Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Kocsis Fülöp püspök, fr. Urbán Erik, fr. Böjte Mihály és Borsodi L. László. Fotó: Csúcs PéterMéltó eseménnyel ünnepelte a Segítő Szűz Mária szobrának 500 éves évfordulója tiszteletére szeptember 14-én megnyitott jubileumi Mária-évet a csíksomlyói kegyhely, ugyanis tagságának tizedik évében, szeptember 16–19. között vendégül láthatta a húsz ország huszonkét európai nemzeti Mária-kegyhelyét tömörítő Európai Máriás Háló képviselőit. A tagságból tizenhárom ország tizennégy kegyhelyének mintegy harminc küldöttje vett részt a csíksomlyói rendezvényen. A házigazdák mellett Banneux (Belgium), Brezje (Szlovénia), Czestochowa (Lengyelország), Einsiedeln (Svájc), Fatima (Portugália), Knock (Írország), Levoča, azaz Lőcse (Szlovákia), Loreto (Olaszország), Máriapócs, Mátraverebély-Szentkút (Magyarország), Mellieħa (Málta), Vilnius (Litvánia) és Zarvanytsia (Ukrajna) Mária-szentélye képviseltette magát. A kegyhelyigazgatók és munkatársaik azért gyűltek össze, hogy – akárcsak az előző években – megosszák egymással tapasztalataikat, megbeszéljék a hívek szolgálatával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és közösen megoldásokat keressenek a felmerülő problémákra.

A vendégek a tulajdonképpeni konferencia mindkét napját – szeptember 17-én és 18-án – a klarissza nővérek monostorának kápolnájában kezdték, ahol a zsolozsmában a Szűzanya közbenjárását kérték: járjon közben Szent Fiánál, hogy az Európa különböző pontjain található nemzeti zarándokhelyeket vezetőik, napi munkájuk során, méltó módon, a bűnbánó zarándokok lelki igényeire figyelve tudják szolgálni, és hogy ehhez a Csíksomlyón zajló tapasztalatcsere is gyümölcsöző módon hozzájárulhasson.

Mise végén készült csoportkép. Fotó: Csúcs PéterA találkozó témája a Kelet- és Közép-Kelet-Európában lévő zarándokutak volt, különös tekintettel a Mária Útra. A Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott rendezvény résztvevőit a csíksomlyói ferences házfőnök, Bőjte Mihály és a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány nevében Urbán Erik kegyhelyigazgató köszöntötte. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az Erdélyi Főegyházmegye történetét ismertette a hallgatósággal, szólva Románia és Erdély távolabbi, majd közelmúltjáról, és kitérve arra, miként csökkent a nemzeti kisebbségek száma a kommunizmus idején a különféle manipulációk, az elnyomás következtében, és ezzel összefüggésben hogyan változott meg az ország, különösen Erdély felekezeti térképe. Jakubinyi érsek az országban jelenleg uralkodó társadalmi és szociális helyzetre is rámutatott, kiemelve többek között azt, hogy a nyomor miatt tömeges a kivándorlás, amelynek következtében tovább csökken a lakosság száma, és ezért negatív irányba módosul a felekezetek számbeli összetétele, romlik a kisebbségben élők nemzeti és vallási önazonosság-őrzésének az esélye. A Romániában található csonka egyházmegyék földrajzi elhelyezkedését, pillanatnyi helyzetüket és nemzetiség szerinti összetételüket egyházmegyetérkép segítségével tette hozzáférhetőbbé az előadó a konferencia résztvevői számára, történeti távlatba helyezve az Erdélyi Főegyházmegyét, kiemelve Csíksomlyó és a ferencesek múltbeli és jelenlegi szerepvállalását.

Csíkszereda város önkormányzata és polgármesteri hivatala nevében Antal Attila alpolgármester köszöntötte az európai kegyhelyek vezetőit és munkatársait. A városatya a remény hangján szólt, elmondva, hogy a városvezetés a maga eszközeivel hozzá tudott és tud járulni a helyi magyar közösség pozitív jövőképének alakításához, kifejezve egyben óhaját, hogy az Európa különböző országaiból érkezett vendégek a rendelkezésükre álló szűk időkeret ellenére próbálják minél behatóbban megismerni mind a helyi, mind a tágabb értelemben vett erdélyi magyar közösség hagyományait, múltját és jelenlegi helyzetét, megtapasztalni az itt élők törekvéseit, élni akarását.

Zsigmond Barna Pál főkonzul a Szűzanya kisugárzásáról, erejéről szólva a kegyhelyigazgatók munkájának rangját és értékét emelte ki, akik „folyamatosan arra tanítanak, hogy a legértelmesebb, amit tehetünk, családunk, nemzetünk, embertársaink szolgálata.”

A csíksomlyói kegytemplomnak és kolostornak, valamint az ott tevékenykedő ferences szerzeteseknek a térség szellemi-lelki életében játszott hatásáról és jelenbeli szerepéről angol nyelvű felirattal ellátott film tájékoztatta a vendégeket. Ezt követte Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió és a Mária Út Egyesület elnökének A Mária Út – Közép-Európa zarándokútja című előadása, aki a boldogság és a gazdagság egymáshoz való viszonyát vizsgálta, fejtegetésében arra a következtetésre jutva, hogy a boldogság nem jár együtt a gazdagsággal. Az igazi boldogság a lélek boldogsága, így lehet „a Mária Út a boldogság útja”, hiszen „a Mária Út a lelki megújulás útja”, mert találkozhatunk a tájjal, a szent helyekkel, Isten teremtett világának csodáival, másokkal és önmagunkkal, együttlétre való alkalom a közösséggel, ugyanakkor találkozási lehetőség a kereszt jelével. A (Mária Úton való) zarándoklás azt tudatosítja bennünk, mondta az elnök, hogy nehézségekkel megterhelve is menni kell az úton, a nehézségben is ott van az imádság, amely segít bennünket. Az előadó a spirituális zarándokút megvalósulásának gyakorlati oldaláról is részletesen értekezett, ismertetve a Mária Út földrajzi kiterjedését, infrastruktúráját, az Egyesület eddig megvalósított munkáját és jövőre vonatkozó terveit. A résztvevők hozzászólása nyomán termékeny beszélgetés bontakozott ki többek között arról, hogy milyen újabb állomásokkal bővülhetne az európai Mária-kegyhelyeket összekötő, az Európa új evangelizációs eszközének számító úthálózat.

Fotó: Csúcs MáriaKocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök A bizánci szertartás létjogosultsága a 21. századi Európában címmel tartott előadást. Előadásában a (magyar) görögkatolikusok jelenlétének okaira tért ki, akik rítusuk szerint kelethez tartoznak, de egyházi hovatartozásuk szerint nyugathoz, feltéve egyben a kérdést, hogy a globalizálódó világban van-e esélyük, létjogosultságuk a megmaradásra, mi lehet a szerepük abban a bűnbánatot hirdető programban, Európát újraevangelizáló folyamatban, amihez a Mária Út is hozzá kíván járulni. A görögkatolikusok történetének elemzését az egyházi elöljáró azzal a reményt adó megfigyelésével zárta, hogy a mai világ embere a globalizálódás ellenére rájött, zarándokolni jó, reneszánszukat élik a zarándoklatok; és bár új iparág született, sokat változott a zarándokok összetétele, a zarándoklatok minősége, nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy valóban lelki utak legyenek, a jelenség arra vall, hogy elfeledni látszó egyházi gyakorlatok képesek újraéledni, a Szentlélek vezette egyház mindig képes a megújulásra. Ebben a megújulási folyamatban a régiesnek, elfeledettnek tűnő szertartásai ellenére mindig megújulni kész görögkatolikus egyháznak is helye van a mélyebb, lelki tartalmakat kereső posztszekuláris világban, hisz mintha az ősemlékezet működne az örök emberben, a fiatalok jönnek a hosszas görög rítusú szertartásokra, igénylik a zsolozsmázást különböző ifjúsági zarándoklatokon. Ez tehát a megújulás útja, amelyhez szükség volt és van a bátorságra, hogy az egyház időről időre újraértelmezze önmagát, fogalmazott a püspök.

Az Európai Máriás Háló első napja – a hagyományoknak megfelelően – a helyi, jelen esetben a csíksomlyói kegyhely történelmi, kulturális örökségének és környezetének megismer(tet)ésével folytatódott, annak a kontextusnak a felmutatásával, amelyben kegyelmi hatása érvényesül. Orbán Zsolt csíkszeredai történelemtanár angol nyelvű idegenvezetése városnézés keretében lehetővé tette a vendégek számára, hogy megismerjék a ferences alapokon nyugvó Márton Áron Gimnáziumot, valamint a megyeszékhely múltját és jelenét, a Csíki Székely Múzeumban látható ideiglenes és állandó kiállításokat. Utóbbiak közül a ferences kincsek megtekintése jelentett kiemelt pillanatot a résztvevők számára. A nap magyar–olasz–latin nyelvű szentmisével zárult.

Szeptember 18-án, csütörtökön beszámolókkal folytatódott a találkozó: a jelen lévő Mária-szentélyek vezetői és munkatársaik az előző konferencia óta eltelt egy év eseményeiről, lelki és gyakorlati történéseiről számoltak be, dilemmáikat, problémáikat és építő jellegű ötleteiket tárták a tagság elé. A legszívszorítóbb jelentés az ukrajnai Zarvanytsia képviselőjének, Ivan Sichkaryknak a felszólalása volt, aki a közelmúlt háborús eseményeit interpretálta, és arról számolt be, miként fogott össze az egyház és az ukrán nép azért, hogy hazájukban újra béke legyen, miként vált kegyhelyük a kö­zelmúltban (újra) a békevágy, a békéért való imádság szent helyévé. Annak a reményének adott hangot, hogy a 2015-ös mátraverebély-szentkúti konferenciát követően 2016-ban ők lehetnek a rendezvény házigazdái, mert addigra Ukraj­nában béke lesz, és „megnyílik az ég”.

Az európai nemzeti Mária-kegyhelyek kétnapos ülése a jövő tervezgetésével zárult, amelyet buszos kirándulás követett Gyi­mesbe, az ezeréves magyar határhoz. A csík­szépvízi „örmény kitérővel” összekapcsolt út jó lehetőség volt arra, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a csángók történelmébe és jelenébe, abba a kérdésbe, miként kötődnek a csángók a székelységhez és Csíksomlyóhoz. A kis vasúti múzeum tárgyi emlékei, a Rákóczi-vármaradvány megtekintése és bejárása, valamint Salamon József plébánosnak a kontumáci kápolnában tartott ismertetője jelenthetett élményszerű tapasztalatot azok számára, akik eddig nem vagy csak szórványosan ismer(het)­ték a Romániában kisebbségben élő magyarság helyzetét. Az Európai Máriás Háló a gyimesbükki templomban tartott magyar–angol–olasz–latin nyelvű szentmisével és búcsúvacsorával zárult. A szentmise főcelebránsa és szónoka Orbán Szabolcs, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója volt.

A szervezők abban a reményben vettek búcsút vendégeiktől, hogy megbizonyosodtak, a csíksomlyói kegyhely az évente megforduló zarándokok számának, a hely múlt- és jelenbeli szellemiségének, kisugárzásának és az itt megtapasztalható kegyelem áradásának köszönhetően méltán foglal helyet Európa vezető kegyhelyeinek sorában, és joggal része annak a hálónak, amelynek tagjai minden bizonnyal jó hírét viszik, hiszen egyenlő tárgyaló partnerként, testvérként tekintenek a Romániát magyar és a világ magyarságát nemzeti kegyhelyként képviselő szentélyre, annak őrzőire, a csíksomlyói, erdélyi ferencesekre.