Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 4. szám, 2016. január 24.

Miközben az irgalmasságot ünnepeljük és próbáljuk gyakorolni, annak évét üljük, a híradások szerint a jótét lélek (Gutmensch) kifejezés 2015 legellenszenvesebb német szava lett. A Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága a döntés indoklásaként azt emelte ki, hogy a régóta használatos kifejezés a menekültválság révén nagyon elterjedt a közbeszédben, s arra szolgál, hogy általánosító módon naivnak, butának állítsa be és kényszeres segítésben szenvedő betegként kategorizálja azokat, akik önként, társadalmi munkában támogatják a Németországba érkező menedékkérőket. Mindezt több romániai és magyar fórum is közzétette január 13-án (Maszol, MTI, Transindex stb.). Azt is megtudhattuk, hogy a darmstadti intézmény 1991 óta választ egy-egy szót az év legellenszenvesebb szavának (Unwort des Jahres) a hozzájuk érkező javaslatok közül. 2015-ben 1644 javaslat érkezett, és összesen 669 szót, kifejezést jelöltek az év legcsúnyább szavának, köztük a legtöbb a menekültválsághoz és a görög államadósság-válsághoz kapcsolódott (a befogadás kultúrája 113 jelöléssel a második leggyakrabban javasolt szó volt).

Panoráma

Gyermekmise Sepsiszentgyörgyön. Fotó: Horváth SzilveszterJanuár vége mindig izgalommal telített időszak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola gyakorlati éven lévő kispapjai számára, ugyanis miután egy féléven keresztül betekinthettek egy plébánia életébe, s kivehették részüket az ott zajló számos tevékenységből, februártól új plébánián teljesítenek szolgálatot. 

Dr. Lukács I. Róbert teo­lógiai tanárt, a gyakorlati éves kispapok koordinátorát arról kérdeztük, hogy miben látja a gyakorlati év lényegét. „Négyévi tanulás, értelmi töltekezés után a gyakorlatban is kipróbálni, tettekre váltani az elméleti tudást. Elsősorban tapasztalatszerzés a célja. Tapasztalatot szerezni arról, mi vár rájuk, milyen a papi élet a valóságban.

Panoráma

Sokan szerették, tisztelték Kirner Ferenc szatmári egyházmegyés pápai protonotáriust, kanonokot, nyugalmazott kerületi esperest, aki január 12­én, életének 87., papságának 60. évében elhunyt.

Sokan érezték fontosnak, hogy részt vegyenek a gyászmiséjén január 14­-én: idősek, középkorúak és fiatalok egyaránt jelen voltak. A szertartáson részt vett Cserháti Ferenc túrterebesi születésű, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom­-budapesti segédpüspök is. Schönberger Jenő megyéspüspök bevezetőjében elmondta: „Kirner Ferenc számunkra mindig a pap bácsi marad, az én számomra különösképp. A tanítvány kíséri az utolsó útján mesterét, és öröm van a szívemben, mert tudom, ő életében azt a Krisztust követte, aki megígérte az örök boldog helyet a mennyországban mindazoknak, akik követik őt. (…) Folyamatosan Isten irgalmában bizakodott, ezüstmiséjének jelmondata »Jézusom! Irgalom!«, az aranymiséjének pedig »Az Úr irgalmasságát éneklem örökkön örökké!« volt. Nagy példa ez számunkra, mert mindannyian bűnösök vagyunk, de mindannyiunknak remélnünk kell Isten irgalmában.”

Panoráma

Kiemelt támogatásában részesíti idén a magyar kormány a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumot és a nagyszalontai református iskolát, hogy befejezhessék a folyamatban lévő beruházási munkálataikat. Ezenkívül 200 millió forintnyi támogatást nyújtanak a magyarság megmaradását és anyanyelve őrzését segítő közösségi programokra, illetve az épített öröksége védelmére. Erről számolt be Gyimesfelsőlokon tartott sajtótájékoztatóján Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Panoráma

Fotó: Szigyártó SzabolcsAz Élet a lélekben plébániai csoportok minden nagyböjti és adventi hétvégéjén, ugyanakkor a hónap első hétvégéjén, péntek estétől szombat reggelig tartó éjszakai virrasztásokat, engesztelő imaórákat tartanak már évek óta, ami szentmisével zárul. Sőt, szilveszterkor is már régóta ilyen böjtös „lelki bulit” szerveznek azoknak, akik szívesen virrasztanak, imádkoznak magukért, családjaikért, a bajbajutottakért, a nemzetért. A Mária Rádió többször is közvetítette ezeket az alkalmakat. Legtöbbünknek nehéz három-négy órát eltölteni imában, virrasztásban, de vannak olyan testvérek, akik már nem tudnák elképzelni az életüket e nélkül a tartalmas, Istennel való minőségi idő nélkül. Megkértem három résztvevőt, ossza meg a Vasárnap olvasóival, mit jelent neki az éjszakai virrasztás:

Panoráma

Húszéves a Marosvásárhely-Remeteszegi plébánia 

Remete Szent Antal, ma már Szentcsalád plébánia születésének 20. évfordulóját január 16-án, szombaton ünnepelték. A szentmisét Csató Béla szentkirályi plébános, volt marosvásárhelyi főesperes-plébános mutatta be, aki szentbeszédében a család és a remeteség szerves együvé tartozását, egymást kiegészítő jellegét hangsúlyozta. A liturgia után képes filmvetítéssel és történelmi visszatekintővel emlékeztek az alapítókra, a közösség létrejöttében részt vállaló néhai és jelenlegi aktív tagokra, valamint a meghatározó eseményekre. Ezt követően a majdnem kész közösségi házban házi sütemények mellett találkozhattak az ünneplők. Az évfordulóra hazahívták az ott megkeresztelteket is: a húsz év alatt 223-an részesültek a plébánián a keresztség szentségében.

Egy falat a léleknek
  • Hogyan lehet egy „vakbuzgó” emberből olyanná, aki elmondhatja magáról azt, hogy „élek, de már nem én élek, hanem Krisztus él énbennem” (Gal 2,20)? Csak úgy, ha találkozott az élet Urával, és beengedte őt az életébe.
  • Jó, ha a hitünket, vallásos életünket időnként felülvizsgáljuk, nehogy meddő szokásokat, hagyományokat kövessünk. Jó, ha vannak vallási szokások és hagyományok, de ha nincs bennem személyes kötődés, élő, szentségi kapcsolatom az élet Urához, akkor az egésznek gyászos, hullaszaga lesz. Nem lesz vonzó, tanúságtevő. Esetleg buzgó, de vak.

Hírek, hirdetések

Bajor Andorra emlékezünk

A Keresztény Szó alapító főszerkesztője huszonöt éve tette le a tollat örökre. Halála, égi születésnapja alkalmából műveiből készült összeállítással emlékezünk rá.

A műsort Kovács Sándor főesperes, a Verbum Egyesület kuratóriumának elnöke nyitja meg, közreműködik Dávid Gyula irodalomtörténész, valamint Györgyjakab Enikő és Köllő Csongor színművészek. A zenei programot Potyó István karnagy állította össze.