Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 4. szám, 2014. január 26.

Vezércikk

Azt hisszük, hogy az egyház a mai digitális érában a kommunikáció terén le van maradva? Siránkozunk, hogy milyen nehezen megy a kommunikáció, s nem is látjuk, hogy ez nem csupán az egyház sajátos problémája ma. Nem csak Ferenc pápa, hanem elődei is szorgalmazták a digitális média újszerű, naponta újuló világának a kiaknázását s az evangélium szolgálatába való állítását. Ma a közösségi hálók napjait éljük. Ez vitathatatlanul a trend. Hogy meddig? Ameddig jobbat ki nem találunk. Ma sokkal könnyebb itt kommunikálni, ötleteket, „érzéseket megosztani”, mint valaha. S nem hallgathatom el azt sem, hogy ma egyre többször beszélnek, beszélünk a „ferencpápa-jelenségről”. A közösségi hálók terén is: sokkal többen olvassák, osztják, ízlelgetik gondolatait, mint valaha. Rossz ez? Fennáll annak a veszélye, hogy elcsépelté váljanak ezek a gondolatok? Míg egyesek fogyasztóivá váltak a pápa népszerűségének, addig mások aggodalmuknak adnak hangot, s félnek a pillanatnyi fellángolástól. Daniel McLenary egy amerikai portálon megjelent cikkében is erre keresi a választ. Vizsgálata során arra a következtetésre jut, hogy nem is áll olyan távol a katolikusoktól a közösségi háló fogalma. A közösségi háló egy olyan realitása egyházunknak, mely már kétezer év óta létezik, csupán nem a mai formájában. Vagy talán nem így lenne? Létezik nagyobb háló, mely összekötött valaha több milló embert, mint az evangéliumi értékek?

Panoráma

Szentmisével kezdik működésüket 

A hargitafürdői leányegyház Csíkszeredához tartozott, majd 2000 nyarán Darvas-Kozma József esperes-plébános elindította önálló plébániává nyilvánítását. 

A román Kultuszminisztérium 2000 decemberében nyilvántartásba vette, a gyulafehérvári érsekségi nyilvántartóba is bekerült. Igazán önálló működését 2010. augusztus 1-jével kezdte el, amikor László Rezső személyében plébánost kapott. Elhelyezését követően ajánlották fel a pálos szerzeteseknek erdélyi (újra) letelepedésük helyszínéül. A pálosok többször meglátogatták, majd 2013. január 31-én két hónapot töltöttek itt, s novembertől itt tartózkodnak. Működésüket az érsekség, a magyar pálos rendtartomány és a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia december 19-én szerződésben rögzítette.

Panoráma

Megtartották az első hitmélyítő találkozókat január közepén Máramarosszigeten, Nagybányán, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. 

A szatmári egyházmegyében az adventtel indult új, négyéves pasztorális időszak első két éve, az önátadás éve az elmélyülést szolgálja. Ezért a mottó: Evezz a mélyre (Lk 5,4).

Hogyan lehet segíteni az elmélyülést? Hogyan lesz ez átható, az egész egyházmegyében, mindenkit megérintő gondolat, érzés, életmeghatározó irányvonal? A szatmári püspökség pasztorális irodái minderre próbáltak választ, megoldást adni egy átfogó, részletes segédanyag kidolgozásával, amely tizennyolc témájával a kétéves időszakot végigkíséri, ezt a plébániákon, a lelkiségi közösségekben használják. A segédanyag lehetőséget kínál egy lelki út bejárására, egy bibliai szövegrésztől indulva a mélyre, életvizsgálatra, istenismeretre vezet.

Panoráma

Püspökké szentelésének 75. évfordulója lesz február 12-én 

1939. február 12-én a püspökszentelés meghatározó eseményének színhelye volt az idén 665 éves kolozsvári Szent Mihály-templom. A felejthetetlen főpásztor, Isten szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulója tiszteletére ünnepi rendezvénysorozatot szervez a kolozsvári Szent Mihály plébánia.

Panoráma

Megáldották a felújított templomot 

Január 19-én a de. 11 órai ünnepi szentmisét Tamás József püspök celebrálta, aki megáldotta a felújított csíkvacsárcsi templomot. Az ünnepi alkalmon a közéleti képviselők közül részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Becze István megyei tanácsos, valamint Tánczos Barna szenátor is. A templom renoválására még 2012-ben pályáztak a Leader-programban, de mivel nem műemlék épület, a kért támogatást nem kapták meg. Hargita Megye Tanácsa az egyház-támogatási programjából tavaly 75 000 lejt biztosított, ugyanakkor a Csíkvacsárcsi Közbirtokosság is segítő kezet nyújtott, biztosította a szükséges faanyagot, így sikerült megvalósítani összefogással a templom tetőzetének cseréjét.

Panoráma

Találkoztak a Boldogabb családokért iskolai programban részt vevők 

Január 10–11-én tapasztalatcserére gyűltek össze a szé­­kely­udvarhelyi Szent Pió Lelki­gyakorlatos Házban a Bol­do­gabb családokért iskolai programban részt vevő önkéntesek. A program 2011 őszén indult el a gyulafehérvári főegyházmegyében mint a Családpasztorációs Iroda és a Gyulafehérvári Caritas közös, értékközvetítő programja iskolás gyermekek családi életre való nevelésének témájában. Legfőbb célkitűzése a család és a házasság védelmezése, erősítése a keresztény, illetve általános humán értékrend felmutatása és terjesztése által, a tudatos családtervezés segítése. Célcsoportját elsősorban az 5–8., illetve 9–12. osztályos tanulók képezik. A program az iskolákban, osztályfőnöki órák keretében zajlik, főként önkéntesekből álló csoportok segítségével (akik keresztény értékrend szerint élő házaspárokból, illetve pedagógus, pszichológus stb. szakemberekből állnak). A program jelenleg a főegyházmegyében 12 helységben, 53 osztályban zajlik, és több mint 40 önkéntes közreműködésével működik.

Panoráma

A Páratlan Páros lelki napok célja, hogy minél több fiatal hallja, milyen más is lehet a férfi és nő köztötti kapcsolat, hogy ajándékok vagyunk a jövendőbeli házastársunknak, de addig vigyáznunk kell erre az ajándékra. Sokak számára idegen az a kifejezés, hogy tisztaság, de főként az, hogyan lehet tisztán megélni egy párkapcsolatot. A lelki nap szervezői azt szeretnék, hogy minél több fiatal halljon erről, hogy lehet így is, és ez nem valami káros dolog, hanem egy áldásos küzdelem.

Panoráma

Sokszor feltesszük magunkban a kérdést: vajon igaz? Elhiggyem neki? Megbízhatok benne? Hihetek neki?

Van, amikor úgy érezzük, elárultak minket, becsaptak, kihasználtak. Elkeseredünk, rosszul esik, de gondoltunk-e arra, hogy mi tettünk-e ilyet másokkal? Egyes emberek azon az elven működnek, hogy én is úgy viszonyulok másokhoz, ahogy ők viszonyulnak hozzám. Ez egyrészt jó, mert mindenki azt kapja, amit megérdemel, de másrészt nem jó, mert ha valaki rosszul viszonyul hozzánk, nem a rosszal kell visszavágnunk, hanem azon kell gondolkodnunk, hogyan tehetünk jót vele.

Panoráma

Budapesten élek a családommal. Érdekel minden, ami emberekkel kapcsolatos. Szeretek utazni, Európa több országában volt szerencsém megfordulni. Nagy Írország- és ír népzene-, valamint Erdély-rajongó vagyok. Szeretem az extrém sportokat, közülük párat (ejtőernyős ugrás, paintball, hőlégballon, nyári bob stb.) kipróbálni is alkalmam nyílt. Sok más mellett ezért is szeretek a régi barátaimmal lenni és újakat szerezni. Meggyőződésem, hogy hit, humorérzék, nyitottság és önirónia nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes. Napjaimat négy keréken (kerekesszékben) élem, de arra törekszem, hogy mindenki számára, aki megismer, ez a tény minél előbb és minél inkább lényegtelen mellékkörülménnyé váljon.

Panoráma

Jakabos Barnabás előadása a Katolikus Akadémián 

A jezsuita lelkiség és Ferenc pápa címmel Jakabos Barnabás jezsuita szerzetes tartotta a 2014. év első akadémiai előadását a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara szervezésében működő Katolikus Akadémián január 16-án. Az érdeklődést felkeltő cím sokakat bevonzott, népes hallgatóság előtt kérdéssel kezdte előadását Jakabos: kinek mi jut elsőként eszébe a jezsuita név hallatán. A bevált előadói fogás rögtön meg is ragadta a hallgatóságot, hiszen válaszaikra folyton vissza-visszatért az előadó, ezzel pedig ki-ki mintegy magáénak érezte a hallottakat. Színes, filozófia szakos iskolázottsága ellenére közérthető stílusa emlékezetbe idézte Ferenc pápa kommunikációs sajátosságait, emberközeliségét, azt a törekvését, hogy úgy mondjon tartalmasat és tartósat, hogy ugyanakkor azt a kevéssé iskolázottak is azonnal megértsék.

Egy falat a léleknek

Aki a lelkiéletben előre halad, azt a személyt inkább mozgatják, mintsem ő mozgatna másokat. Másképpen mondva: nem ő hat másokra, hanem ő szenved hatást. Tekintete Istenre irányul, és nem a körülötte levőkre.

• Vannak, akik ha már egy kis fényhez, kegyelemhez jutottak, Istenről beszélve – többet is, mint kellene – rögtön fűhöz-fához szaladnak. Jobb lenne, ha megzaboláznák a „jámbor” beszédüket, és inkább csöndben maradnának, mert félő, hogy elveszítik azt is, amiről azt hitték, hogy van nekik, és így még annál is nagyobb kárt tehetnek.

Útjelző

Mária iskolájában 70/1. 

Sziénai Szent Katalin a következőt írja: „Mária olyan, mint egy csalétek, melyet Isten jósága és végtelen szeretete azért helyezett le, hogy általa megfogja a teremtményt.” (Sziénai Szent Katalin: Dialógus, Szent István Társulat, Budapest 1983, 254.)

Mária Isten csalétke… Általa akarja megfogni, megragadni Isten az embert…

Pitypang

Fenichel Sámuel

Nagyenyeden született 1868-ban. A neves nagyenyedi kollégiumban szerezte természettudományi érdeklődését. Kezdetben főleg a régészet vonzotta. 1888-ban Bukarestben kapott állást mint segédőr a román régészeti múzeumban. Ezt követően Dobrudzsában kutatott Tropea, a római kori vártelep romjainak a feltárásában. Ő volt az akkori Európa legfiatalabb archeológusa. Itt ismerkedett meg egy neves müncheni madárkutatóval, aki a Duna-deltában kutatott. Ez a barátság sorsfordító volt életében, ugyanis a német madárkutató meghívta új-guineai expedíciójára mint preparátort. Elfogadta az ajánlatot, és miután Budapesten gazdagította ismereteit, sőt, megbízatást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumtól néprajzi és állattani tárgyak gyűjtésére, a német megbízóval együtt Hamburgban hajóra ült. Megálltak Ceylonban, a mai Srí Lankában, majd Szingapúrba hajóztak. Innen Batavia lett volna a céljuk, de a kolerajárvány miatt visszatértek. Végül 1891-ben jutottak Új-Guinea északi kikötőjébe. Ebben az időben a német császári fennhatóság alá tartozott a sziget ezen része. Sajnos a német társ megbetegedett, ezért visszatért hazájába, és magával vitte az összes pénzt, így Sámuel teljesen anyagi támogatás nélkül maradt. Szerencséjére a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával fenn tudta tartani magát. Ennek fejében azonban rengeteg rovar-, madárgyűjteményt szerzett, sőt egy 2000 méter magas hegyen ritka szép példányokra is szert tudott tenni. Olyan helyekre is eljutott, ahol még magyar ember nem járt. Sajnos bármennyire is ellenálló volt szervezete, a huszonhat éves kutatót is kikezdte a kór, a veséje felmondta a szolgálatot. Gyűjtésének egy részét a Magyar Nemzeti Múzemnak adományozta, másik része a nagyenyedi Bethlen Kollégiumhoz került. Új- Guineában halt meg 1893 márciusában. A Magyar Tudományos Akadémia 1895-ben emlékülést tartott a tiszteletére. Az Új-Guineában található sírján levő fejfa elkorhadt ugyan, ennek ellenére sikerült beazonosítani. Új-Guinea fővárosban, az egyetem falán a mai napig áll a Fenichel Sámuel kutató tiszteletére kihelyezett emléktábla.

Hírek, hirdetések

Téli bekukkantó napok

Téli bekukkantó napokat tartottak január 15–23. között a Gyulafehérvari Caritas korai nevelő és fejlesztő központjaiban. A szülőknek és három év alatti gyermekeiknek szervezett programokban akadálypályát, babamasszázst, labdafürdőt, téli kézműves foglalkozásokat és egyéb érdekes játékokat próbálhattak ki az érdeklődők. A rendezvények közül a január 27-én induló csoportos foglalkozásokra lehet még jelentkezni, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. (Szigeti Szenner Szilárd)

Hírek, hirdetések

A hívek sokaságának egy volt a szíve-lelke mottóval rendezik meg a VI. Erdélyi Főegyházmegyei Kreativitásvetélkedőt. A vetélkedő minden iskoláskorú gyereknek lehetőséget biztosít kreatív képességeinek versenyszerű bemutatására tíz kategóriában: rajz, fotó, plakát, irodalom, szavalat, bábjáték/dramatizálás, rövidfilm, vokális és hangszeres zene, tánc és sport. A vetélkedőt a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia rendezi április 25–26-án.