Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 42. szám, 2015. október 18.

Az öné, a tied, kedves Olvasó. Meg az enyém. A miénk.

Missziós vasárnapon talán távoli országokban élő, más bőrszínű és
kultúrájú emberekre gondolunk, és azokra – főleg papokra és szerze­te­sekre –, akik vállalva az idegenséget, elviszik hozzájuk a kereszténységet. Talán mondunk egy fohászt értük, és még a perselybe is dobunk néhány lejt, aztán hátradőlhetünk: legalább ezzel nincs több dolgunk. Pedig a feladat valóban a miénk is, anélkül, hogy távolra utaznánk. Elég, ha úgy élünk, hogy a környezetünk megérezze a világunkba beletestesült, velünk teljes sorsközösséget vállaló és életet adó Isten szeretetét. Küldetésünk az Örömhír továbbadására vonatkozik, szóval, de főleg tettel, életünkkel.
 

Európán kívül én csak Kamerunban éltem, és ott is csak hat hónapot. Mielőtt odautaztam volna, azt hittem, sok más európaihoz hasonlóan, hogy értem valamelyest az afrikaiakat. Három hónap ottlét után rájöttem: még csak fogalmam sincs a lényegről, hat hónap után megtudtam: nem is fogom megérteni soha ezt az annyira más világot, de nem is azt kell tennem. Ott, akkor a szívembe véstem: feladatom nem az, hogy megérteni véljem (közeli vagy távoli) embertársaim életmódját, és esetleg tanácsokat osztogassak nekik a kereszténység megélésére vonatkozóan, hanem hogy – amint Krisztus is tette – osztozzam életükben, és közben misztériumként, az isteni teremtés titkaiként, tisztelettel tekintsek rájuk, majd pedig abban segítsek, hogy saját útjukat találják meg a Megváltóhoz. Csak közegteremtő, kedvcsináló, segítő lehetek ebben a folyamatban, ami viszont feladatnak, kihívásnak egyáltalán nem kevés. Számomra elsősorban ez a misszió. A többi részletkérdés. Az ön számára, a te számodra? 

Panoráma

Vatikáni vendég a szerzetesi elöljárók országos találkozóján 

Az országban élő 42 női és 12 férfi szerzetesi közösség elöljáróinak éves gyűlését október 7–10. között tartották a luncani-i (Bákó melletti) karmelita kolostorban. A találkozó egy megkezdett hároméves ciklus második lépcsője: a reflexió ideje volt a percepció (észlelés) – reflexió – akció sorozat keretében.

A három év alatt a szerzetesi közösségek elöljárói arra keresik a választ, hogyan tudnak jobban megfelelni a helyi egyház szükségleteinek anélkül, hogy szem elől tévesztenék a saját identitásukat és a karizmájukból fakadó küldetésüket. Florentin Crihălmeanu, a szerzetesi életért felelős kolozsvári görögkatolikus püspök rávilágított arra, hogy ez a reflexiós út ugyanaz, amit az emmauszi tanítványok jártak be: emlékezés – identitás – küldetés.

Panoráma

Holló László, Máthé András, Gyárfás Marianne és Tamási ZsoltA nagy jogász, politikus, közgazdász, az erdélyi közélet egyik legmeghatározóbb személyisége, Gyárfás Ele­mér hálálának 70. évfordulója alkalmából Kolozsváron október 9–11. között emlékkonferenciát tartottak. Gyárfás Elemér a két világháború között 1931-től az Erdélyi Római Katholikus Státus, majd 1932-től a Gyulafehérvári Latin Szertartású Katholikus Egyházmegye Tanácsa névre átkeresztelt intézmény világi elnöki tisztségét töltötte be. Jelentős egyházi tevékenységet fejtett ki, de mellette kisebbségpolitikai szerepeket is vállalt. Gyárfás Elemér 1945. október 4-én hunyt el Bukarestben. Márton Áron – amint Marton József egyháztörténész, professzor felidézte – így fogalmazott halála után: „megfáradt, pihenésre váró teste fölé idegen hant borul. ... az sem adatott meg, hogy koporsója fölött a búcsúimádságot elmondhassuk.”

Panoráma

A belvárosi Szent József templomban október 11-én, a vasárnap déli szentmisét az öregekért, betegekért ajánlották fel. A szentmisét Szabó Lajos kanonok-plébános mutatta be, Kocsis Károly segédlelkész és Márkus András szentszéki tanácsos a gyóntatásban és a szentségek kiszolgáltatásában segédkeztek. Sok meghívót küldtek ki, így a hideg, rossz idő ellenére zsúfolásig telt a templom.

Panoráma

Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök jóvoltából az október 7-ei audiencián csupán 8–10 méterre volt az oltártól a csíkszépvízi kórus. Eredetileg Tamás József püspöknek is csoporttal kellett volna tartania, de sajnos különböző okok miatt nem tudta vállalni az utat. Mivel a kérésben az ő neve is szerepelt, amikor a szentatya a csoporthoz ért, az ő nevével kezdte a köszöntést: „Szeretettel köszöntöm a zarándokokat, akik Budapestről és Gyulafehérvárról érkeztek Tamás József segédpüspök kíséretében. Isten éltessen! – mondta a szentatya magyarul. – Különösen is köszöntöm a szépvízi kórus karmesterét és tagjait. Kedves testvéreim, Holnap üljük meg a Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ő közbenjárását kérve szívből adom kedves mindannyiotokra apostoli áldásomat!” Erre a kórus tagjai nagy tapssal és örömujjongással reagáltak. Talán ez volt eddig a kórus számára a legnagyobb élmény…

Panoráma

A Romániai Magyar Pax Romana idei találkozóját Tus­nádfürdőn tartották október 1–4. között. Az érdeklődők Erdély minden tájáról érkeztek, és a bécsi Pax Romana vezetője, Sólyomváry Ilona is eljött.

A nyitó szentmise után Olosz Erzsébet, a RMPR szervezet alelnöke köszöntötte a jelenlevőket, röviden bemutatva a szervezet történetét, szerepét, küldetését egyházi és társadalmi életünkben, aláhúzva ennek a katolikus értelmiségi mozgalomnak az országos szintű kommunikációs feladatát. Albert Tibor, a tusnádfürdői polgármester, szívélyesen üdvözölte a jelenlévőket, ismertette a helység rövid történetét, a lakosság jelenlegi állapotát, összetételét, kifejezte örömét, hogy a RMPR a tanulmányi napok helyszínéül Tusnádfürdőt választotta.

Panoráma

Másodjára tartották meg a szeben-fogaras-erzsébetvárosi főesperesi kerületben a hagyományteremtő szándékkal létrehívott rózsafüzér-társulatok találkozóját október 10-én. A medgyesi találkozóra a főesperesi kerületekből több mint százan érkeztek a szebeni-belvárosi és teréziánumi, a fogarasi, a szentágotai, a bolyai, a vízaknai, a kiskapusi és a segesvári plébániákról.

Panoráma

Családi napot tartottak a csíkszeredai Szent Ágoston plébánián október 10-én. A Szent Ágoston plébánia, a Gyula­fehérvári Caritas Családsegítő Szolgálata, valamint a Jó irány családos közösség által szervezett program témája a Családi párbeszédek volt.

Panoráma

Önkéntesképzés volt Gyer­gyószentmiklóson a Gyulafehérvári Főegyházmegye Csa­ládpasztorációs irodájának szervezésében október 2–4. között. A 2010 óta működő, Boldogabb Családokért iskolai program célkitűzése a család és a házasság védelmezése, erősítése, valamint a diákok önismeretének, önértékelésének, kommunikációs és kon­f­liktusmegoldási képességének fejlesztése, személyiségük kibontakozásának elősegítése, a felelősségteljes döntéshozatal támogatása, továbbá az egészséges életmóddal és harmonikus családi élettel kapcsolatos ismereteik, tapasztalataik elmélyítése.

Panoráma

Az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás 12. országos találkozóját október 10-én, a kézdivásárhelyi Sportcsarnokban tartották. A lelki nap mottóját az Apostolok Cselekedeteiből választották: „Beteltek Szentlélekkel és bátran hirdették Isten igéjét.” (ApCsel 4,31b). Az eseményre körülbelül ezerkétszáz résztvevő gyűlt össze Erdély különböző pontjairól.

A rendezvény jó alkalom volt a személyes találkozásokra, de az Erdély több régiójában létező közösségek egymásra találására is. Ennek az öröme szűrődött át az előcsarnokban zajló beszélgetésekből, a vendégeket fogadók öleléséből, az Isten dicsérete során magasba emelt, majd a béke jeleként összekulcsolt kezekből.

Egy falat a léleknek
  • Vannak, akik azzal védekeznek, hogy nincs idejük imádkozni, mert annyira el vannak foglalva. Kérdezem: Valóban? Vajon nem csupán védekezés az egész, amely mögött rejtett pökhendiség van? Lehet, hogy az illető nem tud szüntelen imádkozni, de mégis lenne ideje az imádságra.
  • A jót cselekvés nem zárja ki az imát, mint ahogy az ima sem a jó cselekvést, hanem a kettő kölcsönönösen feltételezi egymást. Az ima minőségibbé teszi jó cselekvést, s az ilyen cselekvés hitvalló cselekvéssé lesz.
  • Valójában minden földi dolognak az imádságot kellene szolgálnia. Ezért az összeszedett lelkületű ember kerüli mindazt, ami haszontalan és nincs az imádságos lélek hasznára.

Pitypang

Barangolás Erdélyben (7. rész)

Hátszeg felől utazunk Petrozsény felé a Zsil-völgyében. A Petrozsényi-medencét körülölelő táj, a szurdokvölgyek és a feléjük magasodó Páring-hegység jelenti a csúcsot, mely az amatőr hegymászók kedvenc helye. A Zsil-folyó Erdélyben, a Déli-Kárpátokban, a Vulkán-hegységből ered, egyike azon kevés vízfolyásoknak, amelyek a Kárpát-medencében erednek, de nem a medencében érik el a Dunát. A tervek szerint tovább kívánják fejleszteni és népszerűsíteni a Zsil Völgye Nemzeti Parkot. A valamivel több mint 11 ezer hektáron elterülő park több kisebb természetvédelmi területet felölelve 2006-ban vált az EU-védnökség alatt működő Natura 2000 rendszer részévé. Azóta inkább a rajta átvezető 66A országút építése kapcsán került az újságok címoldalára. Idén tavasszal viszont a Nemzeti Park vezetőségének sikerült elnyernie egy jelentős értékű támogatást az Európai Vidékfejlesztési Alaptól. Elkerítenék azt a pár tíz hektárnyi érintetlen erdőt, amely európai viszonylatban egyedivé teszi a Zsil völgyét. Petrozsényből csodás tájak kíséretében jutunk el Obarsia Lotruluiig. Innen az útvonal akár a Transzalpina csodás kacskaringós útjaira vagy Szászsebes (Sebes Alba) felé vezet.

Hírek, hirdetések

1980-ban, éppen 35 éve alkotta meg Luká­csovits Magda festőművész a székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyi ravatalozó Krisztus feltámadása című hármas falképét. Ugyanakkor a végtisztességtétel eme hajlékát az általa tervezett liturgikus berendezéssel temetői kápolnává alakította. A munkára Bálint Lajos akkori főesperes kérte fel, aki 1991-től a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke volt és öt évvel ezelőtt halt meg. Az évfordulók alkalmával október 24-én, szombaton Székelyudvarhelyen főpásztori szentmise, életmű-kiállítás megnyitása, album- és könyvbemutató lesz. A rendezvénysorozat fővédnöke Tamás József segédpüspök, védnöke Urbán János, Erik ferences testvér, érseki helynök.