Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Aktuális

A reméltnél is többen gyűltek össze október 11-én du. 6 órától a Román Akadémia római székhelyének dísztermében, hogy Márton Áron emlékét felidézzék. Az olasz nyelvű emlékestet – Márton Áron boldoggá avatása posztulátorának kezdeményezésére és Jakubinyi György érsek támogatásával – közösen szervezte Románia Szentszéki Nagykövetsége és a Kultúra Pápai Tanácsa (a Vatikán kultuszminisztériuma).

A Vatikán és a Római Kúria intézményeinek magas rangú képviselői, a Szentszékhez akkreditált nagykövetek és nemzetközi szervezetek munkatársai, a római kultúrintézmények, a kultúra képviselői, boldoggá avatási ügyek posztulátorai, Rómában szolgálatot teljesítő és élő papok, szeminaristák, nővérek és érdeklődők töltötték meg a termet.

Az egybegyűlteket Mihai Bărbulescu, az Accademia di Romania igazgatója, korábban kolozsvári egyetemi tanár köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy helyet adhat az Isten szolgájára, Márton Áronra való megemlékezésnek, majd átadta a szót Kovács Gergelynek, Márton Áron boldoggá avatási ügye posztulátorának, aki az est moderátori szerepét töltötte be.


Ma délelőtt a Szentatya ünnepi szentmise keretében nyitotta meg a hit évét, és ideálisan kapcsolódik hozza a ma esti megemlékezés, hiszen utolsó körlevelében Márton Áron így fogalmaz: »Szeretett Híveim, mint főpásztorotok elsősorban a hitet akartam megerősíteni lelketekben, és a hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül« (1980. május 15.)”, mondta Kovács Gergely, majd Románia szentszéki nagykövetét, Bogdan Tătaru-Cazabant kérte a mikrofonhoz.

A nagykövet méltatta Márton Áron kimagasló személyiségét, aki erdélyi magyar katolikus püspökként mindenki számára példa volt vallásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül. Felidézte Márton Áron szavait: „A hívő embernek Isten gyermekét és saját testvérét kell meglátnia minden embertársában, akkor is, ha másképpen gondolkozik, mint ő, más nyelvet beszél és talán másak a vágyai és célkitűzései”. A nemzeti szocializmus fojtó szorításában, a kommunista diktatúra embertelenségében, a szenvedés hosszú útján mindvégig szilárdan állt és nem szűnt meg remélni. Márton Áron szerény volt, szenvedését nem foglalta naplóba, még csak nem is beszélt róla. A nagykövet Martin Buber gondolatát idézte: „Isten ott lakozik, ahová beengedik”, és arra buzdított, merítsünk abból a lelki gazdagságból, amelyet azoktól tanulhatunk, akik a gonoszt szemtől szembe megtapasztalták.

Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke egyenesen a napokban zajló püspöki szinódus munkálatairól érkezett. Felidézte, hogy kerek 50 évvel ezelőtt, 1962. október 11-én, a Szent Péter téren szem- és fültanúja volt XXIII. János pápa emlékezetes beszédének, a II. vatikáni zsinat megnyitásának. Személyes visszaemlékezései Márton Áronhoz is elvezették, hiszen, amint elmondta, 1971. október 13-án a püspöki szinóduson hallhatta felszólalni az idős püspököt, ahol ő maga szinódusi munkatársként vett részt. Egy olyan világban, ahol folyamatosan nemcsak találkoznak, hanem ütköznek is a kultúrák, eligazítóak Márton Áron szavai: „Vallom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, amelyeknek alapján minden igaz embernek találkozniok kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hat-hétféle szertartás szerint imádják Istent, de van a krisztusi evangéliumnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, hogy különféle ellentétek összhangba olvadjanak fel és a testvéri együttműködés útját egyengessék”.

Kovács Gergely folytatta a bíboros által idézett Márton Áron-i gondolatot: „Ígérem, püspökké szentelésemnek ezen a felejthetetlen ünnepnapján, hogy ezekkel a történelmi adottságokkal számot vetek, amint azt a múltban is tettem, a sorsközösségnek ezt a szavát megfogadom és az együtthaladás útját egyengetem. Minden küzdő emberben testvéremet akarom látni és amennyire segítségükre tudok lenni, leszek és terhüket vállaimra venni igyekszem”, és a sorsközösség, az együtt haladás e Márton Árontól való gondolatával adta át a szót Magyarország szentszéki nagykövetének, Győriványi Gábornak.

Márton Áron erkölcsi nagyságát kiemelve a nagykövet rámutatott, hogy a nagy püspök minden körülmény között s minden erővel az igazságot kereste és védelmezte. Olyan tekintéllyel bírt, nevének olyan ereje volt, hogy a Magyarországon megalapított Márton Áron Társaság megfigyelését, a nemrég kutatható archívumok tanúsága szerint, a titkosszolgálat még 1989-ben is prioritásnak tartotta. A Márton Áron által 1946-ban megfogalmazott s napjainkra is érvényes szavainak idézésével zárta gondolatait: „A demokrácia azért a legnehezebb társadalomrendező elv, mert magas erkölcsi követelményeket állít fel, mind a vezetőkkel, mind a vezetettekkel szemben. (...) A jövő század arculatát az az irányzat fogja alakítani, amely magas erkölcsi igényekkel jön, a hamissággal az igazságot állítja szembe, a gyűlöletet szeretettel igyekszik legyőzni, és a bosszúálló szándékra nagylelkűséggel válaszol.”

Ezután a Cristian Amza által rendezett és olasz felirattal ellátott Márton Áron: püspök a keresztúton című, 30 perces dokumentumfilmet tekintették meg. Ahogy Kovács Gergely kiemelte: külön értéke a filmnek, hogy nem egyházi megbízásra vagy a gyulafehérvári érsekség felkérésére készült, hanem a román közszolgálati televízió mutatta be abban a sorozatban, amelyet olyanoknak szenteltek, akik a kommunista diktatúrával szemben álltak, neki ellenálltak.

A megemlékezés záró mozzanata és egyben az azt szintézisbe foglaló kiemelkedő momentuma Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszéde volt a dokumentumfilm megtekintése után. A közönség nagy érdeklődéssel követte a személyes emlékek felidézésében gazdag tanúságtételt. A szavaknak hitelességet kölcsönzött a szabad fogalmazás, amely kiemelten közvetlenné és élővé tette a közönséggel való kapcsolatot. Márton Áron harmadik utódja kihangsúlyozta, hogy boldog emlékű előde élő vértanú, aki – bár szabadon bocsátottak hatévi börtön után – élete végéig a kereszt hősies, csendes és alázatos hordozója maradt. Soha nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra. Isten törvényeiben s az egyház ügyeiben alkudozást nem ismerek, ismételte mindig határozottan. Az érsek elmesélte, hogy 1971. október 25-én akkor Rómában tanuló társaival együtt egy fénykép erejéig jelen lehetett, amikor VI. Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Márton Áront. A pápa a püspökre mutatott és azt mondta: „Engedelmeskedjetek püspökötöknek, mert szent”. A felidézett személyes emlékek beszédesen illusztrálták Márton Áron emberi nagyságát, józanságát, azt a szeretetet, amelyet minden körülmény között, még a legnehezebb testi s lelki gyötrelmek közepette is mindig tanúsított. Jakubinyi érsek beszédét II. János Pál pápa szavaival zárta, aki így jellemezte Márton Áront:„Integerrimus Domini famulus nullis parcens laboribus nullisque doloribus”, vagyis az Úr feddhetetlen szolgája, aki nem futamodott meg sem a munkától, sem a szenvedéstől.

Az est végén Kovács Gergely köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették a Márton Áronról való méltó római megemlékezést. Befejezésképpen arra kérte a jelenlévőket, közösen imádkozzák el az imát Márton Áron boldoggá avatásáért, felidézve előtte Boldog II. János Pál szavait, aki az 1980. október 1-jei általános kihallgatáson ezt mondta: „Tegnap érkezett a hír Romániából, hogy msgr. Márton Áront, Gyulafehérvár volt püspökét az Atya hazaszólította. A 80 évesnél idősebb tiszteletreméltó főpásztor több mint 40 éven át kormányozta kiterjedt egyházmegyéjét, Istenbe vetett nagy bizalommal és lelki nyugalommal nézve szembe rendkívül nehéz időszakokkal is. Áldott marad emléke, rendkívüli jósága, lángoló apostoli buzgósága, valamint Péter székével való bensőséges s állhatatos egysége miatt. Tegnap, mihelyt megtudtam Márton püspök halálhírét, azonnal arra kértem a szinódusi atyákat, hogy velem együtt imádkozzanak a megboldogult főpásztorért és az egész Romániában élő Egyházért.”

A megemlékezés végén állófogadásra hívta a jelenlévőket Jakubinyi György érsek, ahol többek között tepertős pogácsa és kürtöskalács is szerepelt a kínálatban. Az állófogadás a megemlékezés ideális meghosszabbításává vált, ahol Márton Ároni szellemében alakultak közvetlen és meleg hangú beszélgetések.

Márton Áronról magyar nyelvű szentmisében is megemlékeznek. Október 16-án reggel 8 órától a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnában bemutatandó eukarisztikus áldozatot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek főcelebrálásával tartják.