Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Útjelző

(V. parancsolat, 16. rész) 

Nemcsak testi, hanem lelki gyilkosság is van. Önmagunk és mások ellen. Hogy hogyan vélekedett mások lelki életének kioltásáról Jézus, azt a Szentírás világosan elénk tárja: „Aki megbotránkoztat egyet is e kisdedek közül, aki énbennem hisz, jobb lett volna annak, ha malomkövet kötöttek volna a nyakára és a tenger mélyébe dobják!” (Mt 18,6).

Az általunk elkövetett bűn mások lelki élete ellen a megbotránkoztatás. Jézus ezt ítéli el halálos komolysággal. Kisdedek alatt nemcsak a gyermekeket értette, hanem a kor szokása szerint az ártatlan és tiszta szívű embert is. Vagyis aki az Istennel egyesült, kegyelmi életet élő vagy ártatlan embert bűnös életének példájával eltérít az erények útjáról – akár szóval, tettel vagy mulasztással –, az ilyennek jobb lett volna a világra sem születnie. Mást megbotránkoztatni annyit jelent, mint őt is a bűnre tanítani, késztetni. Bűnbe rántani. Bűntársat csinálni magának vagy másoknak.

Botrány alatt olyan szavakat, beszédet, tetteket vagy a jó megtevésének elmulasztását értjük, ami miatt mások joggal megütközhetnek, és ezért ők is bűnbe eshetnek. Nem az a botrány, amin mások csodálkoznak. A gyermek sem csodálkozik apja-anyja káromkodásán, hanem azonnal utánozza, megtanulja.

Botrányt okoz, aki az utcán, a munkahelyen, lakásán részegen jár-kel, mások előtt erkölcstelen vicceket, beszédeket folytat. Aki nyíltan ilyet tesz gyermekei vagy mások előtt. Aki hangosan káromkodik. Aki parázna filmeket, képet, könyveket, drogot tart, és azt másoknak is odaadja. Aki erkölcstelen színdarabokat ad elő. Aki tüntetően megszegi a pénteki böjtöt, vagy másokkal is megszegeti. Aki saját hibáján kívül vasárnap is dolgozik, kirándulni megy, s elhanyagolja a szentmisét. Aki a hitigazságokat nyíltan kigúnyolja. Aki mások előtt vagy a média útján a papot, püspököt, pápát rágalmazza vagy lejáratja. Aki nem rendezi házasságát – pedig tehetné –, és élettársi kapcsolatban él. Aki elhanyagolja gyermekei megkeresztelését. Aki nem kéri a katolikus temetést. Aki nyilvános haragot tart, s ez kitudódik.

Az ilyen és ehhez hasonló cselekedetek által alkalmat adunk másoknak, hogy ők is hasonlóan tegyenek. A mi botlásunkat ők is kövessék el. Az emberek pedig szívesen utánozzák a rossz példát is. A botrányokozó ember olyan, mint aki gödröt ás, amelybe nemcsak maga, hanem mások is könnyen beleeshetnek. Ezért bűn a felebaráti szeretet ellen is. Mert aki mások előtt vallástan dolgokat beszél, akik ezt hallgatják, hitetlenekké válhatnak. Aki mindig csak erkölcstelenségről beszél, ilyet tesz, néz, ír, terjeszt, akik erre felfigyelnek, maguk is elzüllhetnek. A részeges vagy zugivó példáján keresztül másokat is akarva-akaratlanul erre tanít, buzdít.

Botránkozásnak hívjuk azt a felháborodást is, amelyet bennünk a nyílt rosszaság okoz. Ennek egyik fajtája a farizeusi botrány. Ilyenkor a botránkozó ember rosszindulatán ütközünk meg. Ilyenek voltak Jézus korában a farizeusok, akik Jézus legnemesebb cselekedetein is felháborodtak.

A farizeusi botrány ma is előfordul népünk körében. Például amikor álirgalomból beteg hozzátartozóikhoz nem hívnak papot, nehogy megijedjen szegény, hogy meg kell halnia! Aztán meghal szentségek nélkül. Amikor ezt a pap szóvá teszi, akkor felháborodnak, botránkoznak, hogy mi köze ehhez. Vagy amikor a magyar nép egységéért a pap nyíltan kifejezi nemtetszését az új pártalapítóknak. Akkor ezek és követőik nyíltan ellene fordulnak, izgatnak, lejáratásán dolgoznak, botránkoznak. Az ilyen farizeusi botránnyal sohasem szabad törődni.

Még szomorúbb az, amikor valaki a másiknak bűnös dolgot tanácsol. Menj abortuszra, hazudd ezt, lopd el, gyújtsd fel, öld meg, áruld el, ne békülj ki, ne menj a misére, rágalmazd meg stb. Ezek bizony jóvátételt követelő bűnök, legtöbbször súlyosak. Feloldozást akkor kaphatunk alóluk, ha jóvátesszük, amennyire lehetséges. Legtöbbször ez abszurdum.

A botránkoztatás végső formája az, amikor a másikat megtanítja a bűnre, vagy arra csábítja. A mai fiatalság nagy veszedelembe kerülhet diszkóban, mert ez is lehet a paráznaság melegágya.

Ahogyan a mérges kígyót senki sem tartja keblén, hanem menekül előle, úgy kell ezt tennünk azok elől is, akik a bűnre akarnak csábítani. A kígyó csak a testet marja meg, de a csábító és a botránkoztató a lelken ejt sebet, s dönthet bárkit az örök kárhozatba.

Vegyük komolyan mi is a lelkünket, de a másokét is. Felelünk egymásért. Senki nem megy egyedül a mennyországba, de a pokolba sem. Elkíséri mindkét helyre jó vagy bűnös környezete.

Ne feledjük el, hogy mások lelkének tönkretételéért még a saját lelkiismeretünk is ellenünk fordul. Kérjük Istent, hogy őrizzen meg minket attól, hogy miattunk valaki vagy valakik az örök kárhozatra jussanak. Segítsen, hogy tőlünk mások soha ne tanuljanak rosszat vagy bűnt, hanem mindig csak jót. Akit igazán szeretünk, annak lelkét is meg kell mentenünk. Hiszen a jó példa is mindig vonz.