. október 23.

Interjú

(folytatás előző lapszámunkból) 

Ferencesként a dési, a marosvásárhelyi, a vajdahunyadi, a kolozsvári, a brassói, a kaplonyi és a csíksomlyói kolostor lakójaként szolgálta Erdélyben és a Partiumban élő híveket. Visszatekintve, hogyan látja ezeknek az embereknek a hétköznapi életvilágát és vallási életét?

Igen, az eltelt húszéves ferences élet alatt, ha beleszámítjuk a magyarországi tartózkodásomat, az egyéves szécsényi noviciátust és a kétéves szegedi szolgálatot is, a jelenlegi hellyel együtt tíz kolostorban éltem. Természetesen mindegyik helynek megvolt és megvan a maga sajátossága, jó és rossz oldala. Nagyon sokféle-fajta, a társadalom szinte minden rétegéhez és osztályához tartozó emberrel találkozhattam. Sokaknál örömmel tapasztaltam, hogy életükben összhang van a hétköznapok és a vasárnapok között, vagyis hogy életüket a személyes, élő hit fogja össze, irányítja és formálja. Jó volt és jó látni, hogy ezeknek az embereknek az egyéni és családi életvitele derűs, szép és kiegyensúlyozott. Rájuk mindig lehetett és lehet számítani. Ők azok, akik odaállnak az egyház és a szükségben lévő embertársuk mellé is. Másoknál szomorúan tapasztaltam, hogy életükben a hétköznapok elválnak a vasárnapoktól, a hitélet a mindennapi élettől, az istenes az Isten nélküli élettől, és úgy tűnt, hogy mindezt látszólag „jól” össze tudták egyeztetni. Megdöbbentő volt látni, hogy náluk mennyire összefér a napi ima, a rendszeres templomba járás, a szentségek vétele a felebaráttal vagy akár a családtaggal tartott „örök” haraggal, a másokkal szembeni állandó áskálódással, a rosszindulatú pletykával, a szívet-lelket mérgező irigységgel. Elkeserítő volt, hogy ezeknek az embereknek a személyes és a családi életét az állandó borúlátás, boldogtalanság árnyékolja be, és a másokkal szembeni rosszhiszeműség jellemzi, miközben az evangélium, a boldogító örömhír birtokosainak vallják magukat.

Nemrég egy ismerősömnél vendégeskedtem. Az egyik alkalommal, amikor este valamilyen okból nem volt otthon, egy hosszú fröccsel kiültem a ház elé, mely az erdő szélén, egy patak partján feküdt. Egyszer csak a félhomályban arra lettem figyelmes, hogy két őzike tőlem nem messze jóízűen harapdálja az estharmatos füvet. S amikor magam elé bámultam, a patakban csillogó pisztrángok tűntek fel a szemem előtt.

Kortyoltam a fröccsömet, s hirtelen a „víz” árasztotta el egész gondolatvilágomat.

Egy nap leforgása alatt ugyanabban a halmazállapotban – folyékony, de hány változatban jelent meg életemben:

– felkelés után ivóvízként – hiszen minden reggel éhgyomorra megiszom egy nagy pohárral;

– ott volt tisztálkodáskor mosdóvízként a fürdőszobában;

– várt szenteltvízként a templom bejáratánál;

– ízesítve, de szintén folyékonyan reggeli után tea alakjában;

– napközben, fürdés alkalmával a tóban gyógyvízként ápolt;

– s most este itt van szódavízként a fröccsben, harmatcseppként a fűszálon és folyóvízként a patakban.

Panoráma

A Gyulafehérvári Papi Szemináriumba látogatott október 14-én Enrico dal Covolo, a Pápai Lateráni Egyetem püspök-rektora, aki latin nyelvű szentmisét celebrált az intézet tanári karával, majd előadást tartott Ferenc pápa Laudato si! kezdetű enciklikájáról és a kispapok kérdéseire válaszolt. A tanárokkal folytatott egyeztetés után meglátogatta a Szent Mihály-katedrálist és a Battyháneum könyvtárat. Enrico dal Covolo 1950. október 5-én született, 2010-től a Pápai Lateráni Egyetem püspök-rektora. 1979-ben, 29 évesen szentelték pappá Milánóban. Szaléziánus szerzetes, patrológus, a Pápai Tudományos Akadémia tagja, a Hittani Kongregáció és a Kléruskongregáció szaktanácsadója.

Ez a kiemelkedő esemény a hagyományos, idén október 13–15. között zajlott szüret idején történt, amelynek során a szeminaristák az érsekség 14 hektáron elterülő szőlősét szüretelték. A rangos találkozást követően mi, kispapok folytattuk munkájukat a szőlősben, az ősi menetrendhez igazodva, hogy begyűjthessük az ősrégi szőlőtőkék termését, melyből később a Vinum liturgicum, vagyis a misebor érlelődik. A háromnapos közösségépítő, kötelezettségtréningen minden kispap részt vett, összesen 59-en, nyolc végzős a présházban, 50-en pedig a munkamagiszter irányításával a szabadban. „A gyulafehérvári vár és a város közelében emelkedik a sajátos mikroklímájú Rózsamál domb.

Panoráma

A temesvári Polgármesteri Hivatal jubileumi rendezvénysorozatot szervezett: A Dóm téren megtekinthető volt a Medievalum kiállítás, ahol fegyvereket, lovagi öltözeteket, középkori hangszereket, kínzóeszközöket láthattak az érdeklődők. A Szabadság téren 18. századi kosztümös és harci bemutatót tartottak. A Savoyai Jenő utcában emlékeztek meg a herceg 300 esztendővel korábban történt győzelmes temesvári bevonulásáról. A ház falán két emléktáblát is lelepleztek Savoyai Jenő herceg tiszteletére. A jubileumi rendezvénysorozat idején, október 14-én és 15-én nemzetközi tudományos ülésszakot szerveztek a Román Akadémia temesvári székházában Temesvár 1716–2016. Egy európai történet címmel.

Panoráma

Az idei rendezvény mottója: Közös kultúra, közös sors – szépség, ünnepi hangulat és történelmi emlékek Erdély fővárosában, az idén 700 éves Kolozsvárott, szervezők: a Dialógus Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Határtalan Kultúra-program munkatársai. A kolozsvári zsidó közösség ötszáz éves múltra tekint vissza: egy 1840-es törvény nyomán telepedhettek le a városban, s a gyorsan gyarapodó közösség 1887-ben épített zsinagógát magának. Az 1941. évi népszámlálás 16 ezer lélekről számolt be. A zsidók létszáma az elhurcolás nyomán jelentősen megcsappant, még akkor is, ha volt, aki túlélte a náci diktatúrát, hazatért a haláltáborból. S bár nagyon sokan hagyták el az országot a kommunista diktatúra éveiben is, Kolozsváron ma is van zsidó hitközség, amely főleg magyarul beszélő tagokból áll.

Panoráma

Az ünnepségek utolsó napján, vasárnap, a Szent Mihály-templom bejárata melletti Márton Áron-szobor előtt a kolozsvári zsidó hitközség tisztelgő elnöke, Schwartz Róbert, Csulák Péter magyar konzul és számos hívő jelenlétében emlékeztek. Laczkó Vass Róbert színművész idézte a főpap szavait. Kovács Sándor főesperes-plébános beszédében emlékeztetett arra, hogy 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templom szószékén hangzott el az a figyelmeztető, tiltakozó beszéd, amely a zsidók megsemmisítését célzó intézkedések és haláltáborok ellen szólt.

Panoráma

Neves magyarországi kutatók osztották meg tudásukat a hallgatósággalA reneszánsz Itália fellegvárának tekintett Firenze soha akkora hatást nem gyakorolt a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye életére, mint Andrea Scolari püspök idején (1409–1426), aki befolyásos üzleti kapcsolatokkal rendelkező firenzeiként maga is kiterjedt mecénási munkát végzett a Zsigmond-kori Magyarországon. Ezt a gazdag nagyváradi reneszánsz tárgyi és szellemi örökséget dolgozta fel az egyházmegye történetével foglalkozó konferenciasorozat idei nagyváradi ülésszaka: Andrea Scolari váradi püspök és a humanizmus kezdetei Magyarországon címmel.

Panoráma

115. évfordulóját ünnepelte a temesvár-gyárvárosi katolikus templom. 1901. ok­tóber 13-án szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tisz­teletére.

A búcsús szentmisét dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püs­pök celebrálta. Prédikációjában Máriának népünk életében betöltött szerepéről beszélt: „a Szűz­anyát a magyarok mellett más nemzetek is kiemelten tisz­telik. Amikor Máriához fohász­ko­dunk, kérjük, hogy segítsen min­ket igazi közösséggé válni, mert annak tagjai egymást támogat­ják, szeretetben jó kapcsolatokat alakítanak ki egymással”. Soltész Miklós, az Emberi Erő­­források Mi­nisz­téri­u­mának ál­lamtitkára örömét fejezte ki: „Csodálatos, hogy bár ez a templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett fel, mégis román, német és más nemzetiségek itt otthonra leltek ebben a templomban”. Szerinte a Millenniumi templomban megvalósultak Márton Áron püspök gondolatai: „ha több kölcsönös tisztelet volna bennünk egymás iránt. Ha népünk többi csoportjait is őszinte nyíltszívűséggel tudnánk nézni…, az emberiség szeméből sok könny, szívéből sok gyűlölet kiszikkadna.”

Panoráma

Maros kerületi ifjúsági találkozó 

Első alkalommal tartották meg a Maros kerületi ifjúsági csoportok találkozóját, mely az Egységben érte! nevet kapta. Az október 15-én tartott találkozó azt a célt szolgálta, hogy a körzeti plébániai ifjúsági csoportok megismerjék egymást és együttműködésre invitálja az egymáshoz közel lévő csoportokat. A helyszín Marosvásárhely lett a központi és könnyen elérhető helyzete miatt. Pontosabban a Marosvásárhelyi Szent Család plébánia biztosította a helyszínt Szénégető István plébánosnak köszönhetően.

Panoráma

A csíkszeredai Erőss Zsolt Sportaréna adott otthont az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás (EKKM) XIII. országos találkozójának. Az október 8-án lezajlott rendezvény szervezését a helyi Búzamag közösség vállalta, az esemény mottóját Máté evangéliumából választották: „Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,14). A több mint ezer résztvevő jelenlétében Fülöp Magdolna szociális testvér és Szénégető István plébános tanításaikkal rávilágítottak arra, hogy keresztényként mindannyiunknak küldetésünk van, ugyanezt emelte ki prédikációjában Tamás József segédpüspök is.

Ezt követte a gelencei Bétel ificsoport pantomim-előadása, amelyben kiemelték a mai emberre leselkedő kísértéseket, amelyek „megkötözik”, foglyul ejtik a kelepcébe besétálót, de arra is rámutattak, hogy van, aki elvágja a kötelékeket, kiszabadítson a gonosz fogságából. Szépen kidolgozott, hiteles produkciójukban a közösség megtartóerejét is kihangsúlyozták.

Egy falat a léleknek
  • Isten szeretetének a mértéke a mérték nélküli szeretet.
  • Istennek az irántunk való szeretete teremtő szeretet. Isten azt kezdi szeretni, ami nincs, és ezért lettünk. Életbe hívott, de nem csak, hanem új élettel ajándékoz meg minket.
  • Mi azt szeretjük, aki van, aki öröktől fogva van, és aki által létezik minden.
  • Isten szeretete minden értelmet meghalad, de el lehet fogadni. Ez valójában a kereszténység lényege, vagyis Krisztus szeretete, ami megmutatkozik a kereszten.

Hírek, hirdetések

Keresem az utam – hivatástisztázó hétvége

Az idén májusban Désen megrendezett Keresem az utam elnevezésű hivatástisztázó hétvége november 11–13. között az Esztelneki Ferences Kolostorban folytatódik. Pantea Tibor kolozsvári ferences házfőnök, dr. Orbán Szabolcs tartományfőnök és szervezőcsapatuk ezúttal is az olyan hivatásukat kereső és tisztázni vágyó fiatalokat hív a háromszéki lelkinapokra, akik meg vannak győződve, hogy van egy Istentől kapott rendeltetésük, aminek felismeréséhez, illetve megszilárdításához szükségük van az elcsendesedésre, a lelki irányításra, a témáról szóló közös elmélkedésre.