Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Kitekintő

Szent Erzsébet nyomában Sárospatakon 

Napjainkban, amikor a személyi és közösségi autonómia, illetve az egyetemes szolidaritás olthatatlan vágyában és hiányának szorongató feszültségében élünk, Erzsébet személye valóságos ragyogó irányító csillag, amely kiárasztja fényét az egész világra – mondta Ternyák Csaba egri érsek.

Szent Erzsébet szellemi és lelki öröksége híd emberek és nemzetek között. Mindössze huszonnégy évet élt, de azt úgy, hogy tisztelete halálát követően rövid idő alatt egész Európában – és nem csak – elterjedt. Férjét szerető, a szegényeket támogató, eredete, valamint társadalmi rangja és házassága által szerzett kényelme helyett a lelki gazdagságot kereső sugárzó személyisége mindenki számára megragadó. Személye a szolidaritás, a tevékeny felebaráti szeretet egyetemes jelképévé vált.

Sárospatakon született 805 esztendővel ezelőtt, 1207-ben. A vártemplom tőszomszédságában feltárták 1964-ben egy 9. századi körkápolna (körtemplom), az Árpád-kori királyi kápolna falait, ahol Erzsébetet megkeresztelték. A királynői udvarház ennek közelében a mai plébánia épületének és a Szent Erzsébet-ház területén volt, ezt a kúriát választotta Gertrudis királyné harmadik gyereke, Erzsébet szülőhelyéül.

Szent Erzsébet tiszteletére épült a vidék legnagyobb gótikus temploma, a kassai székesegyház is, impozáns szárnyas oltárán Szent Erzsébet szobrával és tizenkét táblaképén a szentünk életéből vett jelenetekkel. Napjainkban a királynői kúria helyén a Szent Erzsébet-ház található (korábban iskolaépület), ahol a kommunista börtön poklát is megszenvedett Kuklay Antal római katolikus pap és művészettörténész által létrehozott Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, valamint a Sárospataki Árpád-házi Szent Erzsébet történelmi társaság kiállítása, könyvtára és információszolgálata (együttesen az egri főegyházmegye intézménye) őrzi és ápolja a város nagy szülöttjének emlékét és fogadja a zarándokokat. Az épület bejáratánál Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján elhelyezett emléktáblán olvashatjuk: „1207–2007. e háznak, az 1917-ben épült római katolikus fiúiskolának a telkén állott az Árpád-házi királynék udvarháza, amelyben 1207-ben Szent Erzsébet született”.

A Szent Erzsébet-házzal szembeni plébániatemplom falán emléktábla hirdeti, hogy ugyancsak ebből az alkalomból XVI. Benedek pápa 2007. október 19-én basilica minor címmel ékesítette fel a sárospataki plébániatemplomot.

Amint Kecskés Attila kanonok, plébános, Abaúj-Zemplén kerületi főesperes elmondta, Ausztriában, az admonti apátsághoz tartozó egyik plébánián találtak meg egy ereklyetartót, üveghengerében csontszilánkkal, pergamenfelirattal, valamint egy brokátdarabbal Szent Erzsébet köntöséből. Pálos Frigyes hatvani prépostnak sikerült meggyőznie a bencés szerzeteseket, hogy ajándékozzák az ereklyét a sárospataki templomnak, s így Erzsébet másodszor is (ez alkalommal jelképesen) visszatérhessen szülőföldjére. Ugyanis Erzsébet férjével, Lajos gróffal első gyereke születése után fél évvel lóháton hazalátogatott. Ezt a jelenetet örökítette meg a sárospataki templom előtt felállított bronz szoborcsoportban Varga Imre. Szent Erzsébetről nevezték el a patakiak a Rákóczi-vár egyik utcáját, és őt ábrázolja a várkápolna gyönyörű oltárképe, Franz Eybl alkotása – mondta Kuklay Antal, a Szent Erzsébet-ház művészettörténész alapítója.

Erzsébetet IX. Gergely pápa 1235 pünkösdjén avatta szentté Perugiában. A magyar néphagyomány pünkösdölője máig őrzi a középkori misztériumjátékok emlékét, amelyekben két fiatal – a pünkösdi királynő és király – évről évre eljátssza Erzsébet és Lajos történetét. E szokást felelevenítve a sárospatakiak pünkösdvasárnap történelmi menetben járják végig a város utcáit korhű öltözetben, miközben megelevenítik Szent Erzsébet életének egy-egy jelenetét. Pünkösdhétfőn pedig főpapi szentmise keretében ereklyés körmenetet tartanak a várnegyedben.

Sajnos egyre kevesebben tudják, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszteletére Erzsébet-rendet alapított. De Richard Wagner Tannhäuser című zene­drámájának Erzsébete is szentünk emlékezetét őrzi, míg Liszt Ferenc oratóriumot írt tiszteletére. Sőt, a bogotai (Ko­­lum­bia) székesegyházat is Szent Erzsébet tiszteletére szentelték.

A közelben látogatható a gazdag történelmi múltja és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi múzeuma által képviselt, szellemi öröksége miatt is nagy jelentőségű, késő reneszánsz stílusú, 1534–1537 között épített Rákóczi-várkastély.

Jelentős változtatásokat a következő században I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és neje, Lorántffy Zsuzsanna végeztettek rajta. A kastélyban a múzeum Rákóczi dicső kora témájú kiállítása mutatja be a kort, a család iskola- és egyházpártoló hozzáállását és nem utolsósorban II. Rákóczi Ferenc életét és természetesen az általa vezetett szabadságharcot. Az impozáns könyvtárteremben látható a sátoraljaújhelyi piarista rendház felbecsülhetetlen értékű, 17–18. századból származó könyvtára, amelyet az 1960-as években menekítettek ide.

Az idén immár kilencedik alkalommal szervezték meg Sárospatakon a Crescendo Nyári Akadémiát, jeles tanárokkal. A hallgatók a földkerekség huszonhét országából – Amerikai Egyesült Államok, Irán, Japán, Kenya, Kína, Kolumbia, Thaiföld és több európai állam – érkeztek, részt vettek a kéthetes zenei mesterkurzuson, majd bemutatták a közös tevékenység eredményét. A Nyári Akadémia történetében immár a harmadik operaelőadást, Purcell Dido és Aeneasát hallhatta a nagyszámú közönség a Rákóczi-vár udvarán. Volt kamarazenei verseny, szóló- és kamarazenei koncert, sőt felcsendült egy késői Haydn-szimfónia is a nemzetközi összetételű zenekar előadásában. Ugyanakkor zenés istentiszteletek és zenetörténeti előadások tették változatossá az Akadémia programját.