Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Október első hetében rangos rendezvénysorozatra került sor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Nemcsak az egyetemi év kezdete adott okot az ünneplésre, hanem az idén emlékeztek meg az egyetem újraalapításának 140. évfordulójára, mely mérföldkőnek számít az erdélyi magyar felsőoktatás történelmében. A megnyitóra október elsején került sor az egyetem Aula Magnájában, ahol Soós Anna rektorhelyettes köszöntötte a jelenlévőket, majd az egyetem rektora, Ioan Aurel Pop tartott ünnepi beszédet. Beszédében röviden ismertette Erdély sajátos helyzetét Európában, illetve az egyetem 431 évének rövid történelmét. Ugyanakkor kiemelte az erdélyi egyházak akadémiaalapító jelentőségét, valamint az egyetem multikulturális jellegét.

A nyitó ünnepség keretén belül Marton József professzor, az egyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja emlékezett meg a Ferenc József által 1872 októberében történt újraalapítás körülményeiről. Az előadó Lönhart Ferenc erdélyi püspök, akkor még kolozsvári plébánosnak az egyetem megnyitóján elhangzott beszédéből idézett, melyből kiderült, hogy a tudomány nem csak ma, hanem akkor is fontos volt. Ugyanakkor kiemelte: az egyetem történetére reflektálva tudja az intézmény építeni jövőjét. A megnyitó záróakkordjaként az egyetem első rektora, Berde Áron előtt tisztelegtek az egybegyűltek, ebből az alkalomból emléktáblát helyeztek el az egyetem falán.

A hét folyamán az egyetem keretén belül működő karok emlékeztek meg az újralapítás körülményéről. Itt minden kar a maga szakterületén belül ismertette az egyetem 140 évének történelmét. Október 4-én a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara emlékezett meg „minikonferencia” keretén belül. Alexander Baumgarten, az egyetem Filozófia Karának előadó tanára indította az estét, mely arra kereste a választ, hogy tudomány-e a teológia. Előadásában, melynek címe: Középkori elméletek a teológia tudomány voltára vonatkozóan, kiemelte, hogy már a középkorban sem volt egyértelmű, hogy tudomány-e a teológia, illetve röviden ismertette, hogy a középkor nagy gondolkodói hogyan vélekedtek a teológia tudomány voltáról. Az előadást követően kerekasztal-beszél­getésre került sor, amelynek meghívottjai Vik János, a Római Katolikus Teológia adjunktusa, Néda Zoltán, a Fizika Kar egyetemi tanára, valamint T. Szabó Levente, a Bölcsésztudományi Kar adjunktusa. A fő kérdés a teológia tudomány voltára vonatkozott, mellyel szemben vagy pró vagy kontra érveltek a meghívottak, mindenki a saját tudományterületén belül, de a dialógusra nyitottan. Konklúzióként megállapították, hogy bár nincs konszenzus abban, hogy tudomány-e a teológia, mégis helye van az egyetemi szférában. Ezt követően filmvetítésre került sor, melyhez elöljáróban Tibori Szabó Zoltán, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának tanára fogalmazta meg gondolatait.