Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIII. évfolyam 40. szám, 2013. október 6.

Vezércikk

Minden ember hálás valamiért: van, aki az egészségéért, van, aki a szerencséjéért, van, aki a sikereiért hálás és boldog, míg más a munkában elért eredményeiért, a gyerekei épségéért és egészségéért, de mindenkinek van miért hálát adnia! Most, az őszi időszakban különösen hálásak az emberek, örülnek az évi termésnek, annak, hogy az Úr megáldotta a földeket gabonával, hogy jusson az emberek asztalára ennivaló. Bár keményen megdolgoznak azért, hogy kikerüljön a mindennapi kenyér, ahogy kérni szoktuk imáinkban: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Amint a Biblia írja:,,kérjetek és adatik” – Isten gondoskodik az emberekről, állatokról, növényekről, az ég madarairól. Nagyon örül mindenki, és hálás, ha valakitől ajándékot kap, amit illik meg is köszönni. De kinek tartozunk a legnagyobb hálával és miért? Isten az, akinek a leghálásabbaknak kell lennünk, ő az, aki a két legnagyobb ajándékot adta: az életet és Jézust, az ő egyszülött fiát, hogy aki benne hisz, örökké éljen. Ez az ő ajándéka az embereknek, ezért minden nap hálásnak kell lennünk, mert bár nem minden nap egyforma, vannak olykor nehéz, szürke, sőt szomorú napok is, mégis minden nap ajándék az Úrtól. Bár sok a szenvedés, de ő megígérte, hogy letöröl majd minden könnyet, nem lesz többé halál, gyász, kiáltás, fájdalom. És nem olyan nehéz kimondani: „köszönöm, Uram”. Isten az, akinek a legtöbb hálával tartozunk. Velünk van minden nap, megáld, óv, figyel ránk, meghallgat, látja minden tettünket, védelmez, ezért hálásnak kell lennünk, amint a Biblia is írja: ,,És mindent, amit cselekedtek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván Istennek, az Atyának őáltala”. Ha mindannyian hálát adunk neki, megáld. Ha mindannyian kérjük, meghallgat, mert „ahol ketten-hárman összegyűlnek, ott vagyok”. Ne felejtsük el, ne teljen el nap úgy, hogy hálát ne adjunk az Úrnak!

Panoráma

Márton Áronnal a hit évében

Nagy püspökünk, Márton Áron tanítása és példája ma sem veszít időszerűségéből. Feladatunk és kötelességünk, hogy ne csak imádkozzunk boldoggá avatásáért, hanem az általa mutatott példát kövessük, tanítását életre váltsuk. A hit évében (2012. október 11–2013. november 24.) minden hónapra kiválasztunk egy Márton Áron-gondolatot, hogy ezáltal is – világító jelként – elkísérjen bennünket. 

Rózsafüzér királynéja, keresztények segítsége, az emberi nem menedéke, ki győzelmesen küzdötted végig Isten minden harcát, hódolattal köszöntünk Téged. Az emberiség történetének ezekben a válságos óráiban, mikor vad viszályok marcangolják a világot, a gyűlölet tüze emészti a nemzeteket, az ember ellenségévé vált embertestvérének, az erkölcsök végzetesen megromlottak, és mindnyájunknak napról napra aggódnunk kell mindennapi kenyerünkért, gyermekeink jövője, erkölcse és élete miatt: könyörögve borulunk trónusod elé, és nem a mi érdemeinkért, hanem anyai Szíved jósága miatt rendületlenül bízva Tebenned, abban a biztos tudatban, hogy irgalomra találunk Nálad, és oltalmat és segítséget nyerünk Tőled családunk számára, íme, a Te szeplőtelen Szívednek ajánljuk fel családunkat!

Panoráma

A Szent Cecília-kórus a kolozsvári Szent Mihály-templom búcsúján szólaltatta meg először a misét, október 13-án ismét előadja a de. 10 órakor kezdődő szentmisén, majd az erről készült felvételt a Duna televízió sugározza november 3-án.

Ez a zenemű függőséget okoz, kollektív függőséget. Legalábbis a Márton Áronhoz hasonlóan küszködésre hivatott lelkekben. Nem lehet szavakba átírni a fohásznak, könyörgésnek azt a mélyről feltörő hangját, amely többször, többféleképpen felbukkan ebben a misében, amelyet nem is lehet másképp átérezni, mint a sokarcú könyörgésből kiindulva. Úgy nyer igazán értelmet minden más is, ami még megszólal benne: a finom, szép, légies, könnyed részek, az ujjongások, a hitvallás, a játék, az ég-föld zengése, ezek mind a könyörgésnek a Kyriétől a misererén (Gloria) és passuson (Credo) át egészen az Agnus misererejéig ívelő vázára épülnek rá.

Panoráma

Borbély Gábor apostoli protonotárius, címzetes pápai prelátus, kanonok, ny. főesperes-plébános életének 83., papságának 57. évében, szeptember 28-án visszaadta lelkét Teremtőjének. Jobbágyfalván, Brassóban, Kézdivásárhelyen, Altorján és Csíkszeredában hirdette életével és szavaival az evangéliumot. Élete utolsó éveit szülőfalujában, Nagygalambfalván töltötte. Életét rendíthetetlen hit, egyházához és főpásztoraihoz fűződő hűség jellemezte. A keresztény hitet híveinek átadva, isteni mesterét követve, igazi papként élte életét. Szeptember 30-án a nagygalambfalvi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az alábbiakban egy olyan beszélgetést olvashatnak emlékezésként, amely a Vasárnap 2007. június 3-i számában jelent meg, a pünkösdi búcsún tartott homíliája után. 

Panoráma

Sebestyén Péter temetési beszéde 

Négy szép holló talpig gyászba / rászállt a két cserefára. / Tövig égtek a villámok, / ragyog újra a magasság, / leng a fény a lomb közt, mint a / kaszák, mikor fölakasztják. / Ősszel aztán a két vén fa / bronzba önti lenn a hantot; / jönnek majd és megcsodálják, / mint egy ledöndült harangot. / Farkas üvölt, öltözködnek / a hollók majd patyolatba; / csillagot tart ölelőleg / karjaiban a két nagy fa. / Kívánhat-é ember többet: / derékaljnak szülőföldet s két cserefa tömött árnyát / szemfedőnek. (Kányádi Sándor: Tamási Áron sírjára)

Panoráma

A tihanyi perjel volt a kolozsvári búcsú szónoka 

Korzenszky Richárd bencés szerzetespap, pedagógus, a tihanyi bencés apátság perjele volt az idei kolozsvári Szent Mihály-búcsú ünnepi szónoka. A meghívott a magyarországi rendszerváltozás idején, 1991-től miniszteri biztosként képviselte a katolikus egyházat a művelődési és közoktatási minisztériumban, a Katolikus Iskolák Főhatóságának ügyvezető elnöke volt, 1996-tól a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia iskolabizottságának elnökhelyettese. 1994 óta Tihanyban előbb házfőnök, majd perjel, felújította, vallási, kulturális és közéleti központtá tette a tihanyi bencés apátságot.

Panoráma

A brassói születésű Márk Attila méltán érdemelte ki az erdélyi daltulajdonos nevet, melyet Magyarország egyetlen daltulajdonosa, Dinnyés József adományozott neki évekkel ezelőtt. Idén kerek évfordulót, fél évszázadot ünnepel Márk Attila. Ennek okán tekintünk vissza az eddig megtett útra.

Zenész pályafutásomat népzenét játszó muzsikusként kezdtem a középiskola néptánczenekarában a nyolcvanas évek elején. Később autodidakta módon megtanultam gitározni. A középiskola után érlelődött meg bennem az az érzés, hogy magyar nyelven és egyedül fogok énekelni. Verseket zenésítek meg azóta is. Mindig arra törekedtem, arra törekszem ma is, hogy a saját érzésvilágomat, gondolataimat költők verseivel és saját zenémmel vigyem a hallgatóközönség elé.

Panoráma

Milyen képzést nyújtott az iskola a jezsuita korszakban, ki volt az első piarista igazgató Kolozsváron, ki szüntette meg a kolozsvári iskola egyetemi rangját ­– ilyen és hasonló kérdések sokasága törte meg a Báthory István Líceum dísztermének péntek délutáni csendjét. A kérdésekre sorjáztak a helyes feleletek: a vetélkedő csapatok és a hallgatóság soraiban ülő osztálytársaik mind részt vettek a játékban. A közvetlen cél egy-egy csoki, a jó helyezés, egy-egy jó pont a történelemórára, a nagyobb cél a gimnáziumot kezdő kilencedikesek játékos beavatása az iskola hagyományaiba.

Panoráma

Ha egy szóba kellene sűríteni mindazt, ami a IV. Egyházmegyei Ministránstalálkozó útravalója, az a hála lenne. Hála elsősorban a jó Istennek, hogy a jó idővel is éreztette: az összegyűlt ministránsokkal van, áldásával kíséri együttlétüket. Hála azért, hogy egy olyan egyházmegyéhez tartozunk, amelyben fontosnak tartják éreztetni kicsikkel és nagyokkal egyaránt, hogy helyük, szerepük van az egyházban. Jó volt a találkozó előtti napokban a margittai diákok örömteli, izgatott várakozását tapasztalni, és jó volt ugyanazt a lelkesedést, örömet látni Szentjobbon az egyházmegye számos más pontjáról érkező ministránsok és kísérőik szemében. Örültek, mert gondoltak rájuk, mert fontosnak tartják őket. És ez ajándék.

Panoráma

A családpasztoráció tízéves jubileumának évében, szeptember 20–22. között ismét fő­egy­házmegyei családkonferenciára hívták a házaspárokat, valamint a családokat szerető papokat és szerzeteseket a Családpasztorációs Iroda munkatársai. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium kollégiumában megszervezett rendezvény fő előadója Pál Ferenc, budapesti lelkész-pszichológus arról beszélt, hogy miként lehet tartósan, elégedetten és hittel élni a családban.

Kitekintő

Ha valami is összeköthet minden keresztény felekezetet vallástörténeti értelemben, az jelen pillanatban nem lehet más, mint a Nagy Konstantin császár nevéhez fűződő milánói ediktum. Nagy Konstantin a Nyugat-Római Birodalom császáraként Kr. u. 313-ban, idén pontosan 1700 éve, a mai Milánóban ediktumot bocsátott ki, melynek értelmében a keresztény vallás gyakorlását egész birodalmában engedélyezte. Nem csoda hát, ha ma minden keresztény felekezet a Nagy Konstantin-i ediktum „vallási és kulturális” örökösének érzi magát, és valamilyen értelemben szellemi (ami természetesen nem jelentheti azt, hogy egyben „lelki”) atyjának is tekintheti őt. Neki köszönhető elsősorban a keresztény vallás szabad gyakorlása a birodalom területén, ahol aztán szintén a birodalom logisztikájára épülve a keresztény eszmék szerte a világon elterjedhettek. Az ünnepi eseményen bemutatták az erre az alkalomra készült Szent Kereszt ereklyetartót egy modern kivitelezésben; a hagyomány szerint Nagy Konstantin édesanyja, Heléna találta meg a szent keresztet Jeruzsálemben Kr. u. 320. szeptember 14-én. Ugyancsak a szentmise keretében olvasták fel a fiatalok által megfogalmazott „ediktumot”, melyben hitükhöz való hűséges ragaszkodásuknak adtak hangot.

Egy falat a léleknek

• Minden nagy tanúságtevő ember, aki korának meghatározó személyisége volt, mind-mind a csend emberei voltak. Egy pusztai idő-állapoton mentek át, amelyet hosszabb ideig kinyújtottak, illetve oda tértek vissza, és onnan indultak el a tanúságtevő, apostoli tevékenységükre.

• A csendbe való visszavonulás által megadjuk Istennek a lehetőséget, hogy azt tegye vélünk, amit akar. Istennek a pedagógiája itt válik a leghatékonyabbá bennünk. S ha mindennek lehetőséget adunk, akkor leszünk azokká, amivé igazán lennünk kell.

Emlékezzünk régiekről

Hatvan éve haltak meg:

Sólyom Béla. Torján született 1889. november 10-én. Pappá szentelte 1913. június 22-én Majláth Gusztáv püspök. Nyárád­remetén, Ditróban, Petrozsényban, Kolozsváron és Brassóban káplán és hitoktató. Kézdivásárhelyen, Kézdisárfalván, Gyergyó­csomafalván és Kézdiszentléleken plébános. Meghalt Marosvásárhelyen 1953. október 17-én.

Útjelző

Mária iskolájában 56. 

„Mária a fénylő csillag, aki átöleli az ember útját.” (Szent Bernát)

Mindannyian úton vagyunk, saját életünk útját járjuk. Feljutok a csúcsra, sosem adom fel. Megpróbálom újra, nem számít, ha százszor kell. Lehet, nem megy könnyen, meginog a szív, de felszárítom könnyem, hiszen új cél, új út hív. Nem az a fontos, hogy honnan jöttél, hanem hogy melyik utat választod!

Fiatal vagyok és gondolkodom

Gyakran meglepődnek a fiatalok azon a provokatív megjegyzésemen, hogy ez most benned büszkeség, holott azt állítják magukról, hogy: „Áááá én ezt nem érdemlem meg!”, vagy „Nem vagyok sokra képes! Csak egy kis hétköznapi szürke ember vagyok.” És ekkor magyarázkodásra kényszerítenek. Ilyenkor nem sok erőfeszítést igényel az álalázatosság leple mögül a rejtett büszkeséget felismertetni. Ez büszkeség! – magyarázom. Ilyenkor azt szeretnénk, hogy valaki más bizonygassa az állításunk ellenkezőjét. Azt szeretnénk, hogy mások mondjanak jót rólunk, hogy mások magasztaljanak föl minket. És ez egyáltalán nem alázat.

Pitypang

Barcarozsnyó vára (Râşnov)

Kőhalomtól Brassó felé vesszük utunkat. Áthaladunk több településen, így Föld­váron is, ahol az első, teutonok által épített kővár állt. Következik Brassó városa, majd az 1200 m magasan fekvő Brassó-Pojá­nán keresztül eljutunk Barca­rozsnyóra. Itt található Erdély legnagyobb parasztvára, a barca­rozsnyói vár. Napjainkban, kedvező fekvésének köszönhetően, fontos turisztikai célpont. Az utóbbi években gyorsan haladt a felújítása, amit egy olasz cég finanszírozott. Autóutat és parkolót építettek a várfalak alá, kijavították a falakat és néhány belső épületet. Ennek ellenére a helyi vezetők beperelték a céget, mert nem tartották be a régi építkezési tervet, és megnyerték a pert. Az olasz cég nem is folytatta tovább a munkálatokat. 2010-ben számos műszaki vizsgálatot végeztek a helyszínen, a munkálatokkal egy marosvásárhelyi céget bíztak meg, mely több omlásveszélyes helyet is azonosított, majd elkerítette ezeket a részeket, hogy ne veszélyeztessék a látogatók testi épségét. A marosvásárhelyi céget versenytárgyalás keretében választották ki, a vizsgálat értéke 15 ezer euró volt.

Pitypang

A hit és a világ hullámhosszán
1. forduló 

Keresd ki a helyes válaszokat, töltsd ki, vágd ki, gyűjtsd össze a pályázati szelvényeket, és havonta küldd be a megadott posta- vagy e-mail- címre! A helyes megfejtők közt negyedévenként könyvjutalmakat sorsolunk ki.

Hírek, hirdetések

Film Márton Áronról

Október 5-én, szombaton du. 6 órától a kolozsvári Győzelem moziban bemutatták a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a Filmtett Egyesület és a Video Pontes stúdió közös szervezésében a Márton Áron boldoggá avatási peréről készült, Maksay Ágnes által rendezett háromrészes dokumentumfilmet. A filmet Rómában, a Magyar Akadémián is bemutatják október 9-én.