Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Mi, emberek sokszor elvárásokat támasztunk egymás iránt. Elvárjuk barátainktól, párunktól, családunktól, hogy a kedvünkben járjanak, törődjenek velünk, szeressenek minket, csakis a mi érdekeinket nézve hozzák meg döntéseiket. Ez azonban sokszor nem így történik, s ilyenkor megbántódunk, felháborodunk, akár meg is haragszunk, mondván, azért ezt a kis semmiséget megtehette volna értem, ennyit elvártam volna tőle. Számos esetben gondoljuk azt, hogy ha én tettem valamit a másikért, akkor neki is meg kell tennie ugyanazt értem, s elvárom a hasonló bánásmódot. Az igazi szeretet azonban nem ilyen, nincsenek elvárások benne, nem azzal foglalkozik, hogy mit kaphat, hanem hogy mit adhat. Nem a kölcsönösségen alapul, hanem az önzetlenségen. Akkor is segítem, szeretem, támogatom embertársamat, ha ő esetleg nem így tett velem.

Elvárjuk az emberektől, hogy az elképzeléseinknek megfelelő szülők, társak, vezetők legyenek, hogy munkájukat tökéletesen, tévedések nélkül végezzék. Ezek az elvárások azonban nem vezetnek sehova, csak megmérgezik a kapcsolatokat.

Mennyivel boldogabbak lennének embertársaink, ha szabadon cselekedhetnének, félelmek nélkül, hogy vajon meg tudnak-e felelni a különböző elvárásoknak. Jobban oda kellene figyelnünk egymásra, hogy ne az elvárásaink irányítsák az emberekkel való kapcsolatainkat, hanem a feltételek nélkül szeretet.